2017. február 16. / Jónás Ágnes
„Két olyan dologban verhetetlen a mozi, melyek otthoni körülmények között nem élhetők át: audiovizuális hatásban és a közösségi élményteremtésben” – vallja Farkas Attila, a 2012-ben alakult Pannónia Szórakoztató Kft. egyik vezetője, akinek cége igényes művészettörténeti dokumentum-
filmekkel, digitálisan felújított filmklasszikusok újbóli bemutatásával foglalkozik. A cégvezetőt sikereikről, tervezett bemutatóikról, valamint a filmszínházak korunk technikai vívmányaira adott válaszáról is kérdeztük.
Milyen célok vezéreltek benneteket a Pannónia Szórakoztató Kft. indulásakor?
F. A.: Új, egyedi utakat kerestünk a mozi- és filmforgalmazásban: olyan tartalmak bemutatására törekedtünk és törekszünk, melyek egytől egyig különlegesek. A cég első korszakára a színpadi produkciók mozivásznon történő bemutatása volt jellemző, olyan neves intézmények előadásait közvetítettük, mint a londoni Royal Opera House, a Globe Színház, a Royal Shakespeare Company vagy a szentpétervári Mariinszkij Színház. Emellett népszerű könnyűzenei koncertfilmeket, köztük a Queen legendás 1986-os budapesti koncertjét is bemutattuk. A portfóliónk később a digitálisan restaurált filmklasszikusok újrabemutatásával bővült, így kerülhettek itthon is újra mozivászonra az Alien-filmek, a 2001: Űrodüsszeia, a Ben-Hur, a Vissza a jövőbe, a Ponyveregény, a Volt egyszer egy Vadnyugat vagy a Casablanca.
Feleséged, Elsässer Klaudia neve sokaknak az Akadémiai Kiadó és az Uránia Nemzeti Filmszínház köreiből csenghet ismerősnek – előbbinek évekig volt vezető szerkesztője, utóbbinál a speciális vetítések megbízott szervezője. Milyen feladatok ellátásáért feleltek most a filmforgalmazási vállalkozásban?
F. A.: Klaudia – aki angolul, franciául, németül és olaszul is perfekt – felel az új tartalmak felkutatásáért és beszerzéséért, azok külföldi eladásáért. A tartalmak hazai bemutatását jómagam bonyolítom, biztosítva mindehhez a promóciót is, de én intézem a pénzügyeket és a könyvelést is.
Egy ilyen vállalkozáshoz mozis partnerekre is szükség van. Mely hazai mozikkal működtök együtt?
F. A.: Kevésbé multiplex-célközönség a miénk – a hagyományos mozikat és kifejezetten az art mozikat célozzuk meg. Budapesten a két legjelentősebb partnerünk az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Puskin Mozi, de szorosan együttműködünk a Corvin Mozival is. Vidéken a legstabilabb partnerünk többek között a szegedi Belvárosi Mozi, a debreceni Apollo, a szombathelyi Savaria Filmszínház, a szolnoki Tisza Mozi.
Külföldön az egykori, nagy sikernek örvendő filmek újra vászonra állítása szép bevételt generál, de mi a helyzet a hazai mozis berkekben?
F. A.: Itthon annyiban nehezebb a helyzet, hogy a magyar piac jóval kisebb, a költségek viszont nem. A vetítési jogok megszerzésének, a szinkronizált vagy feliratos digitális kópiáknak a költségei hasonlóak a nyugat-európaiéhoz, a bevétel viszont össze sem hasonlítható. Egy efféle vállalkozásból nem feltétlenül lehet meggazdagodni, ugyanakkor ha az emberben megvan az elhivatottság, és jó orra van a filmek kiválasztásához, akkor mindez itthon is működőképes lehet.
Olyan igényes művészeti ismeretterjesztő filmekkel is megörvendeztetitek a magyar közönséget, mint például a jelenleg is látható Pápai bazilikák 3D vagy a korábban bemutatott Vatikáni Múzeum 3D, a Firenze és az Uffizi Képtár 3D, hogy csak néhányat említsek.
