Ajánló
Szépséges, szolidáris közösség
2017-03. szám / P. Á.
Mindig némi meghatottságot éreztem sűrű erdők, tekintélyes öreg fák láttán, de mióta olvastam Peter Wohlleben könyvét, le vagyok nyűgözve. Mindeddig fogalmam sem volt róla, hogy követendő példát adhatnak számunkra is, nem tudtam, milyen csodás gondossággal óvják egymást.
Ahogy azt sem, hogy csemetéiket árnyékba vonják, mert tudják, csak az a fa lesz képes ellenállni a szélvihar tombolásának, a hótakaró súlyának, amelyik lassan növekszik. Nemcsak a fiatal fákról, hanem az öregekről is gondoskodnak, a korhadó törzseket benövi a moha, így tartósítja a még ép részeket.
A szakmáját illetően erdész szerző nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az erdő valójában egy szociális közösség, amelyben beszélgetnek egymással a nagy tudású fák. Bölcsességük igazolására csupán egyetlen példa: az afrikai szavannákon élő akácfa illatanyagot bocsát ki magából, amikor legelni kezdi a zsiráf. Az illatot a szomszédos fák beszívják magukba, ami elveszi a zsiráf étvágyát. Ezért mindig csak egy fát legelnek le, a többit épen hagyják.
Peter Wohlleben: A fák titkos élete – Mit éreznek, hogyan kommunikálnak? – Egy rejtett világ felfedezése
Park Könyvkiadó, 2016
217 oldal / 3490 Ft
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
