Gyerek/Kor/Kép – Gyermek a magyar képzőművészetben
2016. november 24. /

A Budapesti Történeti Múzeum kiállítása annak ered nyomába, hogy a gyermekről alkotott képzetek hogyan jelennek meg a képzőművészetben. Több évszázad távlatában nyilvánvalóvá válik, hogy a gyermek fogalma, a gyermekkor megítélése történetileg változó.

Az ördögi (dionüszoszi) gyermektől a romlatlan (apollói) gyermekig szé­les spektrumon mozog a megítélése. Hol felmagasztalták, az em­ber eszményi állapotaként tekintettek rá, hol pedig tökéletlen fel­nőtt­ként bántak vele, akit szakadatlanul nevelni kell ahhoz, hogy a tár­sa­da­lom hasznos polgárává váljon. A képzőművészet érzékeny szenzor­ként követi ezeket a változásokat: láthatóvá teszi a szülői kötődés erősödését, az érzelmek felvállalását, a modern, azaz kis család meg­szü­letését.
A kiállított művek létrejötte során felnőttek „tartották kézben az ecse­tet”: az ábrázolások természetesen a felnőttek szempontjából beszél­nek a gyerekekről. Mai napig felnőttek írják történetüket, elemzik tár­sa­dal­mi helyzetüket. Így a gyermekportrékon jellemzően az a kép je­le­nik meg, ahogy a felnőttek kívánják látni csemetéiket. Ők választanak számukra ruhát, játékot, pózt, hogy megfelelőképp lányos lányok és fiús fiúk lépjenek a közönség elé. A gyerekkorról alkotott képek ösztönösen is a felnőttek saját gyerekségét, vágyálmait, nosztalgiáját tükrözik.
A tárlat négy évszázad távlatában több mint 200 művet tár a közönség elé a magyar képzőművészet legszebb alkotásaiból. A festmények, grafikák, szobrok, fotók és videomunkák a 17. századtól napjainkig készült műveken keresztül mutatják be a témát. Minden terem egy-egy témakört jár körül, ütköztetve, társítva különböző korok képalkotását az anyaságról, családról, nemi szerepekről, játékról, iskoláról, szegénységről, háborúról és a felnőttek nosztalgikus visszatekintéséről.

Budapesti Történeti Múzeum
2017. 02. 19-ig