F. A.: A művészet templomai címmel futó sorozatunk leginkább Itália kulturális gyöngyszemeit állítja fókuszba. A hatodik epizódon vagyunk túl, s büszkék vagyunk arra, hogy mindegyik tízezer fölötti nézőszámot ért el a mozikban. Idén négy új bemutatót tervezünk, február 16-tól országszerte látható a Botticelli: Dante pokla című film, mely Botticelli életművéből ragad ki egy izgalmas szeletet, az Isteni színjátékhoz készített illusztrációk titokzatos világával foglalkozik. Május környékén jön az orosz forradalom korszakának avantgárd művészetét bemutató Revolution, az év második felében pedig egy Caravaggióról és egy Raffaellóról szóló alkotással készülünk.
Azt csicsergik a madarak, hogy a Schwarzenegger-rajongók sem maradnak filmélmény nélkül.
F. A.: James Cameron, a 3D-vetítés úttörője jelenleg a kultikus Terminátor 2. – Az ítélet napja restaurálásán és 3D-s átalakításán dolgozik. Tavaly Barcelonában a szakmai konferencián volt szerencsém látni belőle egy húszperces részletet – minden résztvevőnek leesett az álla! A világpremierre előreláthatólag 2017 tavaszának végén kerül sor, ennek magyarországi forgalmazására sikerült szerződést kötnünk, s megszereznünk a film jogait.
Milyen egyéb klasszikus filmújdonságokkal jelentkeztek tavasztól?
F. A.: Március közepén érkezik az Uránia Nemzeti Filmszínházba a Milos Forman rendezte, nyolc Oscar-díjjal jutalmazott Amadeus, emellett további kultikus filmekről is folynak a tárgyalások. Ősztől közvetítjük a Royal Opera House következő szezonját, valamint Jonas Kaufmann világhírű német tenor koncertjeit a Pesti Vigadóban, s új helyszínünk lesz a Várkert Bazár, ahol a milánói Scala operaközvetítéseit vetítjük.
Manapság már sokan okostelefonon, laptopon, Blu-ray lemezen vagy DVD-n néznek filmeket, mondván, így megspórolható a jegyek ára, s még otthonról sem kell kimozdulni. Mi a tipped, túléli a mozi az efféle konkurenciát?
F. A.: A 2014-es és az azt követő statisztikák bizonyítják, hogy ismét egyre többen járnak moziba. Két olyan dologban verhetetlen a mozi, melyek otthoni körülmények között nem élhetők át: audiovizuális hatásban és a közösségi élményteremtésben. A konkurenciát a mozi eddig is mindig túlélte, frappánsan visszavágott – kitalálta a hangosfilmet, a színes és szélesvásznú filmet, valamint a digitális hangtechnikát.
filmekkel, digitálisan felújított filmklasszikusok újbóli bemutatásával foglalkozik. A cégvezetőt sikereikről, tervezett bemutatóikról, valamint a filmszínházak korunk technikai vívmányaira adott válaszáról is kérdeztük.
Milyen célok vezéreltek benneteket a Pannónia Szórakoztató Kft. indulásakor?
F. A.: Új, egyedi utakat kerestünk a mozi- és filmforgalmazásban: olyan tartalmak bemutatására törekedtünk és törekszünk, melyek egytől egyig különlegesek. A cég első korszakára a színpadi produkciók mozivásznon történő bemutatása volt jellemző, olyan neves intézmények előadásait közvetítettük, mint a londoni Royal Opera House, a Globe Színház, a Royal Shakespeare Company vagy a szentpétervári Mariinszkij Színház. Emellett népszerű könnyűzenei koncertfilmeket, köztük a Queen legendás 1986-os budapesti koncertjét is bemutattuk. A portfóliónk később a digitálisan restaurált filmklasszikusok újrabemutatásával bővült, így kerülhettek itthon is újra mozivászonra az Alien-filmek, a 2001: Űrodüsszeia, a Ben-Hur, a Vissza a jövőbe, a Ponyveregény, a Volt egyszer egy Vadnyugat vagy a Casablanca.
Feleséged, Elsässer Klaudia neve sokaknak az Akadémiai Kiadó és az Uránia Nemzeti Filmszínház köreiből csenghet ismerősnek – előbbinek évekig volt vezető szerkesztője, utóbbinál a speciális vetítések megbízott szervezője. Milyen feladatok ellátásáért feleltek most a filmforgalmazási vállalkozásban?
F. A.: Klaudia – aki angolul, franciául, németül és olaszul is perfekt – felel az új tartalmak felkutatásáért és beszerzéséért, azok külföldi eladásáért. A tartalmak hazai bemutatását jómagam bonyolítom, biztosítva mindehhez a promóciót is, de én intézem a pénzügyeket és a könyvelést is.
