Napjaink egyik legégetőbb társadalmi gondja – szinte világjelenség – a család felbomlása. Az emancipációs mozgalmaknak ez ellen a tendencia ellen kellene küzdeniük, nem pedig
szélsőséges álláspontokat képviselniük. A nőnek és a férfinak más-más a feladata, ami egyrészt a hagyományokból, másrészt új helyzetekből fakad. Ez nem történhet válságok nélkül. A nő kiszolgálta|wtottsága az elmúlt évtizedekben nemigen változott, a családon belüli erőszak felerősödött, Magyarországon különösen.
Dario Fo, Nobel-díjas író feleségével, Franca Rame színésznővel közösen írt drámafüzérében „csak” nők szerepelnek: elrontott életű anyák vagy „szexuális rabszolgaságban” élő, megalázott feleségek. Ezekben a mini-monodrámákban férfiak nem jelennek meg a színen, a háttérben mégis állandóan, mindenütt ott vannak. Vagyis legalább annyira szereplői a darabnak, mint a színen lévő nők. A napi robot fogságában élő anyák, a bezártság, a totális kiszolgáltatottság és a felszabadulás drámáit látjuk. Az ébredés című monodrámát Bognár Anita, míg A magányos asszony címűt Szalay Marianna adja elő. Játéktér-jelmez-rendező: Cserje Zsuzsa.
Sanyi és Aranka Színház (IX., Mátyás u. 9.)
03. 05., 20h
|