2015. június 19. / Szepesi Krisztina
Gajus Scheltema 2013 óta Hollandia magyarországi nagykövete, aki nagy örömmel vetette bele magát a budapesti életbe, főleg a kulturális rendezvények sokaságába. Szerinte nagyon fontos a kultúra életben tartása, hiszen ez párbeszédet ösztönöz az emberek és a nemzetek közt, így nem
véletlen, hogy a Nagykövetség már 2007 óta támogatja a holland-magyar jazzprogramok létrejöttét a Budapest Music Centerrel együttműködésben.
A nagykövet nagyon aktív, ami nem csupán az üzleti és gazdasági kapcsolatokat, illetve a kultúrát jelenti, de például támogatta az I bike Budapest felvonulást is.
G. Sch.: Mert a kerékpározás rengeteg mindent szimbolizál. Megtestesíti az egészséges életmódot, az alternatív közlekedés jelentését, de a környezetvédelmet is. Amint az tudható, Hollandia egy tradicionálisan bicikliző ország, ami szerintünk egy nagyon jó jelképe a hollandoknak, ahogyan a tulipánok is. Vagyis mondhatjuk, hogy ez tulajdonképpen a kultúra része. Magam is kerékpározom és szerintem igen fontos üzenetet hordoznak az ilyen közösségi és szakmai kezdeményezések, melyek mellé érdemes odaállni – nem véletlen, hogy évek óta a Magyar Kerékpárosklub kiemelt partnereként tesszük ezt. Úgy veszem észre, van is hatása, hiszen Magyarországon is egyre fontosabbá kezd válni a kerékpáros közlekedés.
A kulturális élettel kapcsolatban milyen tapasztalatokat szerzett?
G. Sch.: Budapestnek annyira gazdag a kulturális élete és annyi minden történik egyszerre, hogy nem is olyan könnyű kitűnni, vagyis versenyhelyzet alakult ki, ami nagyon egészséges. A főváros talán legnagyobb értéke a sokszínű kulturális imázs. Hiszen megtalálható itt például a klasszikusokat képviselő Operaház, de az egészen modern, határokat áthágó produkciókat támogató OFF-Biennálé is.
Ön írt könyveket politikai és katonai témakörben, de publikált a kultúratörténetről is.
G. Sch.: Azt hiszem, inkább csak egy kis részét ismerem behatóbban a kultúrának, de azt elmondhatom, hogy nagyon szívesen támogatjuk a kultúrát, és az eddigiekhez hasonlóan ebben az évben is a holland kultúra sok ágának nyújtunk segítséget a bemutatkozáshoz. Tavaly volt egy nagy Rembrandt-kiállításunk a Szépművészeti Múzeumban, a DACS – Hollandia, királyság! elnevezésű kulturális fesztivál a három őszi hónap alatt több mint 70 izgalmas programot kínált, Hollandia volt a Design Hét Budapest díszvendége. Idén májusban fellépett a Zeneakadémián a Hollandiában élő és ott is tanult, híres magyar zongorista, Würtz Klára is, de közvetetten is részt veszünk az itteni kulturális életben, hiszen nemrég mutatták be az Operában A hattyúk tavát a híres holland Rudi van Dantzig koreográfiájával, és már többször lépett fel itt a Nederlands Dans Theater, szóval nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat.
Gondolja, hogy a magyar és a holland kultúra között vannak közös vonások, amik megkönnyítik a megértést?
G. Sch.: Nem szeretnék általánosítani, hiszen minden kultúra nagyon sajátos, de azt hiszem, azt azért elmondhatom, hogy a magyar kultúrának sokkal régebbre visszatekintő tradíciója van, mint a hollandnak, akár az operát, akár például a népzenét vesszük. Nálunk, Hollandiában inkább az újdonságok a jellemzőek, új kulturális helyszínekkel. De mivel van egy közös európai kulturális örökségünk, ha úgy tetszik, kulturális történelmünk is, hiszen például Liszt Ferenc is élt és alkotott Hollandiában, ahogy számos holland művész is élt itt, Budapesten, vagyis sok szálon kapcsolódnak a kultúráink.
A Nagykövetség 2007 óta támogatja a holland jazz-zenészek magyarországi bemutatkozását a Budapest Music Centerrel együttműködésben. Ön szerint miért fontos különösen a jazzt kiemelni?