Egy ilyen vállalkozáshoz mozis partnerekre is szükség van. Mely hazai mozikkal működtök együtt?
F. A.: Kevésbé multiplex-célközönség a miénk – a hagyományos mozikat és kifejezetten az art mozikat célozzuk meg. Budapesten a két legjelentősebb partnerünk az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Puskin Mozi, de szorosan együttműködünk a Corvin Mozival is. Vidéken a legstabilabb partnerünk többek között a szegedi Belvárosi Mozi, a debreceni Apollo, a szombathelyi Savaria Filmszínház, a szolnoki Tisza Mozi.
Külföldön az egykori, nagy sikernek örvendő filmek újra vászonra állítása szép bevételt generál, de mi a helyzet a hazai mozis berkekben?
F. A.: Itthon annyiban nehezebb a helyzet, hogy a magyar piac jóval kisebb, a költségek viszont nem. A vetítési jogok megszerzésének, a szinkronizált vagy feliratos digitális kópiáknak a költségei hasonlóak a nyugat-európaiéhoz, a bevétel viszont össze sem hasonlítható. Egy efféle vállalkozásból nem feltétlenül lehet meggazdagodni, ugyanakkor ha az emberben megvan az elhivatottság, és jó orra van a filmek kiválasztásához, akkor mindez itthon is működőképes lehet.
Olyan igényes művészeti ismeretterjesztő filmekkel is megörvendeztetitek a magyar közönséget, mint például a jelenleg is látható Pápai bazilikák 3D vagy a korábban bemutatott Vatikáni Múzeum 3D, a Firenze és az Uffizi Képtár 3D, hogy csak néhányat említsek.
F. A.: A művészet templomai címmel futó sorozatunk leginkább Itália kulturális gyöngyszemeit állítja fókuszba. A hatodik epizódon vagyunk túl, s büszkék vagyunk arra, hogy mindegyik tízezer fölötti nézőszámot ért el a mozikban. Idén négy új bemutatót tervezünk, február 16-tól országszerte látható a Botticelli: Dante pokla című film, mely Botticelli életművéből ragad ki egy izgalmas szeletet, az Isteni színjátékhoz készített illusztrációk titokzatos világával foglalkozik. Május környékén jön az orosz forradalom korszakának avantgárd művészetét bemutató Revolution, az év második felében pedig egy Caravaggióról és egy Raffaellóról szóló alkotással készülünk.
Azt csicsergik a madarak, hogy a Schwarzenegger-rajongók sem maradnak filmélmény nélkül.
F. A.: James Cameron, a 3D-vetítés úttörője jelenleg a kultikus Terminátor 2. – Az ítélet napja restaurálásán és 3D-s átalakításán dolgozik. Tavaly Barcelonában a szakmai konferencián volt szerencsém látni belőle egy húszperces részletet – minden résztvevőnek leesett az álla! A világpremierre előreláthatólag 2017 tavaszának végén kerül sor, ennek magyarországi forgalmazására sikerült szerződést kötnünk, s megszereznünk a film jogait.
Milyen egyéb klasszikus filmújdonságokkal jelentkeztek tavasztól?
F. A.: Március közepén érkezik az Uránia Nemzeti Filmszínházba a Milos Forman rendezte, nyolc Oscar-díjjal jutalmazott Amadeus, emellett további kultikus filmekről is folynak a tárgyalások. Ősztől közvetítjük a Royal Opera House következő szezonját, valamint Jonas Kaufmann világhírű német tenor koncertjeit a Pesti Vigadóban, s új helyszínünk lesz a Várkert Bazár, ahol a milánói Scala operaközvetítéseit vetítjük.
Manapság már sokan okostelefonon, laptopon, Blu-ray lemezen vagy DVD-n néznek filmeket, mondván, így megspórolható a jegyek ára, s még otthonról sem kell kimozdulni. Mi a tipped, túléli a mozi az efféle konkurenciát?
F. A.: A 2014-es és az azt követő statisztikák bizonyítják, hogy ismét egyre többen járnak moziba. Két olyan dologban verhetetlen a mozi, melyek otthoni körülmények között nem élhetők át: audiovizuális hatásban és a közösségi élményteremtésben. A konkurenciát a mozi eddig is mindig túlélte, frappánsan visszavágott – kitalálta a hangosfilmet, a színes és szélesvásznú filmet, valamint a digitális hangtechnikát.