Kőkemény, kérlelhetetlen, kiváló
2016. október 15. /

Oriana Fallaci 1929-ben Firenzében született. A második világháborúban partizán volt, később haditudósítóként dolgozott Vietnamban. Újságíróként olyan államfőkkel, politikusokkal készített interjút, akikkel európai újságírók nemigen. Néhány név a sorból: Mohammad Reza Pahlavi iráni sah, Khomeini ajatollah, Jasszer Arafat, Abolhaszan Baniszadr, Hailé Szelasszié, Omar Khadafi.

Fallaci már 1964-ben komolyan foglalkozott a nők helyzetével, ekkor írta Penelope a háborúban című könyvét. Tíz évvel később született meg hasonló témát feszegető, A haszontalan nem című munkája, amelynek megírásához ötvenezer kilométert utazott, felkeresve a világ számos országát, és azt kutatta, hogy a különböző bőrszínű és kultúrájú nők mitől boldogok. A katolikus Olaszországban volt bátorsága 1975-ben Levél egy meg nem született gyermekhez címen elmondani gondolatait az abortuszról. A megrázó erejű kötet óriási vitát váltott ki hazájában, ahogy egész életműve vitára ösztönző, provokáló.
Fallaci három könyvet is szentelt az iszlám országokban szerzett gazdag tapasztalatainak. A kötetek Harag-trilógia összefoglaló címen most újra megjelennek. Az első A harag és a büszkeség volt, a második pedig Az értelem ereje. Fallaci brutálisan őszinte, könyörtelenül lerántja a leplet az áldemokratákról, álhumanistákról, álliberálisokról. Nem kevesebbet állít – teszi mindezt 2001-ben és 2004-ben –, mint azt, hogy a tunya, tehetetlen, szemét, fülét szorosan becsukó Európa a vesztébe rohan. Számos gondolatával sokan egyetértenek, és persze számos állításával nem tudnak azonosulni. Ő már csak ilyen volt, minden sorával képes volt vitát generálni. Ezért is érdemes elgondolkozni azon, amit mond.

Oriana Fallaci: Az értelem ereje
Művelt Nép Könyvkiadó, 2016
300 oldal / 3690 Ft