Ajánló A cigánybáró a Budapesti Operettszínházban! 2025-10. szám
A Budapesti Operettszínház november 21-én pénteken, 22-én szombaton és 23-án vasárnap 19 órától, a már jól megszokott hármas szereposztásban bemutatja ifj. Johann Strauss A cigánybáró című nagyoperettjét. A nagyszabású premierre a Jókai200 emlékév keretében kerül sor, külön érdekesség, hogy a zeneszerző 200. születésnapját is idén ünnepeljük.
A népszerű operett alapötlete Strauss és Jókai szerencsés találkozásából fakad. Ifj. Johann Strauss, a komponista 1882-ben látogatást tett Jókainál, és az író felajánlotta neki a Szaffi című, készülő kisregényét megzenésítésre, amelynek alapján végül megszületett Strauss egyik legsikeresebb operettje, amit 1885. október 24-én este láthatott először a nagyközönség a Theater an der Wienben. A szövegkönyvet a Bécsben élő, de magyar származású Ignaz Schnitzer írta. A premier idején a valcerkirály maga mögött tudta az akkor már közel tíz éve színre került A denevér óriási sikerét, és nem volt kétség afelől, hogy A cigánybáró is hasonló diadalutat jár be.

Ehhez hozzátartozik, hogy Magyarországon ekkorra már Jókai is élő legendává vált, így A cigánybáró méltán emelkedett a halhatatlan nagyoperettek közé. A felhőtlen szórakozást ígérő darab töretlen népszerűségnek örvend, az izgalmas, kincsekkel és kalandokkal teli történetet pedig a szenvedélyes cigányzene, a tüzes csárdás és az andalító keringő dallamai fonják egységbe. Az előadás Bozsik Yvette Kossuth-díjas színházi alkotó rendezésében látható, a főbb szerepekben mások mellett Kalocsai Zsuzsa, Fischl Mónika, Vásári Mónika, Frankó Tünde, Kiss Diána, Lévai Enikő, Bordás Barbara, Langer Soma, Papp Balázs, Tassonyi Balázs, Laki Péter, Dénes Viktor és Sándor Péter varázsolják el a közönséget.
A premierhez kapcsolódik az Operettszínház Jókai Szalon elnevezésű programja: a Nagymező utcai teátrum és a Magyar Írószövetség hatrészes programsorozatot indított Jókai Szalon címmel a Kálmán Imre Teátrumban. Az estek szellemi kalandozásra hívják a nézőket, ahol az irodalom, a színház és a zene találkozik, élményszerűn bemutatva a „nagy mesemondót” és korszakát. A sorozat állomásain nem csupán izgalmas beszélgetések várják a közönséget, hanem az Operettszínház művészeinek és zenészeinek előadásában felcsendülnek a kor népszerű dalai és operett slágerei is. A Jókai Szalon közelebb hozza a nézőkhöz Jókai Mór életét, sokoldalú személyiségét, korának izgalmas világát, és nem utolsósorban életművét, melyben a hazáról, a szerelemről, a szabadságról és a hitről mesélt. | hirdetés
 |
|
Bozsik Yvette rendező-koreográfus nem először dolgozik együtt az Operettszínház társulatával: 2023-ban – sok-sok év elteltével –a Budapesti Operettszínház vezetősége új operettet rendelt kortárs alkotóktól, név szerint Pejtsik Péter zeneszerzőtől és Orbán János Dénes drámaírótól. A Somossy Károly életét bemutató darab Az Orfeum mágusa címet kapta, aminek rendezője és egyben koreográfusa szintén Bozsik Yvette volt. Kiss-B. Atilla igazgatása alatt először a Vidnyánszky Attila által rendezett Csárdáskirálynő koreográfusaként találkozhattak vele a nézők, majd a János vitéz, a Marica grófnő, a Hegedűs a háztetőn előadásokat rendezte és koreografálta. Bozsik Yvette úgy látja, hogy a Hegedűs a háztetőn nagy sikere után elfogadták saját színházi nyelvezetét, és a művészek értik az alkotói világát. S hogy mi a véleménye az operettről? Nos, az operettek történetei mindig a szerelemről szólnak, és ezt a minden korban érvényes, egyetemes témát elegánsan, odafigyeléssel érdemes megcsinálni. Odafigyelve arra, hogy a nézők értsék a történetet. Mint ahogyan Bozsik Yvette korábban fogalmazott: fontos, hogy a közönséget nem szabad lenézni, hanem úgy kell minőséget hozni, hogy egyszerre elégítse ki a műfaj múltjából adódó nézői elvárásokat, s közben mélysége is legyen. Szórakoztatva is lehet mély érzelmeket, gondolatokat átadni.
|
vissza |
|
|
| |