PM Online

A Városmajori Szabadtéri Színpad és a Kristály Színtér igazgatójaként Benkő Nóra nem csupán kulturális programokat szervez: küldetéstudattal épít közösséget, ápol hagyományt és teret ad a fiatal tehetségeknek. Egy beszélgetés színházról, elhivatottságról, közösségi élményekről – és egy olyan nyárról, ahol minden előadás számít.
(Fotó: Jámbor Zsófia)

Mit tud a szabadtér, amit egy kőszínház nem?
B. N.: A szabadtér nem csupán egy színházi helyszín, hanem egy komplex élmény színtere. A nézők sokszor már az előadás előtt megérkeznek, sétálnak, vacsoráznak a környéken. A nyári időszak a külföldön élő magyarok számára is fontos: ilyenkor látogatnak haza, és gyakran ez az egyetlen alkalom, amikor magyar nyelvű előadást láthatnak. A Városmajori Szemle külön értéke, hogy olyan társulatok mutatkozhatnak be, mint például a zentai vagy a szabadkai színház, amelyekről sok néző korábban nem is hallott. Mégis lenyűgözve távoznak, mert ezek az alkotók határon túli körülmények között, szűkös forrásokból, mégis hatalmas elhivatottsággal őrzik a magyar nyelvet és kultúrát – és ez a művészi teljesítmény külön elismerést érdemel.

Miközben a meghívott előadások mellett saját produkciókat is létrehoznak.
B. N.: Egy szabadtéri színpad számára elengedhetetlen, hogy ne csupán befogadóként működjön, hanem saját produkciókon keresztül is megmutassa szellemi arculatát, azaz legyen önálló szellemi lábnyoma. Ráadásul előírás is, hogy minden évben legalább egy önálló előadást hozzon létre a színház – és ez nemcsak kötelesség, hanem lehetőség is: alkalom arra, hogy valódi, hozzáadott érték szülessen. A Városmajori Szabadtéri Színpad ezt a szellemiséget régóta komolyan veszi, így az elmúlt években olyan saját kezdeményezésű produkciók születtek, mint a 100 éves jubileum alkalmából Nyáry Krisztián és Horváth János Antal által jegyzett előadás vagy a Még egy kört mindenkinek, amelyet az Orlai Produkcióval koprodukcióban hoztunk létre. Emellett említhetném a tavalyi együttműködésünket az Örkény Színházzal is. Az idei évadban a miskolci színházzal közösen mutatjuk be a Csetepaté Chioggiában című előadást, valamint a Zikkurat Produkcióval a nagy ívű Kőműves Kelement Alföldi Róbert rendezésében. Ez utóbbi egyben tisztelgés is a nemrég elhunyt Szörényi Szabolcs előtt.

Mire a legbüszkébb a Városmajori Szabadtéri Színpad igazgatójaként?
B. N.: Talán arra, hogy mi mindig ügyek mentén gondolkodunk. A Városmajori Szabadtéri Színpad számunkra nem csupán a minőségi színházról szól, hanem arról is, hogy minden előadás mögött legyen egy emberi, társadalmi vagy művészeti ügy, amihez kapcsolódni lehet. Nálunk a színházlátogatás nem pusztán kulturális program, hanem valódi közösségi élmény, amely párbeszédet indít el és gondolatokat ébreszt. A válogatás során minden előadást személyesen megnézünk, és a saját benyomásaink alapján döntünk. Büszkék vagyunk olyan saját kezdeményezéseinkre, mint a Covid utáni Összefogás Gála, amellyel a színpad nélkül maradt művészeket segítettük, vagy a százéves jubileumi programsorozat, amely során nemcsak a színház, hanem a Városmajor múltját is újra felfedeztük. Idén a Kristály Színtérben a tehetséggondozásra helyezzük a hangsúlyt. Úgy érezzük, kötelességünk fellépni az ellen a fókuszeltolódás ellen, amely a fiatal generációkat az egyik legnagyobb vesztesként hagyja hátra. A világ zaja, a klímaválság, az életkezdési nehézségek, a társadalmi bizonytalanság mind szorongást okoz nekik. Mi pedig úgy gondoljuk, példára, figyelemre és támogatásra van szükségük – nem közönyre és megosztottságra.

Már közel három éve együtt működtetik a margitszigeti Kristály Színteret és a Városmajori Szabadtéri Színpadot.
B. N.: Nagyon jó csapattal dolgozom – elhivatott emberekkel, akiknek köszönhetően bevállalható volt ez a hatalmas feladat. Önmagában elég lenne feladatnak a Városmajor is, de mi hiszünk abban, hogy ennek az új térnek a Margitszigeten is értéket tudunk adni. Az elmúlt három évben rengeteget dolgoztunk: létrehoztuk a Nyulam nevű vendéglátóhelyet, majd a Nyúlon túlt – egy miniszínpaddal ellátott kültéri teret, ahol stand-up estek, slam poetryk és különféle közösségi programok kapnak helyet. A Diákszínjátszó Fesztivál keretében több mint 40 diákelőadást fogadtunk be idén tavasszal, de nálunk került megrendezésre a Margó Irodalmi Fesztivál is. Emellett rendszeresen szervezünk koncerteket, táncházakat, tudományos előadásokat, művészeti táborokat is. A Margitsziget különleges helyszín – sokan keresik fel, ha jó az idő, mégis eddig hiányzott itt egy állandó kulturális tér. Most, hogy a 20 évig üresen álló épület a kulturális szféra kezébe került, úgy érezzük: Budapest valóban színesebb és gazdagabb lett általa.