RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2020. május 30., szombat
Janka, Zsanett

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Ajánló
„A nagyvilág művésze vagyok”
2020-01. szám / P. Á.

2020. január 5-én zárt a Magyar Nemzeti Galériában a László Fülöp születésének 150. évfordulója előtt tisztelgő, a festő ritkán kiállított remekműveiből álló kamarakiállítás. Akik lemaradtak róla, megismerhetik a magyar

művészettörténet egyik keveset méltatott alakjának fordulatokban gaz­dag életét, életművét egy képekben gazdag, rendkívül igényes kötet segítségével.
László Fülöp, eredeti nevén Laub Fülöp Elek Pesten született, mes­te­rei Székely Bertalan és Lotz Károly voltak. Családi nevét 1891-ben változtatta Lászlóra. 1900-ban vette feleségül Lucy Guinnesst, a remek kapcsolatokkal rendelkező ír sörgyáros leányát. Első jelentős meg­bí­zá­sa a bolgár király portréjának elkészítése volt. A festmény akkora sikert aratott, hogy a család többi tagja is modellt ült neki. Ettől fogva sorra kapta a megrendeléséket: Ferenc József egyenruhás képén a kor divatja szerint a szabadban ábrázolja a császárt kedvenc ku­tyá­já­val és lovával, aztán a német császári család több tagja következett, majd Rómába hívták, hogy megfesse XIII. Leó pápa portréját. Utóbbi műve az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert. Képei világszerte divatba jöttek, arisztokraták, a politika, a művészet és a tudomány jelentős képviselői ültek modellt neki. Ferenc József császár és magyar király nemesi rangot adományozott neki. Már harmincévesen az egyik legvagyonosabb magyar festő volt, és egy Gyalus László által neki tervezett pazar villában lakott a Városliget közelében. Az Abonyi és Zichy Géza utca sarkán álló, várkastélyt idéző, a késő historizmus stílusában megalkotott ház lakásként és műteremként szolgált. A fővárosi védettséggel rendelkező, különböző méretű ablakai, tornyai miatt is különleges palota mai, súlyosan elhanyagolt állapotában is lenyűgöző.
László Fülöp a nagy külföldi megbízások és családi okok miatt 1903-ban elhagyta Budapestet. Bécsben, majd Párizsban élt, végül 1907-ben Londonban telepedett le. Bár portréfestőként tartják számon, élete vége felé bevallotta, legjobb műveinek nem az arcképeit, hanem tájképeit tartja. Utolsó kiállításán, 1937 őszén, Londonban már csak tájképeket mutatott be. Több mint 4000 képpel a háta mögött pedig azt mondta: „a nagyvilág művésze vagyok”. A többször idézett mondatot így fejezte be: „…történelmet festek, nemcsak egyéneket”. Állítása vitathatatlan, ezért is fontosak és érdekesek a képei. Brit állampolgár volt, de ma­gyarságára mindig büszke maradt. Végső ideje, hogy mi magyarok is büszkék legyünk rá.

Duff Hart-Davis: László Fülöp élete és festészete
Corvina Kiadó, 2019
368 oldal / 5990 Ft
hirdetés










vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor