Vonaton születő darabok, látható hangok
2017. február 06. / Pavlovics Ágota

A Bécsben és Budapesten élő Gryllus Samu zeneszerző érezhetően szereti mindazt, ami kö­rül­veszi. Derűs, kiegyensúlyozott muzsikus, akit erősen motivál, hogy mindabból, amit átél, minél
többet megmutasson nekünk, a közönségnek. Barátjával és zeneszerző társával, Horváth Balázzsal 2012-ben úgy döntöttek, hogy az általuk ismert, különleges kortárs műveket fesztivál keretében, interaktív módon fogják prezentálni a közönségnek. Gryllus Samuval az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2017-ről és arról is beszélgettünk, hogy miért nagyszerű rendszeresen vonattal utazni.

Hogy fogalmazódott meg az ötlet, hogy fesztiválszervezésbe fogjanak?
G. S.: Horváth Balázs zeneszerző barátommal jutottunk arra, hogy sze­ret­nénk megmutatni a számunkra referenciaértékű, de széles kör­ben Magyarországon kevéssé ismert műveket az elmúlt hatvan év da­rab­jai közül, illetve a számunkra fontos legújabb irányzatokat és al­ko­tó­kat itthonról és külföldről. Elég gyorsan körvonalazódott, hogy közvetlenül fogjuk megszólítani a közönséget úgy, hogy el is mondjuk, miért szeretjük ezeket. Koncertjeinken interaktív bevezetőket tartunk, így a közönségnek lehetősége nyílik arra, hogy a zenén „átlásson”. Emellett kiemelkedő szerepet kap a vizualitás és az úgynevezett hang­sze­res színház is a „látható hang” jegyében. Szerencsére több kon­cert­hely­szín is a kezdeményezés mellé állt, először a Trafó, a Ze­nea­ka­dé­mia, a BMC és a FUGA. Az első fesztivál még négynapos volt, innen növekedtünk a mostani 10 napos rendezvénysorozatig. Az újzene közössége nemzetközi, ez segít abban, hogy eljöjjenek hozzánk, akiket felkérünk a világ minden pontjáról. Persze nem egyszerű a szervezés, a költségek is magasak, de az évek során kiszélesedett támogatói együttműködéseknek köszönhetően sokkal több embert érünk el, mint a kezdetekkor. Fontos számunkra ez, ráadásul a Müpa és a Zeneakadémia más közönséget tud megszólítani, mint mondjuk a Szimpla Kert vagy akár a Trafó, a fesztivál eseményeivel így mindannyiukhoz eljutunk.

Milyen személyes gondolatokat, információkat szeretne a tervezett estekhez fűzni? Kezdjük talán a Zenea­ka­dé­miával.
G. S.: Az idei fesztivált 2017. január 6-15. között rendezzük meg, kilenc helyszínen. A Zeneakadémia Solti Termében THIVA Km102 címmel a görög ARTéfacts Ensemble műsora lesz hallható. A tíz emberből álló, erős ütőparkkal zenélő csapat előadásában elhangzó művek úgy készültek, hogy a thivai női börtönben az elítéltek vettek fel hangokat, amelyeket az együttes elküldött hat európai zeneszerzőhöz, ők pedig a felvételeket használva írtak zeneműveket. A koncert előtt foglalkozást tartunk a közönséggel a darabokról. 13-án szintén a Zeneakadémián lesz a 2017-ben éppen tíz éve elhunyt és az újzene történetében kie­mel­ke­dőt alkotó Karlheinz Stockhausen Mikrophonie című, tamtamra, 2 mikrofonra, 2 szűrőre komponált darabjára épülő kurzus záró estje. A kurzus tanára Hudacsek László ütőhangszeres világpolgár volt, aki az óriási tamtamot is hozza nekünk.

A Budapest Music Centerben (BMC) milyen estek lesznek?
G. S.: Január 10-én este az Ensemble Pamplemousse tart előadást a BMC könyvtárában, az amerikai alkotócsoport 2003-ban alakult, tagjainak többsége mostanra az Egyesült Államok fiatalabb zeneszerzés generációjának fontos tagja. A „Zenélj a barátaiddal, győzd meg a közönséget, így szerezz új batárokat!” című előadáson zenei anyanyelvükről és hagyományaikról, munkamódszereikről, az amerikai újzenei tendenciákról beszélnek majd. Előtte, 8-án este játszanak egy koncertet a Trafóban, legfrissebb munkáikat egységes előadássá komponálva. Január 14-én lesz szintén a BMC koncerttermében Love Songs címmel az 1984-ben alakult, Neue Vocalsolisten Stuttgart koncertje. Óriási dolog, hogy sikerült őket megnyerjük. A 30 éve létező, hét szólistából álló, újzenére és zenei színházra specializálódott énekegyüttes neve tényleg fogalom. Az esten számos nagyszerű mai és régebbi alkotás mellett elhangzik a Kanadában élő magyar szerző, Biró Dániel Péter Al Ken Kara című darabja is. Dani egyedi kompozíciós módszerében a gemátria, a szavak számértékeinek felhasználása fontos szerepet játszik.

Mi lesz a Müpa Fesztivál Színházban és a FUGA Budapesti Építészeti Központban?
G. S.: 12-én a Müpában Varga Judit Bécsben és Budapesten élő zeneszerző egy 1923-ban készült szovjet némafilmhez komponált, hetvenperces, önálló zeneművét az ausztriai Ensemble Phace adja elő. Ezt a művet márciusban mutatta be a bécsi Konzerthaus, amelynek a felkérésére született. Horváth Balázs barátom beleszeretett észt zeneszerzők munkáiba, szeretné őket megmutatni a hazai közönségnek, így záró estünkön a FUGA-ban Märt-Mattis Lill és Liisa Hirsch kompozíciói szerepelnek, ez utóbbi vendégünk is lesz az esten a budapesti THReNSeMBle partnereként.

Sajnos, a további helyszínekre csupán egy-egy mondatunk maradt.
G. S.: Nyitóeseményünk a Hermina Galériában Dargay & Dargay címen Dargay Lajos, a magyarországi kinetikus-kibernetikus művészet megalapozója és fia, Dargay Marcell zeneszerző kiállítás-megnyitója lesz. A Közép-európai Egyetemen Dobajgó fények címen Ittzés Gergely és Lévay Jenő hang- és képversenyére kerül sor. A Szimpla Kertben Bali János analóg elektronikai zene kurzusának záró koncertjén a kurzus résztvevői muzsikálnak. Az Aurórában pedig a vajdasági John Cage, vagyis Király Ernő grafikus zenéiből játszik a Flow Ensemble.

Bécsben és Budapesten él, tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Bécsben és Győrben. Fesz­ti­vált szervez, disszertációt és persze zenét is ír, egy kisgyerek édesapja. Hogy fér bele mindez a napjaiba?
G. S.: Igen, ez sok dolog, amihez sokat utazom, de ez lehetőség is volt mindig, például a vonaton még mindig remekül tudok ügyeket intézni, vagy akár komponálni is. A családom Budapesten él, ezért rájuk csak itt van időm, bár van, hogy együtt is utazunk.