RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2021. szeptember 27., hétfő
Adalbert

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
„Számomra A revizor egzisztencialista darab”
2021-08. szám / Pavlovics Ágota

Fehér Balázs Benő 2014-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakán, Zsámbéki Gábor és Zsótér Sándor osztályában. Érdeklődése hamar a rendezés felé fordult, már az egyetemen adaptálta Fekete Ádám dramaturggal közösen a Bűn és bűnhődést. Mások mellett
megrendezte Csehov Sirályát az Átriumban, Lessing Emilia Galotti című darabját a Katona József Szín­ház­ban. Az alapos elemzéseiről és káprázatos fantáziájáról ismert alkotóval következő bemutatója apropóján beszélgettünk: szeptember 11-én a tatabányai Jászai Mari Színházban állítja színpadra Gogol A revizor cí­mű komédiáját.

Mindenkinek mást jelent az orosz klasszikus irodalom szinte ki­me­rít­he­tetlen kincsestára, Ön már a Színművészeti Egyetemen F. M. Dosz­to­jevszkij Bűn és bűnhődés című regényéből írta a szakdolgozatát. Mi fogta meg leginkább az orosz irodalom óriásának műveiben?
F. B. B.: Bonyolult, szenvedéllyel teli emberekről ír, akiket ismer és sze­ret. Szélsőséges helyzetekbe hozza a karaktereit, és pontosan áb­rá­zolja őket. Egyszerre romantikus és realista.

Szeptember 11-én lesz a bemutatója Nyikolaj Vasziljevics Gogol A revizor című művének, amit Ön rendezett. Gogol műveiről mit gondol?
F. B. B.: Dosztojevszkijjel ellentétben nem szereti a karaktereit. Kü­lö­nös pontossággal átlátja gyarlóságaikat és kegyetlen humorral le­lep­lezi azokat. Kiábrándult, cinikus és éleslátó. Nagyon sokoldalú író, sok műfajban alkotott érvényesen. A korai elbeszélései éppanyira izgalmasak, mint a drámái vagy a Holt lelkek.

Ön választotta A revizort vagy a színház kérte fel?
F. B. B.: Nem választottam volna magamtól. Felszínesen olvastam el, és unalmasnak tűnt, aztán ahogy elkezdtem foglalkozni vele, egyre több rétegét értettem meg, és elkezdtem lelkesedni. Elkezdtek érdekelni a figurák, megszerettem a humorát, és nagyon örülök, hogy megrendeztem.

Számos feldolgozását ismerjük a darabnak, de nagy tétekben mernék fogadni, hogy Ön a már ismert ér­tel­me­zésektől távol tartotta magát.
F. B. B.: Ez a darab csábítja az embert, hogy politikai komédiát csináljon belőle, hiszen a korrupcióról is szól. Miközben dolgoztunk rajta, nekünk is sok aktuálpolitikai analógia jutott eszünkbe, de azt éreztem, hogy az eltakarhatja a darab mélyebb rétegeit. Jobban érdekelt a szereplők hiúsága. A hatalom, a pénz és a hírnév Bermuda-háromszögében élik az életüket, mert nem rendelkeznek valós értékrenddel. Kizárólag az érdekeik határozzák meg a viszonyaikat, és nagyon kisstílüek. A nyomasztó az, hogy hatalmon vannak, és minden és mindenki tőlük függ. Most olyan helyzetbe kerülnek, amikor ők függnek mástól, és minden ravaszságuk ellenére, pont mert görcsösen ragaszkodnak a megszerzett javakhoz és mert félnek, hogy elveszthetik azokat, kiszolgáltatottak és hülyék lesznek.
hirdetés

Milyen díszletbe helyezték a történetet?
F. B. B.: Egy felnagyított légypapír a díszlet. Ragad. Devich Botond díszlettervezővel érzékileg akartuk megfogni a darab lényegét, és közben egy olyan közeget létrehozni, ami fizikailag is segíti a bohózati helyzeteket. A mocsáron, a lápon, valami posványon keresztül jutottunk el a légypapírhoz. Rászáll egy rovar, mert vonzza a színe és az illata, aztán nem tud lekerülni róla, talán fel sem ismeri, hogy haldoklik, aztán szörnyű kínok között elpusztul.

A darab szövegének születése is szót érdemel, Szilágyi Ákos fordítását használták, amit Ön átírt, miért volt rá szükség?
F. B. B.: Szilágyi Ákos lefordította a darabot negyven éve, a fellelhető fordítások közül ez tűnt a leg­pon­to­sabbnak. A többi fordítás vagy konkrét rendezői koncepcióra készült, vagy nagyon régies nyelven íródott. Ákos a felkérésünkre újrafordította a darabot. Azt kértük, hogy a lehető legpontosabban adja át Gogol nyelvét. Közben összeraktuk a koncepciót, és elkezdtem pár jelenetet átírni már a koncepció szellemében. Nagyon élveztem ezt a munkát, és Gábor Sári, a dramaturg is bátorított, kritizálta, ha valami félrement. Végül átírtam az egészet, de főleg nyelvileg változott, dramaturgiailag keveset.

Milyen befejezéssel bocsátják útjukra a nézőket?
F. B. B.: Az kiderül szeptember 11-én, Tatabányán a Jászai Mari Színházban.

Vendégként rendezett Tatabányán, milyen volt a munka a társulattal?
F. B. B.: Mindenkinek kihívást jelentett a díszlet, mert ragad, és nincsen vízszintes pontja. Nem minden társulat tekintette volna ezt a körülményt izgalmas kihívásnak. Szerencsére a társulat nyitott volt erre az ötletre, habár a főpróbahétre minden izületük fájt. Külön-külön is izgalmas színészek, és remekül dol­goz­nak együtt. Jó volt velük.

Szabadúszóként rengeteget dolgozik, de megfogalmazta már néhányszor, hogy szívesen lenne valahol társulati tag. Így van ez még, vagy elmúlt ez a vágya?
F. B. B.: Ősztől leszerződtetett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, ahol a következő évadban egyet játszani és egyet rendezni fogok. A Fészek Művészklubban lesz még egy Tonio Kröger-rendezésem, aminek szeptember végén lesz a premierje, Marosvásárhelyen Boris Vian Piros fű című regényét adap­tál­tuk, amit augusztusban mutatunk be, decemberben pedig Budaörsön fogok dolgozni a Szentivánéji álmon.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor