Interjú
Remek szerepek meg egy összetartó csapat
2017-11. szám / Pavlovics Ágota
A Játékszínben évek óta közönségkedvenc Acélmagnóliákban éppen olyan kiváló, mint a 2015-ös premier, a Virágot Algernonnak című előadásban vagy az előző évadban bemutatott, nagy sikerű Életrevalókban. Március 27-én, a színházi világnapon a Bock Színpadon Szakonyi Károly Két nő
című színművének felolvasó-színházi előadásán Tóth Enikővel levette a lábáról a közönséget. Erre pedig csakis a legjobbak képesek, ráadásul olyan jól sikerült, hogy december 8-án bemutatják, és a darab a Bock Színpadról a nagyszínpadra költözik. A világot bölcs derűvel szemlélő Zsurzs Katival beszélgettünk.
Szívből gratulálok a Kránitz Lajos-díjhoz, amit a társulat szavazatai alapján az évad legjobb színésznője kap a Játékszínben.
Zs. K.: A 2012-ben alapított Kránitz Lajos-díj, amelyet az évad legjobb színésznője, illetve színésze kaphat, fontos számomra, nagyon örülök neki. Az is nagyon jó érzés volt, hogy mindenki kedves volt, és láthatóan velem örült a díjnak.
A Játékszín előadásaiban sok színész játszik, mégsem klasszikus színházi társulat, hogy érzi magát benne?
Zs. K.: Érdekes helyzet, hogy társulat is, meg nem is a mi csapatunk. Ám amikor több darabban játszik az ember, úgy érzi, a színházhoz tartozik. Igazán jó kapcsolat alakult ki köztünk, érezzük, hogy fontosak vagyunk, és szeretjük megnézni egymás előadásait.
Utolsó találkozásunk óta még több darabban játszik a Játékszínben, mint korábban, és egyik jobb, mint a másik.
Zs. K.: Nagyszerű darabokat mutattunk be, örömmel vállaltam a szerepeimet, boldogan játszom a rám osztott karaktereket, és szívből ajánlom mindenkinek, hogy nézze meg őket. A kollégáim számára és számomra is igazi ünnep, amikor például az Életrevalókat játsszuk. Horgas Ádámmal remekül dolgoztunk együtt, aki nemcsak a rendezője volt a darabnak, a zenét is ő írta hozzá. Ugyanígy érzünk, ha a Virágot Algernonnak című előadásunk van műsoron, ezeken a napokon egymásra nézünk a kollégáimmal, és azt mondjuk, de jó, hogy ma az Algernont játsszuk. Én nem játszom benne, de ugyancsak ajánlani tudom új bemutatónkat, mert szellemes, bravúros és remek szórakozás a 39 lépcsőfok című krimi-vígjáték, aminek témája Alfred Hitchcock filmje miatt lehet ismerős.
Most kezdték Szakonyi Károly eddig be nem mutatott Két nő című színművét próbálni, amit tavasszal felolvastak a Bock Színpadon.
Zs. K.: Érthetetlen, hogy miért nem mutatták be eddig ezt a szellemes, kisebb-nagyobb fordulatok mentén kibontakozó, kortárs darabot, pedig sokan és sokszor vadásztak kétszereplős, nőkről szóló darabokra. Szakonyi Károly írta, akinek a nevét a hetvenes években az Adáshiba című darabja tette országosan ismertté. Szakonyi Károly eljött, és ő olvasta fel az instrukciókat. Nagyszerűen sikerült a felolvasóest, a nézők vették a poénokat. | hirdetés
 |
|
Ki találta meg a darabot és miről szól?
Zs. K.: Lőkös Ildikó dramaturg-rendező találta a darabot, amely alapvető emberi érzésekről szól, a magányról, a szeretetvágyról, a dühről, az emlékekről, az elhagyottságról és elhagyatottságról, az öregedésről és az elmúlásról. Szakonyi Károly darabja arról árulkodik, hogy nagyon jól ismeri a női lélek titkait, és azt is pontosan érezni lehet, hogy a darabban szereplő férfit nem sokra becsüli. A színműben két nő szerepel, a feleség, őt én játszom, és a szerető, akit Tóth Enikő alakít. A feleség és a szerető hét éve él azzal a veszteséggel, hogy a férj/szerető kilépett az életükből. A két nő nem ismerte egymást, és korábban nem is tudtak a másik létezéséről, aztán az élet egymás mellé sodorja őket. Enikő és én is a saját életkorunkat játsszuk, remek lehetőség számunkra az előadás. A darabot Cseh Judit rendezi. Az előzetes tervek szerint sokat fogunk utazni vele, mert sok helyre hívnak bennünket, egy kétszereplős darab pedig ideális utazó produkció.
Milyen személyiség az ön által megformált feleség, és milyen karakter a szerető?
Zs. K.: Még egészen az elején vagyunk a próbafolyamatnak, és a poént sem akarom lelőni, de annyit elmondhatok, hogy a feleség egy nyugdíjba küldött magyartanár, aki nem tud beletörődni abba, hogy a férje eltűnt. Nem tudja feldolgozni a férje elvesztését, dühöt és haragot érez a férjével kapcsolatban, nagyobb a fájdalma, mint a szeretőnek. A szerető a feleségnél fiatalabb, aki magát okolja a férfi elvesztése miatt, és erősen foglalkoztatja, hogy miért maradt egyedül. Végül megszületik egy nagy közös megoldás. Azt gondolom, hogy a nézőtéren mindenki megtalálja majd azt a fonalat, amit a saját életéhez kapcsolva fel tud venni, nem lesz olyan ember, akit ne érintene meg a darabban felvetődő kérdések valamelyike.
Szakonyi Károly jelen volt a felolvasó-színházi esten, részt vesz a darab próbáin is?
Zs. K.: Nagyon ritkán fordul elő élő szerzőnél, hogy nagyvonalúan azt mondja, csinálhatunk bármit a darabjával, amit jónak látunk. Szakonyi Károly ezt tette. Nagyszerű volt vele találkozni a felolvasóesten, és most is eljött az olvasópróbára, de a továbbiakban nem kíván részt venni a munkában. Most csak mi nők maradtunk, a rendező, a két főszereplő és a súgó is nő.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
