Ajánló
Az AMI is könnyű legyen!
2025-10. szám / V. N.
A könnyűzene alapfokú művészeti iskolák oktatási programjába integrálhatóságának lehetősége állt az AMI könnyű is legyen! című tanácskozás középpontjában. A Debreceni Egyetem Learning Centerében, 2025. szeptember 12-én, a Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportja, illetve a Debreceni
Egyetem Könnyűzenei Intézetének összefogásával megtartott konferencia első szekciójában a sikeres példák felvillantása került a fókuszba, a második előadói pedig a célegyenesben lévő projekt legitimálását, valamint hálózatba ágyazhatóságának lehetőségeit feszegették.
A házigazdák részéról Tóth Ákos, a Debreceni Egyetem (DE) Könnyűzenei Intézetének igazgatóhelyettese köszöntötte a DE Learning Centerében megjelent közel kéttucatnyi szakembert.  Hangsúlyozta, fontos ügyről folytatnak majd eszmecserét a résztvevők. Az első előadó, Bajnai Zsolt a Poptanítás munkacsoport elmúlt tíz évének eredményeit tekintette át. Mint a Hangfoglaló Program elindítója, illetve a Hangőr Egyesület Poptanítás munkacsoportjának vezetője emlékeztetett: a jelenlévők közül sokakkal év eleje óta folyik az intenzív közös gondolkodás, és még 2025-ben elkészülhet ennek eredménye is: a populáris zene az alapfokú művészeti intézmények tanrendjébe integrálhatóságát az Oktatási Hivatal szakemberei figyelmébe ajánló anyag. Mindezeken túl ismertette a 2017-ben megkezdett munka mérföldköveit, és kiemelte, elengedhetetlen, hogy aktív zenészek töltsenek be a zenei oktatás különböző szintjein meghatározó szerepeket, elvégre ők tudják a leginkább: a zene által mennyi minden nyerhető. „Legyen a könnyűzene mindenkié!” – zárta előadását. Elsősorban nem azért, hogy sztár legyen mindenkiből, aki gitározni kezd, hanem inkább hogy a könnyűzenei képzésben részesülők értsék a dalokat, hiszen így nagyobb valószínűséggel válhat belőlük tudatos zenefogyasztó. Az oktatási spektrum kiterjesztésével így tehát nyerne a zeneipar is.
A folytatásban Kapusi Kálmán, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának tanszékvezető docense, a DE Könnyűzenei Intézetének igazgatója a klasszikus zene magyarországi oktatásának történetéről adott elő. A referátum a középkori kezdetektől vázolta fel az utat, amelynek eredményeként ma már hat felsőoktatási intézményben tanulhatunk komolyzenét. Árendás Péter, a Hagyományok Háza népzenei szakmai vezetője, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének docense a népi hangszeres játék, illetve ének autentikus gyakorlásának tudásátadását tekintette át. Mint hangsúlyozta, azért vagyunk népzenei nagyhatalom, mert az elsők között kezdtük el idehaza gyűjteni és rendszerezni a népzenét, illetve kiemelte az intézményen kívüli kurzusok, táborok jelentőségét is. A délelőtti szekciót záró Bágyi Balázstól megtudhattuk, ki volt a hazai dzsessz első doktora (Wolf Péter). A dzsesszdob előadóművész, zeneszerző és zenepedagógus referátumában rávilágított arra is: idehaza hagyományosan úgy alakult – és az anyagiak okán ez sajnos elengedhetetlen is –, hogy egy-egy tanár a katedra mellett gyakorló zenész is. Az előadásból kiderült, hogy aki dzsesszt szeretne tanulni alapszinten, annak számos vidéki központ mellett a fővárosban közel féltucat lehetősége van.
A második szekciót Tóth Ákos nyitotta, aki a könnyűzene felsőfokú oktatásának történetét tekintette át a tengerentúli kezdetektől a brit, német, illetve hollandiai intézmények említése után jutva el a hazai helyzetig. A DE Könnyűzenei Intézete igazgatóhelyettesének arra is jutott ideje, hogy felvázolja, mik a populáris zene a hazai felsőoktatásban betöltött szerepének erősítéséhez vezető lehetőségek. Ezek után a Peron Music Alapítvány elnöke, Pap Tibor azzal kezdte előadását, hogy ő kívülről érkezett, hiszen se nem professzionális zenész, se nem tanár. Azonban éppen a zeneiskolában szerzett saját, negatív tapasztalata indította arra, hogy egy civil szervezet élén szeretné előbbre lendíteni a populáris zene művészeti oktatásba integrálásának ügyét.
A debreceni Rocksuli igazgatója, Balogh Miklós Péter elsősorban az évek során összegyűlt lokális tapasztalatai alapján mutatott rá, hogy a hazai könnyűzeneoktatás Achilles-sarka a tervezhető jövő. Ennek hiányában voltaképpen napról napra, számos bizonytalansággal kényszerülnek szembenézni a terület tanárai. Persze nem elégedett meg a helyzet ismertetésével, megosztotta a tervezhetővé tétellel kapcsolatos vízióját is. Amire kétségkívül szükség mutatkozik, elvégre, amint a Szervezetten szervezetben? című előadásból kiderült, az óvodásoktól a nyugdíjas korhatárt elérőkig vannak, illetve voltak a Rocksuliban diákjaik. A konferencia zárásaként Ruska Péter, a Peron Pop Zeneiskola szakmai vezetője értekezett arról az önzetlen munkáról, amely négy intézmény összefogásával, valamint magántanárok bevonásával már év eleje óta folyik. Ennek keretében hét tárgy (ének, basszusgitár, billentyűs hangszerek, zeneismeret, zenekari gyakorlat, dob és gitár) megírásával készültek el. Ezen szövegek esetében már a szakmai lektorálás is lezárult, és Ruska Péter reményei szerint egy újabb szakmai lektorációs kört követően az alapfokú populáris zeneoktatás programját átadhatják az Oktatási Hivatal illetékeseinek. Mindez – amint fentebb arról esett már szó – megtörténhet még idén. | hirdetés
 |
|
A debreceni az AMI könnyű is legyen! konferencia végén kiderült, hogy a projektben részt vevő szakemberek ősszel, a fővárosban tartanak újabb tanácskozást. A konferencia anyagai pedig folyamatosan kerülnek fel a Hangőr Egyesület YouTube csatornájára, illetve a Poptanítás blogra.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
