Ajánló
Pannon Filharmonikusok – Mesterek emlékezete
2015-02. szám
Joachim Józseftől, a 19. század ünnepelt hegedűművészétől származik az a megállapítás, miszerint a németeknek négy hegedűversenyük van. Ezek közül Beethovené a legnagyobb, Brahmsé a legkomolyabb, Mendelssohné
a legbensőségesebb, de a leggazdagabb, legcsábítóbb Max Bruch műve. Bár nem részletezi, Joachim nyilvánvalóan a g-moll he|gedűversenyre gondolt. Hiába írt Bruch még két concertót hegedűre, illetve megannyi más művet, ezen kompozíciója minden egyéb alkotását háttérbe szorította.
Hasonlóan kevéssé ismert Karl Amadeus Hartmann művészete, holott sokan őt tartják a 20. század legnagyobb német szimfonistájának. II. szimfóniájának érdekessége, hogy mindösszesen egy lassú (Adagio) tételből áll, melyet egy korábban írt, de később elvetett művéből őrzött meg. A két említett szerzővel ellentétben Richard Wagner neve nem szorul bemutatásra. A nürnbergi mesterdalnokok egyik közkedvelt darabja, amely azonban több okból is kivételes. A többi színpadi művétől eltérően vígopera, amely nem mitológiai, hanem valós történelmi alapokkal rendelkezik. A három felvonásos darabból a holland Henk de Vlieger alkotott egy 50 perces, szimfonikus keresztmetszetet. A műben a koncertmester szerepét Benjamin Ziervogel, a Szlovén RTV Szimfonikusok muzsikusa tölti be. Közreműködik: Kelemen Barnabás – hegedű. Vezényel: Bogányi Tibor. | hirdetés
 |
|
Művészetek Palotája
03. 13., 19.30h
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
