Amióta világ a világ, várjuk a Messiást 2017. március 07. / Pavlovics Ágota Messiás.ma címmel rockoratorikus passiót álmodott színpadra Várkonyi Mátyás. Irányításával Georg Friedrich Händel Messiás című halhatatlan remekművéből kiindulva modern, magyar nyelvű, látványos előadás készül a reformáció 500. évfordulója tiszteletére. A közel száz művész részvételével megvalósuló produkció bemutatója április 25-én lesz a Müpában. A több mint izgalmasnak ígérkező fúziós kortárs műről, a fordítást készítő, az alapművet átdolgozó, a darabot hangszerelő, rendező és dirigáló Várkonyi Mátyást faggattuk. Kétség sem fér hozzá a világnak égetően szüksége lenne a Messiás eljövetelére. Mennyiben motiválta ez a produkció megálmodásában? V.M.: Számos gondolat motivált, amikor megkaptam a felkérést a Reformáció Emlékbizottságtól, így az is, hogy amióta világ a világ, téma a Messiás eljövetele. Az 1981-ben bemutatott Sztárcsinálók című rockoperámban szereplő egyik gondolat is motivált, nevezetesen, hogy vissza is élhet vele, ha valaki nagyon karizmatikus. A Szárcsinálókban Kipriosz, a görög is ezt teszi, Jézusnak adja ki magát, és lázadást szervez a keresztények között, miközben Néró felgyújtja Rómát. Még egy kicsit a témaválasztásnál maradva, számomra mindig fontosak voltak a bibliai történetek, az örök tanulsággal szolgáló példák. Hasonló gondolatok vezettek akkor is, amikor bemutattuk Szikora János rendezésében a Jézus Krisztus Szupersztárt, ami 1986-ban igazi áttörésnek számított. Sokat adott az is, hogy olvastam Szentkuthy Miklós Händel életéről írt könyvét, amelyből kiderült, hogy a zeneszerző a Messiást operaszínpadon szerette volna látni, de a vágya nem teljesülhetett, mert mecénása szűkre szabta a pénzügyi keretet. Lassan körvonalazódott bennem, hogy Händel gyönyörű művét más zenével, másként fogjuk előadni, mint korábban tették. Sokat gondolkodtam a feldolgozás módján, és azon, hogy hogyan tudna többet adni ez a változat, mint a korábbi amerikai vagy német próbálkozások. Az alapötletem végül az lett, dramaturgiailag össze fogom rakni a művet. Ha részben a mába helyezzük a történetet, új dimenzióba kerül, amelyben jobban eljut az emberekhez a mondanivalója. Napjainkra utal a produkció most készülő logója is, amelyen a töviskoronáról árcédulák lógnak. Reméljük, a közönséget megnyerjük ezzel a számos szempontból merész megközelítéssel, bízom abban is, hogy a Messiás.ma nemcsak a reformáció 500. évfordulója előtt tisztelgő programsorozatban lesz műsoron, hanem később is. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a Messiás.ma-val visszatér az origóhoz, hiszen gyerekként kórusban énekelt, és komolyzenei ambíciókkal indult, csak később váltott jazzre, majd rockra. V.M.: A Magyar Rádió Gyermekkórusában énekeltem és már nyolcévesen színpadi műveket írtam társaimmal, mások mellett Fischer Ivánnal. Ekkor született a Kacor király és a Távozási bizonyítvány is. Utóbbit a tanári fenyegetések inspirálták, ők ugyanis azt mondták, ha renitensen viselkedtünk: benne lesz a távozási bizonyítványban. Persze támogattak is bennünket, például segítettek abban, hogy próbálni tudjunk, és előadhassuk a műveinket. Egész életemben, énekeltem, zenét szereztem, színpadon álltam, mindaz a tapasztalat, amit az évek alatt szereztem, most segítségemre van ennek a nagyszabású műnek a színpadra állításában. Milyen a történetvezetés és a darab nyelve? V. M.: Azt szeretném, ha a közönség katarzist élne át, és úgy állna fel az előadás után, hogy boldog, mert egy gyönyörű történetet látott. Ezért a darabom közepére került a szenvedéstörténet, a feltámadás és a halleluja pedig a végére. Azt gondolom, így érthetőbb lesz a történet. Ami pedig a darab nyelvét illeti, meggyőződésem, hogy a szöveg értése megsokszorozza a zenei élményt. Azt remélem, hogy a Messiás.ma-ban minél közelebb jutunk a mai nyelvhez, annál jobban megérinti majd az embereket a darab tartalma. Ki mindenki alkotja a tekintélyes számú művészcsapatot? V.M.: Látszólag távoli világokból érkeznek a művészek, de azt remélem, hogy éppen ez a fúzió lesz a darab egyik erőssége. A barokk hangzást a világhírű Liszt Ferenc Kamarazenekar, valamint a 35 tagú Új Liszt Ferenc Kamarakórus képviseli majd. A klasszikus oratórium szólistái Rácz Rita (szoprán), Balogh Eszter (alt), Csengeri Attila (tenor), valamint Gábor Géza (basszus) lesznek. A darab szereplői között olyan kiváló művészek vannak, mint Horváth Charlie és Karácsony János, valamint a hazai musicalszínpadokról is jól ismert Malek Andrea, Csuha Lajos, Földes Tamás, Makrai Pál és Szemenyei János. A színpadi mozgásért és táncért a Fodor Zoltán koreográfus által vezetett Inversedance társulat felel. A produkció jelmeztervezője Horváth Kata. Hogy képzeljük el a darab látványvilágát, milyenek lesznek a jelmezek? V.M.: A színpad egy hátrafelé emelkedő dobogórendszerből áll majd, amely felülről nézve a kereszt formáját adja ki, és a közepén helyezkedik el a színpad. Ami pedig a jelmezeket illeti, a barokkot jellemző arany és fehér a kiindulási pont, a jelmezek stilizált, mai ruhák lesznek, de lesznek hagyományos színházi kosztümök is. Most is Messiás.ma próbájára készül, hol tartanak a munkával? V.M.: Voltak már részpróbák, dolgoztunk külön a zenekarral vagy az énekesekkel, de az lesz az izgalmas, amikor egyben hallom az egészet, amikor a próbákon mindenki együtt lesz. A főpróba a Tatabányai Jászai Mari Színházban lesz, ahol idén februárban mutatják be a Sztárcsinálókat. Milyen hosszúra tervezi az előadást? V. M.: Egy átlagos színházi előadásnak megfelelő hosszúságúra, egy óra harminc-negyven percre. Zeneszerző és karmester, hogy talált rá a karmesteri énjére? V. M.: Azt mondják, a zeneszerzők nem jó karmesterek, nem tudom, így van-e. Nekem a színpadi rutin segített abban, hogy megérezzem, hogy jön és megy az energia a zenekar és a karmester között. Amikor az energiaáramlás kölcsönösen működik, az nagyon jó érzés. |