Ajánló
Hetvenöt éves a Magyar Állami Népi Együttes – Beszélgetés Mihályi Gáborral, az együttes vezetőjével
2026-05. szám
Az idei év különleges a Magyar Állami Népi Együttes számára: a társulat fennállásának 75. évfordulóját köszöntik. Háromnegyed évszázadnyi alkotómunka, hagyományőrzés és megújulás – olyan örökség, amely a múltat tisztelve keresi a jelen megszólításának új formáit. A jubileum kapcsán Mint
a forrásvíz címmel kiállítás nyílt május 14-én a Hagyományok Házában, amely november 15-ig ingyenesen látogatható az épületben. Exkluzív interjút készítettünk a társulat vezetőjével, Mihályi Gáborral.
Mit jelent az együttes számára a 75 éves fennállás, és melyek voltak a meghatározó mérföldkövek?
M. G.: Minden évforduló egyben számvetés, visszatekintés is, ugyanakkor ez nem lehet nosztalgikus múltba révedés, hanem inkább erőt kell adjon a jövőre nézve. Éppen ezért kitüntetett ez az ünnepi évad, igyekszünk sokszínűen bemutatni a társulatot egy kiállítás, egy kiavány és egy film formájában is. Történeti szempontból két nagy fodulópont volt az együttes életében. Az első mérföldkő, amikor 1951-ben Rábai Miklós vezetésével megalakult a társulat. Rábainak és kortársainak nemcsak az együttes létrehozása volt a feladata, hanem egy új műfaj, a színpadi néptáncművészet megteremtése is.
Egy kis időbeli ugrást követően Tímár Sándor újította meg az együttest. Jászberényben táncoltam, és ő hívott a társulatba, mesteremnek tekintettem, és egészen nyugállományba vonulásáig részese voltam a közös munkának. Hogy az az időszak, amikortól én felelek az Magyar Állami Népi Együttesért, sarkalatos pont lesz-e a társulat történetben, majd az utókor dönti el.
Milyen kihívásokkal szembesül ma az együttes működtetése során?
M. G.: A legfontosabb kihívás, hogy képesek legyünk megfelelő válaszokat adni a változó igényekre úgy, hogy nemcsak kiszolgálni, hanem ügyesen, óvatosan nevelni is szeretnénk a közönséget. Egy írói metaforával élve „a hajó kész, a vitorlák dagadnak; távolodjatok el a parttól, de csak annyira, hogy a parton maradók szemmel tudjanak követni benneteket”. Ha ezeknek az elveknek meg tudunk felelni, akkor a legnagyobb kihívásnak is eleget tudunk tenni.
Melyek azok a produkcióik, amelyek különösen jól tükrözik az együttes mai ars poeticáját?
M. G.: Az első a Naplegenda, egy világzenei előadás, huszonöt éve játsszuk. Nem tudom, hány olyan néptáncelőadás van ma Magyarországon, amelyik még ennyi év után is repertoáron szerepel. A másik számomra nagyon kedves alkotás a Szarvasének. Egy rendkívül filozofikus előadás – Bartók Cantata profanája ihlette. A harmadik pedig a Hajnali hold, amelyet az együttes női tánckarára készítettem. | hirdetés
 |
|
Hogyan változott az együttes nemzetközi megítélése az évtizedek során?
M. G.: A rendszerváltás előtt volt egy nagy érdeklődési hullám Nyugat-Európából a kelet-európai folklór iránt. Később csökkent az érdeklődés, most pedig érzékelhetően újra felfutóban van. Az elmúlt két évben háromszor jártunk Kínában is, ahol hatalmas színházakban óriási sikerrel játszottunk, és jelenleg is két 2027-es turné előkészítése zajlik. Óriási siker és remek lehetőség, hogy két, nagyvilágban jártas ügynökség rátalált a társulatunkra. Elmondhatjuk, hogy a Magyar Állami Népi Együttes a világ elit társulatai közt szerepel, és én erre vagyok a legbüszkébb.
Mely országban volt a legemlékezetesebb fellépésük?
M. G.: Amikor Macedóniában, az Ohridi-tó partján egy római kori színházban léptünk fel, egy nagyjából 3000 fős közönség előtt táncoltuk a Naplegendát, és bár ültetett előadás volt, a közönség 90 százaléka állva nézte a fellépést, annyira tetszett nekik.
Milyen újdonságok várhatóak az idei évadban az ún. à la carte konstrukcióban?
M. G.: Az à la carte kedvezmények keretein belül játsszuk azokat az előadásainkat, amelyeket a visszajelzések alapján a legjobban szeret a közönség. Minden évben frissítjük a kínálatot, és az idén egy új bemutatóval is készülünk októberben. A tervet már régóta dédelgettem, a címe A bor dicsérete, amelyhez Hamvas Béla gondolatai adták az inspirációt. Izgalmas íve lesz az előadásnak a Dionüszosz ünnepétől az utolsó vacsora misztériumáig. Á la carte előadásainkból október 3-án a Naplegenda, míg október 16-án, 17-én, 18-án és november 6-án, 7-én A bor dicsérete látható. A Gyökerek és szárnyak című előadásunkat november 19-én, 20-án, 21-én lehet megtekinteni, december 5-én 15:00 és 19:00 órakor pedig a „Szállj el, madár…” – Kallós Zoltán öröksége című produkciónkat mutatjuk be. 2026-ban utoljára az Adventi muzsika előadásán láthatnak minket ebben az évben december 12-én.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