G. Sch.: Először is én nagyon szeretem a jazzt, de szeretném kiemelni, hogy egy nagyon fontos fejlesztés vált valóra azzal, hogy a BMC létrehozta azt az intézményt, mely valóban központjává vált a kortárs zenének és ezen belül a jazznek az Opus Jazz Clubbal. Sok értékes jazzhelyszín van a fővárosban, de a BMC mindenképpen kiemelkedik közülük. Mivel nagyon erős jazztradícióink vannak Hollandiában, ahogy a magyaroknak is, roppant izgalmasak ezek a zenei találkozások. És régre visszanyúló a kapcsolatunk a BMC-vel Eötvös Péternek köszönhetően is, aki igen elismert nálunk, hiszen 1994-től tíz éven át a Holland Rádió Kamarazenekarának vezetője volt.
Ebben az évben 4 koncertjük van holland és magyar jazz-zenészek közreműködésével, melyet a prominens amszterdami Bimhuis 40. évfordulójának szentelnek.
G. Sch.: A sorozat utolsó koncertje június 20-án lesz a Take the MOL Train programjában, ahol Harmen Fraanje, Ernst Reijseger, Kovács Ferenc és Balogh Kálmán lép fel együtt. Nagyon híres kulturális helyszínünk az említett Bimhuis, amely csodálatos helyet ad különféle koncerteknek. Vagyis nekünk is vannak nagy múltra visszatekintő helyszíneink, miközben folyamatos előrelépésen dolgozunk. Nagyon érdekes dolog például, hogy a holland DJ-k minden nemzetközi toplista élén vannak, bár én azt hiszem, már öreg vagyok ehhez, de ez is bizonyítja, hogy képesek vagyunk fejlődni. Ahogy itt Magyarországon is vannak fontos nemzetközi zenei események, mint például a Sziget Fesztivál, amiről tudni kell, hogy a nemzetközi közönség legnagyobb része holland, hiszen közel 15 ezer fiatal – és számos figyelemre méltó zenei produkció – érkezik tőlünk minden nyáron. De én, ahogy mondtam, főleg jazz- és komolyzenei programokra látogatok el, ami mindig nagy élmény Magyarországon. Próbálom a kultúra minden ágát felfedezni itt, hiszen az én munkám az, hogy megértsem ezt az országot, megtanuljam, miként működik itt az élet. A kultúrán keresztül pedig egy mentális párbeszéd alakulhat ki, mely akár a jazz műfaja, akár más kulturális ágazatok közvetítésével közelebb hozza a nemzeteket.
véletlen, hogy a Nagykövetség már 2007 óta támogatja a holland-magyar jazzprogramok létrejöttét a Budapest Music Centerrel együttműködésben. A nagykövet nagyon aktív, ami nem csupán az üzleti és gazdasági kapcsolatokat, illetve a kultúrát jelenti, de például támogatta az I bike Budapest felvonulást is.
G. Sch.: Mert a kerékpározás rengeteg mindent szimbolizál. Megtestesíti az egészséges életmódot, az alternatív közlekedés jelentését, de a környezetvédelmet is. Amint az tudható, Hollandia egy tradicionálisan bicikliző ország, ami szerintünk egy nagyon jó jelképe a hollandoknak, ahogyan a tulipánok is. Vagyis mondhatjuk, hogy ez tulajdonképpen a kultúra része. Magam is kerékpározom és szerintem igen fontos üzenetet hordoznak az ilyen közösségi és szakmai kezdeményezések, melyek mellé érdemes odaállni – nem véletlen, hogy évek óta a Magyar Kerékpárosklub kiemelt partnereként tesszük ezt. Úgy veszem észre, van is hatása, hiszen Magyarországon is egyre fontosabbá kezd válni a kerékpáros közlekedés.
A kulturális élettel kapcsolatban milyen tapasztalatokat szerzett?
G. Sch.: Budapestnek annyira gazdag a kulturális élete és annyi minden történik egyszerre, hogy nem is olyan könnyű kitűnni, vagyis versenyhelyzet alakult ki, ami nagyon egészséges. A főváros talán legnagyobb értéke a sokszínű kulturális imázs. Hiszen megtalálható itt például a klasszikusokat képviselő Operaház, de az egészen modern, határokat áthágó produkciókat támogató OFF-Biennálé is.
Ön írt könyveket politikai és katonai témakörben, de publikált a kultúratörténetről is.
G. Sch.: Azt hiszem, inkább csak egy kis részét ismerem behatóbban a kultúrának, de azt elmondhatom, hogy nagyon szívesen támogatjuk a kultúrát, és az eddigiekhez hasonlóan ebben az évben is a holland kultúra sok ágának nyújtunk segítséget a bemutatkozáshoz. Tavaly volt egy nagy Rembrandt-kiállításunk a Szépművészeti Múzeumban, a DACS – Hollandia, királyság! elnevezésű kulturális fesztivál a három őszi hónap alatt több mint 70 izgalmas programot kínált, Hollandia volt a Design Hét Budapest díszvendége. Idén májusban fellépett a Zeneakadémián a Hollandiában élő és ott is tanult, híres magyar zongorista, Würtz Klára is, de közvetetten is részt veszünk az itteni kulturális életben, hiszen nemrég mutatták be az Operában A hattyúk tavát a híres holland Rudi van Dantzig koreográfiájával, és már többször lépett fel itt a Nederlands Dans Theater, szóval nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat.
Gondolja, hogy a magyar és a holland kultúra között vannak közös vonások, amik megkönnyítik a megértést?
G. Sch.: Nem szeretnék általánosítani, hiszen minden kultúra nagyon sajátos, de azt hiszem, azt azért elmondhatom, hogy a magyar kultúrának sokkal régebbre visszatekintő tradíciója van, mint a hollandnak, akár az operát, akár például a népzenét vesszük. Nálunk, Hollandiában inkább az újdonságok a jellemzőek, új kulturális helyszínekkel. De mivel van egy közös európai kulturális örökségünk, ha úgy tetszik, kulturális történelmünk is, hiszen például Liszt Ferenc is élt és alkotott Hollandiában, ahogy számos holland művész is élt itt, Budapesten, vagyis sok szálon kapcsolódnak a kultúráink.
A Nagykövetség 2007 óta támogatja a holland jazz-zenészek magyarországi bemutatkozását a Budapest Music Centerrel együttműködésben. Ön szerint miért fontos különösen a jazzt kiemelni?
G. Sch.: Először is én nagyon szeretem a jazzt, de szeretném kiemelni, hogy egy nagyon fontos fejlesztés vált valóra azzal, hogy a BMC létrehozta azt az intézményt, mely valóban központjává vált a kortárs zenének és ezen belül a jazznek az Opus Jazz Clubbal. Sok értékes jazzhelyszín van a fővárosban, de a BMC mindenképpen kiemelkedik közülük. Mivel nagyon erős jazztradícióink vannak Hollandiában, ahogy a magyaroknak is, roppant izgalmasak ezek a zenei találkozások. És régre visszanyúló a kapcsolatunk a BMC-vel Eötvös Péternek köszönhetően is, aki igen elismert nálunk, hiszen 1994-től tíz éven át a Holland Rádió Kamarazenekarának vezetője volt.
Ebben az évben 4 koncertjük van holland és magyar jazz-zenészek közreműködésével, melyet a prominens amszterdami Bimhuis 40. évfordulójának szentelnek.
G. Sch.: A sorozat utolsó koncertje június 20-án lesz a Take the MOL Train programjában, ahol Harmen Fraanje, Ernst Reijseger, Kovács Ferenc és Balogh Kálmán lép fel együtt. Nagyon híres kulturális helyszínünk az említett Bimhuis, amely csodálatos helyet ad különféle koncerteknek. Vagyis nekünk is vannak nagy múltra visszatekintő helyszíneink, miközben folyamatos előrelépésen dolgozunk. Nagyon érdekes dolog például, hogy a holland DJ-k minden nemzetközi toplista élén vannak, bár én azt hiszem, már öreg vagyok ehhez, de ez is bizonyítja, hogy képesek vagyunk fejlődni. Ahogy itt Magyarországon is vannak fontos nemzetközi zenei események, mint például a Sziget Fesztivál, amiről tudni kell, hogy a nemzetközi közönség legnagyobb része holland, hiszen közel 15 ezer fiatal – és számos figyelemre méltó zenei produkció – érkezik tőlünk minden nyáron. De én, ahogy mondtam, főleg jazz- és komolyzenei programokra látogatok el, ami mindig nagy élmény Magyarországon. Próbálom a kultúra minden ágát felfedezni itt, hiszen az én munkám az, hogy megértsem ezt az országot, megtanuljam, miként működik itt az élet. A kultúrán keresztül pedig egy mentális párbeszéd alakulhat ki, mely akár a jazz műfaja, akár más kulturális ágazatok közvetítésével közelebb hozza a nemzeteket.