Aquila János keze által... 2015. október 08. / A Műcsarnok augusztus közepén nyílt kiállítása a középkori freskófestészet Őrség-Muraköz-Stájerország háromszögében alkotó kiemelkedő alakjának, Aquila Jánosnak állít emléket. Johannes Aquilának két önarcképe is ismert a késő Anjou-korból – ezeket a kiállítás kurátora az első [kep3] fennmaradt, névvel jegyzett művészportréknak értékeli. Ismertsége ellenére Aquila életrajza mindmáig homályos. Eddig még nem került elő rá vonatkozóan konkrét levéltári adat. Ma ismert legkorábbi munkájából, a veleméri (Vas megye) Szentháromság-templom egyik – mára már elpusztult – falképének 1378-as évszámából következtetve valamikor a XIV. század közepén születhetett. A János keresztnév Johannes alakja, valamint a művészcímer következetes alkalmazása német eredetű származását valószínűsíti, de ez sem bizonyított egyértelműen. Az ugyancsak e feliratszalagokon olvasható vezetéknevét minden bizonnyal utólag vehette föl, ami elsősorban védőszentjére, a sas (aquila) attribútummal ábrázolt Evangélista Szent Jánosra utalhat. Ismert freskói a veleméri Szentháromság-templomon kívül a bántornyai Szűz Mária-templomban, a mártonhelyi Szent Márton-templomban, a fürstenfeldi Ágoston-rendi templomban tekinthetők meg. Műcsarnok 09. 27-ig |