Impresszum | Előfizetés  
  2024. december 11., szerda
Árpád, Árpádina

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
Határon túli „ízek”
2022-06. szám / Ungvári Judit

Az évek óta hagyományos koprodukciós sorozatában a Tündöklő Jeromost viszi színre idén nyáron a Nemzeti Színház a Gyulai Várszínházzal közösen. A sorozat legutóbbi előadása Szabó Magda Az ajtó című műve volt, a 20. századi kiemelkedő magyar írók közül ezúttal Tamási Áron-
ra esett a választás. Az író születésének 125. évfordulóját ünnepeljük az idén, így a produkció az em­lékév­hez is kapcsolódik. A bemutató augusztus 12-én lesz Gyulán, szeptembertől pedig a Nemzeti Színházban is látható. A címszerepet Schnell Ádám alakítja.

A Tündöklő Jeromost Márkó Eszter rendezésében mutatják be.
Sch. Á.: Nemrég kezdtük el próbálni a darabot, még csak az elején járunk a próbafolyamatnak. Nagyon örülök, hogy együtt dolgozhatok benne Márkó Eszterrel, akivel színészként már találkoztam korábban a József Attila Színházban, viszont még nem volt olyan közös munkánk, amit ő rendezett. Annak is örülök, hogy nemcsak a darabban, hanem magában az előadásban is megjelenik egy sajátos határon túli „íz”, hiszen amellett, hogy Eszter erdélyi származású, több beregszászi színész is játszik a produkcióban, ez is ad hozzá egy pluszt, egészen másként szólal meg Tamási szövege. Ehhez a világhoz nagyon sokat hozzátesz ez a határon túli nézőpont.

Mennyire ismerte a darabot korábban? Látott esetleg belőle korábbi feldolgozást?
Sch. Á.: Nagyon szeretem Tamási Áron világát, ez a darab is jellegzetes, igazi székely-magyar hangvételű alkotás. Egészen különleges hang ez a magyar drámairodalomban, jellegzetes székely humorral átszőtt, kicsit mágikus, rejtélyekkel teli ez a drámája is. Magát a darabot korábban nem ismertem annyira, tudtam, hogy van, a címet ismertem, de nem olvastam még ezelőtt. Rémlik, hogy Szakácsi Sándor játszotta valamikor nagyszerűen ezt a szerepet. Nagyon jóízűen lehet játszani, ez egy népi játék, ugyanakkor egyfajta példázat is. Annak a példázata, hogyan tud egy ravasz, rossz szándékú ember befolyásolni egy egész közösséget, és tönkretenni mindenfajta tiszta szándékot. Máris a mában vagyunk, hiszen naponta látjuk, hogyan befolyásolják az életünket az álhírek, vagy hogyan játszadozik velünk a politika, oldalaktól teljesen függetlenül. Szívszorító belegondolni, hogy a manipuláció, a „megvezetés” éppúgy része a mai világunknak is, mint Tamásinál, ahol ez a két pólus, a minden hájjal megkent Jeromos és a tiszta, egyenes Gábor figurája áll szemben egymással. Úgyhogy ez a példázat nagyon nekünk szól, igazi tanítómese, biztos vagyok benne, hogy a nézőt is eltalálja majd.
hirdetés

Szeptembertől a Nemzeti Színház színpadán is játsszák majd ezt a darabot. Milyen más feladatai lesznek a következő évadban?
Sch. Á.: Két bemutatóm lesz, érdekes, hogy éppen azokban veszek részt, amelyeket ukrán, illetve orosz vendégrendező állít majd színpadra. Mindkettő kortárs darab, nagyon izgalmas munkának ígérkeznek. Az egyik a Zavaros idők címet viseli, ez Volodimir Klimenko ukrán kortárs szerző műve, és a rendezője is ukrán lesz, Vlad Troickij, akit talán többen ismernek Magyarországon is, hiszen rendezett már nálunk több színházban, például Debrecenben és Székesfehérváron is. A másik előadás az orosz Kirill Fokin drámája alapján készül és REX a címe. Ez egy különleges science fiction, ami egy olyan jövőben játszódik, ahol már megvalósult a világ egységes állammá válása. Nagyon izgalmas darabnak látszik ez is, a hazánkban már szintén nem ismeretlen Valerij Fokin – aki egyébként a szerző édesapja – rendezi majd. Szerintem kifejezetten szép és jó gesztus a Nemzeti Színháztól, hogy műsorra tűzi ezt a két előadást, az egyik az ukrán, a másik az orosz kortárs kultúrát képviseli majd. Maximálisan egyetértek Vidnyánszky Attilával abban, hogy a művészetben nem kell a háború, a művészetnek igenis át kell ívelnie ezeken a kon­flik­tusokon, nem szabad, hogy pártosságot képviseljen. Ez a gesztus ennek szól, felemeli és megmutatja azokat a nemzeteket, amelyek most háborúban állnak egymással. A művészetnek, a kultúrának ez a feladata, nem pedig a szembenállás hirdetése, erősítése. Sajnos nap mint nap tapasztaljuk, hogy mennyire nehéz dolog ez manapság. Úgyhogy ez egy szimbolikus gesztus, ami megmutatja a kultúra békítő erejét. A magam szempontjából nézve is szimbolikus lesz a következő szezon, amelyben határon túli magyar, ukrán és orosz szerzők munkáival dolgozom, izgatottan várom ezeket a feladatokat.






vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor