Egy felelős politikus
2017. december 05. / D. Magyari Imre

Gróf Bánffy Miklós (1873–1950) olyan államférfi volt, amilyent ma egyszerűen nem látunk errefelé: hozzáértő, széles látókörű, művelt, ki sosem a maga hasznát nézte, hanem a köz, Magyarország és Erdély érdekét.

S nemcsak államférfi: író, képzőművész (Székely Bertalan tanította), színházi ember is, a budapesti Operaház intendánsaként kiállt Bartók Béla színpadi műveinek bemutatásáért. 1921 tavaszától 1922 végéig, igen nehéz időben tehát, ő volt a külügyminiszter. 1926-ban tért vissza Erdélybe, ahol a szellemi élet egyik legfontosabb alakja lett, elvállalva az Erdélyi Helikon főszerkesztését is. 1950-ben visszaköltözött Budapestre, ahol szegényen halt meg. Viszonylag sokat írt, még a hitelszövetkezetek rendeltetéséről is a földbirtokosoknak, írói főműve az Erdélyi történet című trilógia, a 19. század második felének Erdélyéről.

A Szépmívesnél most három könyve is megjelent, ebből az egyik A külkereskedelmi politika eszközeiről szól, a szakemberek bizonyára ezt is haszonnal forgathatják. A szélesebb közönség érdeklődésére az Emlékeimből és a befejezetlen Huszonöt év tarthat számot. Az első 1943-ban jelent meg, egy évtizeddel korábban írta: az I. világháború idejéről s az azt követő időszakról. 1916-ban ő volt IV. Károly koronázási ünnepségének kormánybiztosa, ez a történet külön fejezetet kap. Az 1945-ben elkezdett Huszonöt évben a második világháborúig tartó időszakot kívánta megörökíteni; sajnos, a mű befejezetlenül maradt. A kötet végén olvashatjuk Major Zoltán írását is Bánffy életútjáról.
Bánffy Miklós érdekesen, színesen, olvasmányosan ír. Helyzeténél fogva nagyon sok mindenre rálátott, éles szemmel figyelve és örökítve meg a nagypolitika történéseit és apróságait. Leírja azt is, amit a látottakból, megéltekből általános tapasztalatból leszűrt magának: „…az emberben csakis a békés indulat fogamzik nagyon nehezen. A gyűlölségre mindig és mindenkor kapható a Homo Sapiens” (159. oldal). S példát is hoz: „Láttuk azt 1914-ben. A szerb ultimátum és az orosz hadüzenetkor senki sem gyűlölte nálunk se a szerbet, se az oroszt. … Nem telt bele azonban két hét, és a sajtó propagandája folytán olyan lobogó gyűlölet lángolt föl, hogy rohant mindenki a zászlók alá…” Egy olyan ember feljegyzéseit olvassuk, aki tisztában volt a hatalmi mechanizmusok működésével, s ami sokkal több, a hatalmon lévők, a politikusok óriási felelősségével. Nem mondhatjuk, hogy nem időszerűek.

Gróf Bánffy Miklós: Emlékeimből; Huszonöt év
Szépmíves Kiadó
264 oldal / 3990 Ft; 328 oldal / 3990 Ft