2016. február 18. /
20. századi festészetünk egyik legmarkánsabb képviselőjére, Koszta Józsefre (1861–1949) sajnálatosan kevés fény irányult az utóbbi évtizedekben. Bár művei szinte minden, a korszakról szóló csoportos tárlaton szerepelnek, és éppen ezért a művész a magyar festészet történetének
„kihagyhatatlan” alakja, utolsó budapesti gyűjteményes tárlatára mégis több mint 60 éve – a halála előtti évben –, 1948-ban, a Nemzeti Szalonban került sor, miután életművét az elsők között tüntették ki Kossuth-díjjal.
Ezen a Koszta József művészetét teljes egészében átfogó, közel száz festményt, korabeli fotókat és számos dokumentumot felsorakoztató kiállításon a festő művészi fejlődésének legfontosabb állomásait és változásait egyaránt nyomon követhetjük. A kiállítás elsősorban arra ad választ, hogy a tradicionális hazai képi világ hogyan válik európai színvonalúvá egy olyan művész ecsetvonásai által, aki modern szemmel és európai szemlélettel tudja és meri nézni saját, mindennapi életét, megszokott környezetét.
Várkert Bazár, Testőrpalota
04. 17-ig
„kihagyhatatlan” alakja, utolsó budapesti gyűjteményes tárlatára mégis több mint 60 éve – a halála előtti évben –, 1948-ban, a Nemzeti Szalonban került sor, miután életművét az elsők között tüntették ki Kossuth-díjjal.
Ezen a Koszta József művészetét teljes egészében átfogó, közel száz festményt, korabeli fotókat és számos dokumentumot felsorakoztató kiállításon a festő művészi fejlődésének legfontosabb állomásait és változásait egyaránt nyomon követhetjük. A kiállítás elsősorban arra ad választ, hogy a tradicionális hazai képi világ hogyan válik európai színvonalúvá egy olyan művész ecsetvonásai által, aki modern szemmel és európai szemlélettel tudja és meri nézni saját, mindennapi életét, megszokott környezetét.
Várkert Bazár, Testőrpalota
04. 17-ig