Impresszum | Előfizetés  
  2024. március 29., péntek
Auguszta

 
 
Nyomtatható változat
Ajánló
Magyar klasszikusok
2017-03. szám / D. Magyari Imre

Esetünkben most az egyik Jókai, a másik Vörösmarty. De nem Mór és nem Mihály, hanem Róza és Ilona. Mindkettő megírta a maga emlékiratát, Róza kettőt is papírra vetett.

Jókai Róza az írónak fogadott gyermeke, egész pontosan unokája, lévén Jókai feleségének, a kor híres színésznőjének, Laborfalvi Rózának is unokája. Férje Feszty Árpád, a kor ünnepelt festője, a körkép alkotója – Róza maga is fest. Vörösmarty Ilona Vörösmartynak leánya, aki édesapja halálakor, 1856-ban mindössze kilencéves. Gyámja a költő legjobb barátja, Deák Ferenc lesz. 1867-ben férjhez megy Széll Kálmánhoz, aki a századfordulón Magyarország miniszterelnöke.
Ha nem tudtak volna írni, emlékezéseik akkor is érdekesek lennének, hisz ott éltek a kor nagy alakjainak, íróinak, képzőművészeinek, politikusainak, Gárdonyinak, Mikszáthnak, Munkácsynak, Lónyay Menyhértnek, Tisza Kálmánnak közvetlen közelében. Szerencsénkre azonban nem csupán érzékeny és okos nők, kiváló megfigyelők voltak, hanem remek tollú alkotók is, főleg Jókai Róza, aki szerint Mikszáthnak „matyóhímzéses” hangja volt: mondataikban kirajzolódik egy (vagy inkább két) történelmi korszak. Fesztyné megy mélyebbre, abból kiindulva, hogy „Nálam, aki nem vagyok író, az írásnak csak akkor van értelme, ha teljesen őszinte” – amit nyilván úgy ért, hogy nem talál ki semmit, és nem is hallgat el semmit. Ennek jegyében azt is megállapítja, hogy „nem élhettem a magam életét” – nagyasszony volt pedig, a Bajza utcai szalon tündöklő központja. Apja nevét hallgatja csak el, apjáét, akivel csak egyszer találkozott. Mi már tudhatjuk, Andrássy Gyula volt a „tündérkirály”, aki Laborfalvi Róza lányát egy bálon ismerhette meg.

A két nő emlékiratát íróik nemére figyelve is olvashatjuk: hogyan élt a férfiak dominálta társadalomban két kiemelkedően intelligens asszony: akartak-e, tudtak-e egyenrangúak lenni ott, ahol a nőknek még egy gróf szerint sincs „logicájok”, amin Vörösmarty Ilona fel is háborodik.
Jókai Róza legmegdöbbentőbb sorai Mikszáthról szólnak. Megmutatják azt az arcát, amit saját írásaiban soha nem láthatunk meg. Egy vacsora utáni éjszakán, mikor már csak négyen ülnek az asztal mellett, az író hirtelen őszintévé válik: „…kifejtette, okfejtette, hogyan, miért rohan a maga tragikus vesztébe ez az ország. Jósolt, mindent, ami bekövetkezett…” És Mikszáth jellemzésére Adyt idézi!
Egyikük sem vált méltatlanná ahhoz a névhez, amit pedig aligha lehetett könnyű viselni.
hirdetés

Feszty Árpádné Jókai Róza: Akik elmentek…, A tegnap
Szépmíves Kiadó
256 oldal / 3490 Ft

Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim
Szépmíves Kiadó
144 oldal / 2990 Ft

vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor