Impresszum | Előfizetés  
  2024. március 28., csütörtök
Gedeon, Johanna

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
Kiváló kortársak képei között
2015-03. szám / Pavlovics Ágota

Nem is olyan rég még idegenkedtünk a környéktől, a Müpa és a Ludwig Múzeum épületétől, aztán megszerettük, egyetlen dolgot kivéve. Bizarr, hogy tárlatlátogatásra, koncertre készülve, a házhoz érve a HÉV-en azt halljuk: Közvágóhíd. Ezúttal a kortárs művészet otthonában tettünk látogatást. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatóját, dr. Fabényi Juliát most nyílt és az esztendő végégig megnyíló kiállításokról faggattuk.

A napokban nyílt meg a /////////fur////: no pain no game című kiállítása. Kit rejt a különös név?
Dr. F. J.: A /////////fur//// név mögött Volker Morawe és Tilman Reiff áll. A negyvenes éveikben járó médiaművészek, számítógépes berendezés- és játéktervezők kiállítását a Goethe Intézet felkérésére dolgozták ki. Munkájuk 2016-ig több európai városban lesz látható a „Játékösztön” projekt keretében. Koncepciójuk kiindulópontja: mi a számítógép haszna és kára? A választ tudományos tények alapján tárják elénk. Azt, ami a számítógépes játékokkal hónapok alatt te­rem­tő­dik meg bennünk, itt pillanatok alatt átélhetjük. A felgyorsított játékokkal olyan erős impulzusokat – például áramütést – kapunk, ami feszegeti testünk tűrőképességének határát. Megtapasztaljuk, mennyit bírunk ki, hiszen például fájó, égő sebet hagy kezünkön az áram. Az alkotók persze arról is beszélnek, hogy a mérséklés lehetősége, a határok meghúzása a mi kezünkben van. A projekt izgalmas, nagyon sok látogatóra számítunk.

Egészen más eszközökkel tekint a világra a következő kiállítás, mint az imént említett két médiaművész. Zsigmond Vilmos operatőr fotográfusként alkotott műveit mutatja be.
Dr. F. J.: Az április 10-én nyíló, Fényképezte Zsigmond Vilmos című, a Budapesti Tavaszi Fesztivál prog­ram­so­ro­za­tába illeszkedő kiállítás az Oscar-díjas operatőr fotóit mutatja be. Zsigmond Vilmos az ötvenes évek elején kezdett el érdeklődni a fotóművészet iránt. Autodidakta módon tanulta meg a kompozíciós elveket, a fénykezelést. A Magyarországról 1956-ban erős képzési alapokkal távozott operatőr később olyan nagyhatású filmek alkotói gárdáját erősítette, mint A szarvasvadász vagy a Harmadik típusú találkozások. Az Új Hollywoodnak nevezett filmtörténeti periódussal párhuzamosan Zsigmond Vilmos és művésztársai új alapokra helyezték a filmgyártást. Felrúgták a történetmesélés hagyományos szabályait, külső helyszíneken forgattak. A kiállítás mintegy 150 darabból álló fotóanyaga az 1940-es években indul, bemutatja az 50-es, 60-as évek amerikai életmódját, a 70-es évek filmes világát. A valódi műalkotásokból álló anyagon napjainkig követhetők a művész gondolkodásmódjának jellemző vonásai. A kiállítás kiegészül filmes életműve néhány részletével is.

A következő kiállítás témája jó ideje, úgy a rendszerváltás óta nem jelent meg a kiállítótermek falai között. Kiket láthatunk az Orosz és ex-szovjet művészek a Ludwig Múzeum gyűjteményében című tárlaton?
Dr. F. J.: A budapesti Ludwig Múzeumot alapító Peter és Irene Ludwig kultúrpolitikai missziója volt, hogy a hidegháború idején közvetítő, békéltető szerepet töltöttek be Kelet és Nyugat között. 1979-től rendszeresen jártak a Szovjetunióba, ahol a poszt-sztálinista szovjet-orosz művészet fejlődését reprezentáló műveket kezdtek el gyűjteni. Ezt a maga korában egyedülálló tevékenységet mutatja be a Ludwig Múzeum saját gyűjteményére alapozva. Ezzel a kiállítással párhuzamosan mutatunk be egy válogatást a szentpétervári új-akadémizmus műveiből. Az irányzat a kilencvenes évek elején indult a nonkonformista orosz filozófus, képzőművész, Timur Novikov irányításával. Az 1989-ben alapított „új képzőművészeti akadémia” rehabilitálta a szépség fogalmát, visszatért a klasszicizmus és a historizmus esztétikai értékeihez. Az akadémia az új, szabad szellemű Oroszország egyik szimbólumává vált.
hirdetés

Ősszel a pop art veszi át a főszerepet a Lumú falai között. Ki mindenkinek a műveit láthatjuk majd?
Dr. F. J.: A hatvanas évektől Peter Ludwig volt az amerikai pop art legnagyobb európai gyűjtője. Annak köszönhetően, hogy a Lumú is fontos szerepet tölt be a német-magyar kortárs képzőművészeten belül zajló párbeszédben, a 160 darabos pop art kollekcióból 60 munkát fogunk bemutatni. A pop art első magyarországi kiállításán olyan nemzetközi művészek, mint Roy Lichtenstein, Andy Warhol, Claes Oldenburg, Jasper Johns, Robert Rauschenberg vagy Mimmo Rotella munkái mellett kitekintünk a korszak közép-kelet-európai alkotásaira is. Míg az ex-Jugoszlávia művészei ekkoriban konceptuálisak voltak, a csehszlovákok a grafika útját járták, a lengyelek pedig a plakátművészetben és az installációkban gondolkodtak, Magyarországon a pop art a tiltott kategóriába tartozott. Szerencsére ennek ellenére készültek jelentős alkotások, így láthatók lesznek Lakner László, Keserü Ilona és Konkoly Gyula képei is többek között.

Mit jelent a gyakorlatban az interaktív pszichológiai tárlatvezetés kortárs művészeti környezetben címen meghirdetett program?
Dr. F. J.: A rendhagyó tárlatvezetések alapja az a tapasztalat, hogy a kortárs művek befogadásának élményét erősíti, ha nem mindig művészettörténészek, hanem más szakemberek, például pszichológusok segítik a látogatókat a műtárgyak értelmezésében. Fontos megtanulni, hogy milyen rétegei, üzenetei vannak egy műalkotásnak. Ezeken a vezetéseken minden legitim, nincsenek tabuk, kínos kérdések.

Mire számíthatnak idén tavasszal a Ludwig Szabadegyetem látogatói?
Dr. F. J.: A szabadegyetem előadói ezúttal kortárs alkotóművészek, akik egy-egy korszakról saját értelmezésükben beszélnek. A felkért előadók a művészet történetének szokatlan, a múltat a jelennel összekötő összefüggéseire hívják fel a figyelmünket. Újraértelmezik a huszadik századot és saját művészetükre is egy új nézőpontból tekintenek rá. A nyolc előadásból álló sorozat közös pontja, hogy különleges személyiségek közvetítenek a művek és a látogatók között.


vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor