RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. szeptember 25., hétfő
Eufrozina, Kende

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Megesik, hogy egy vulkán kitör
2016-01. szám / Pavlovics Ágota

A Budai Várban a karmelita kolostor épülete 2001 óta volt a hazai táncélet központja. Szakrális hely, amelynek lakói különös figyelemmel őrizték, tisztogatták a patinás fehér márványt. Aztán a színház és a közönség közös bánatára el kellett költözniük. Azóta négy budai és egy pesti ját­szó­he­lyen várják, hogy végleges otthonuk elkészüljön a Millenárison. Addig is dolgoznak, ahogy
eddig, befogadnak minden színvonalas alkotást, készülnek a szakma rangos ünnepére, a Budapest Tánc­fesz­ti­vál­ra. Ertl Péterrel, a Nemzeti Táncszínház igazgatójával beszélgettünk.

Jó ideje április 29. a Tánc Világnapja körül szervezték meg a Budapest Táncfesztivált. Miért tették februárra?
E. P.: 2015-ben április 10. és 26. között volt a Budapesti Tavaszi Fesz­ti­vál, a mi fesztiválunk pedig közvetlenül utána kezdődött, vagyis egy­be­folyt a kettő. Rendkívül jó kapcsolatban vagyunk a Budapesti Tavaszi Fesztivál menedzsmentjével, nincs vita köztünk, de a Budapest Tánc­fesz­ti­vál­nak új időpontot kellett találnunk. Az idei gyakorlat fogja meg­mu­tat­ni, jól döntöttünk, vagy sem.

Melyek napjainkban a Nemzeti Táncszínház alapfeladatai, mi a hamarosan kezdődő fesztivál megrendezésének célja?
E. P.: A Nemzeti Táncszínház azért jött létre, hogy otthont biztosítson a magyar táncművészet képviselői számára, és olyan repertoárt ala­kít­son ki, amelyben a táncművészet minden műfaja elérhető. Befogadó színház vagyunk, mintegy negyven társulattal dolgozunk együtt. Első számú feladatunk a hazai táncművészet képviselete, belföldi és nem­zet­kö­zi menedzselése. Ami pedig a fesztivál szerepét illeti, minden intézménynek szüksége van kiemelkedő rendezvényekre, szakmai ünnepekre, amelyek lehetőséget kínálnak arra, hogy megmutassuk a világban lévő trendeket, bemutassuk a magyar táncművészek legújabb, legizgalmasabb alkotásait.

Kezdjük a hazai alkotókkal, ki mindenkit láthatunk 2015. február 24. és március 3. között?
E. P.: A játék kedvéért mondhatom azt is, hogy a számítógépes világ nyelvéhez igazodva a kettes számrendszerben mozogtunk, amikor összeállítottuk a programot. Két külföldi együttes, két budapesti bemutató, két társulatok közötti koprodukció, két kamaratermi produkció, két előadás, amely a Müpában kerül megrendezésre, két beavató tánc/színházi produkció alkotja a sort. A hazai alkotók, ahogy annak idején a Várszínházban is, két helyszínen fognak bemutatkozni. A produkciók egy részét a Müpában láthatja a közönség, valamint új fesztiválhelyszínként a MOM Kulturális Központ színháztermébe illetve kupolájába várjuk nézőinket.

Ki mindenkinek örülhetünk majd a fesztiválon?
E. P.: Február 27-én két remek előadás között választhat a közönség, a Müpában a Szegedi Kortárs Balett bemutatója lesz, a három részből álló produkcióból a Subjects, Uri Ivgi és Johan Greben koreográfiája bemutató, témái a kirekesztettség, félelem, bizonytalanság és reménység. Ugyanezen az estén a MOM színháztermében a Góbi Rita Társulat Sziluett Cinema című előadásának lesz a premierje. Góbi Rita nagyszerű táncos és kiváló alkotó, akinek a bemutatói mindig nagy érdeklődés mellett zajlanak. Az 55. születésnapját ünneplő Pécsi Balett budapesti bemutatóra készül, ők A hattyúk tavával érkeznek a Müpába, a koreográfia Bozsik Yvette munkája. A kiváló alkotó különleges koreográfiát készített, amelyben egyszerre jelenik meg a szabadság és a tisztaság iránti vágy, valamint annak elérhetetlensége. Rendhagyó programunk lesz Lakatos János a TÁNC ÉS… című előadássorozatának következő darabja. Szimfónia a kocsonyában, avagy hogyan lesz a semmiből valami? Mi történik egy táncos fejében az alkotás pillanatában? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ előadásában.

A kettes számrendszer jegyében koprodukciókat is említett, melyek lesznek ezek?
E. P.: Valóban két-két társulat kapaszkodott össze, hogy közösen új előadásokat hozzanak létre. Az egyik az Artus és a KET (Közép-Európa Táncszínház) előadása lesz, amelyek a Kérész a Trezorban című darabon dolgoznak. A mozgásművészet különleges látásmódú alkotói gondolkodnak együtt, de nemcsak ezért figyelemre méltó minden estjük, hanem azért is, mert nincs színpad, nincs nézőtér, ezzel szemben van beszélgetés, vizuális, zenei és színházi akciók. A másik művészi együttműködés gyümölcse az Inversedance – Fodor Zoltán Társulata és a GG Tánc Eger közös produkciója. Ők Verdi Traviata című művét mutatják be, a táncszínházi átiratban a mű két felvonása lesz látható, az alkotópáros, Fodor Zoltán és Topolánszky Tamás teljesen más mozgásnyelvének köszönhetően egészen eltérő módon.
hirdetés

Apropó eltérő látásmód és mozgásnyelv. Ezt elmondhatjuk a fesztiválra meghívott két külföldi társulatról is.
E. P.: Így van, egyik vendégünk a Ballet Preljocaj, melynek alapítója, az albán származású Angelin Preljocaj, a francia kortárs táncélet egyik meghatározó alakja, aki társulatával már többször járt Budapesten. A táncos koreográfus a klasszikus balett felől indult, ám társulatával nehezen leírható, elképesztően egyéni hangú kortárs előadásokat hoz létre. A másik társulat a New York-i Les Ballets Trockadero de Monte Carlo, amely a francia együtteshez hasonlóan rendkívül felkészült táncosokból áll, és sok mindent lehet mondani róluk, csak azt nem, hogy megszokott, jól ismert utakon járnak. A Trockaderóban minden szerepet férfi táncol, náluk a hangsúly a paródián, a humoron van. Az amerikai székhelyű társulat védjegye A hattyúk tava, a hattyú halálát saját interpretációjukban mutatják be.

Ön néptáncosként kezdte a karrierjét, gondolom, a néptánc a mai napig a szíve csücske. Lesz a fesz­ti­vá­lon olyan est, ami erősen támaszkodik erre a gazdag hagyományra?
E. P.: A Duna Táncműhely előadása feltétlenül ide sorolható, a társulat a MOM kupolában fogja bemutatni Körtánc című előadását, melyet Kornis Mihály műve ihletett. A minden tekintetben egyedi kortárs néptánc alkotás vendége lesz többek között Lőrinc Katalin, Dimény Levente és Fitos Dezső táncművész is.

Az évente megrendezett fesztiválok komoly logisztikát igényelnek, amit megfejeltek a közelmúltban egy színházköltöztetéssel is. Mikor mondhatja azt, hogy minden a helyén van, indulhat az óra, jöhetnek szépen sorban a gyönyörűséges táncélmények?
E. P.: Soha. A legelőrelátóbb szervezés ellenére is történhet valami, amitől hirtelen bizonytalanná válik egy előadás sorsa. Éppen a Trockaderót vártuk öt évvel ezelőtt, Spanyolországból jöttek volna hozzánk, amikor kitört az izlandi Eyjafjallajökull vulkán. A legtöbb európai repülőtér zárva volt, mert a szakértők attól tar­tot­tak, hogy a kitörés kárt tehet a repülők hajtóművében. Mivel nem szállhattak fel a gépek, haladéktalanul meg kellett oldanunk a Trocks Budapestre szállítását. A részleteket hosszan mesélhetném, de nem teszem, csupán a végét mondom el. Szerencsére nagyon sok munkával, de megoldottuk, két busz­tár­sa­ság együttműködésének köszönhetően megérkezett a társulat időben.

Reméljük, semmi nem fogja megzavarni az idei fesztivált, a művészek és a táncot szerető közönség ünnepét. Örök kérdés, ha színházról, táncról, általában kultúráról esik szó, hogyan lehet beavatni a gyerekeket a művészetek varázslatos világába. Nyílt titok, hogy önök ebben az elsők között vannak.
E. P.: Nagyon büszke vagyok a tánc/színházi nevelést szolgáló „A táncé a szó” című programunkra. Örülök, hogy sikerült újfajta metodikát kialakítanunk, amelynek lényege, hogy a fiatalokhoz a fiatalok bevonásával próbálunk közel kerülni. Az NTSZ – KET – Káva közös produkcióját, a Horda2 című színházi nevelési előadást a Budapest Táncfesztiválon is bemutatjuk. A középiskolás korosztálynak szánt beavató előadás a kortárs tánc eszközeivel azt a kérdést járja körül, hogyan tartozzunk egy csoporthoz, vagyis az egyén és a közösség viszonyát vizsgálja. Fontos, hogy nyitottak legyünk minden korosztály felé. Az általános iskolásokat a családok szétesését boncolgató, Igaz történet alapján című előadással szeretnénk megnyerni. Kiemelt figyelmet szeretnék fordítani a jövőben is arra, hogy a fiatal közönség bejöjjön hozzánk, és értő nézőt neveljünk, nemcsak a táncnak, hanem általában a színházi műfajnak is.






vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor