PM Online | Zene

A Budapesti Vonósok Kamarazenekar 1977-ben alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola végzős hallgatóiból. Jó ideje a világ élvonalbeli együttesei közé tartozik, és rengeteget koncertezik. A közelmúlt és a közeli jövő hangversenyeiről a zenekar művészeti vezetőjével, Botvay Károly csellóművésszel beszélgettünk.

Az Esterházy-kastély pazar épületének termeibe régen beköltöztek a múzsák, milyen érzés ott muzsikálni, ahol valamikor Joseph Haydn vezényelte a zenekart?
B. K.: Kérdés, ott játszunk-e, ahol valamikor a zeneszerző géniusz állt. Kutatók valószínűsítik, hogy nem a kastély első termében és nem is másodikban mutatta be műveit Haydn, hanem a Marionettszínházban és az azzal szemben állt Operaházban. Sajnos az Operaház, amely Fényes Miklós herceg udvartartásának kiemelkedő színhelye volt – és amelyről Mária Terézia úgy nyilatkozott: „Ha jó operát akarok látni, Eszterházára kell utaznom!” –, napjainkban nyomokban sem látható. Megbízható források szerint azt követően, hogy egy ünnepi készülődés során az épület porrá égett, a bemutatókat a Marionettszínházba tették át. A kastélyban található nagytermek még soha nem voltak olyan szépek, mint most, de ott nem játszhatunk. Ugyanis a háború alatt ellopott festmények helyére először gobelineket tettek, ami jót tett a teremnek, illetve csökkentette a visszhangot. Aztán lekerültek a gobelinek a falakról, festmények pedig még nincsenek, úgyhogy ha nincs zsúfoltan tele a terem, akkor túlságosan nagy a rezonancia.

Ezért a Marionettszínházban játszanak, amit az eredeti terveknek megfelelően újítottak fel. Milyen a hangulata a fesztiválnak, hogy állítják össze a programot?
B. K:: A júliusi Nemzetközi Haydn Fesztivál koncertjeire, ami örömünkre a nyár egyik legvonzóbb zenei eseményévé vált, nincs nehéz dolgunk a program összeállításával. Hagyományosan Haydn-szimfóniával nyitjuk a fesztivált, mindig azt a szimfóniáját játsszuk, amelyik száma megegyezik a Haydn Fesztivál éveinek számával, ami idén a 21 volt. Haydn több mint 100 szimfóniát írt, így egyhamar nem fogunk kifogyni a zeneszerző-óriás előtt tisztelgő nyitóművekből. A fesztivál tíz napja alatt 7-8 különböző összeállítású koncertet szoktunk adni. Ami pedig a Marionettszínházat illeti, a korabeli színházban embernagyságú bábok voltak, a zenészek pedig a színpad előtt lévő zenekari árokban foglaltak helyet. Egy két zenekaros előadás során az egyik a színpadon, másik a zenekari árokban zenélt, az árokban muzsikálók hallatszottak jobban, itt volt jobb az akusztika. A kutatások azt látszanak igazolni, hogy Haydn idején az Operaházban, illetve a Marionettszínházban szólaltak meg az operák és ezek szüneteiben játszottak szimfóniákat.

Gyönyörűséges tobzódás, szimfóniák az operák előtt, illetve a szünetekben. Szerencsére ma is remek sorozatokat hallgathatnak a zenebarátok, például az Önök előadásában. Folytassuk egy másik zeneszerző-óriásnak szentelt sorozattal, és eredjünk Bach nyomába.
B. K.: A Bach közelében című hangversenysorozatunk iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy meg kellett kettőzzük a koncerteket. Így nem csak a Művészetek Palotája Üvegtermében fogjuk előadni ritkán játszott műveit. Johann Sebastian Bach kantátáinak száma kétszáz fölött van, ám ezekből csupán jó, ha harminc szólalt meg eddig. Dr. Kamp Salamon nagy tudósa Bach nem játszott repertoárjának is, vele és a Lutheránia Énekkarral régi jó kapcsolatot ápolunk, úgyhogy adódott a lehetőség: közösen bemutatunk egy válogatást ezekből a sajnálatosan mellőzött művekből. A sorozat hangversenyein dr. Kamp Salamon vezényli a Budapesti Vonósokat és a Lutheránia Énekkart, és ő beszél a közönségnek a felhangzó művekről is. A koncertek helyszíne a Csontváry Művészeti Udvarházzal bővült, a hangversenyekre szeptemberben, novemberben és 2016 februárjában kerül majd sor. Kiváló operaénekesek fognak énekelni, csembalón Dobozy Borbála játszik.

A Budapest Music Centerben folytatják Klasszikusok tükrében című, a Müpában megkezdett hangversenysorozatukat. Ki mindenki műveit fogjuk hallani?
B. K.: Ezeken a koncerteken a klasszikus zenét házasítjuk a kortárs zenével. Elképzelésünk lényege, hogy segítsük a generációk közötti párbeszédet. Estjeinken egy kortárs zeneszerző mondja el, mely művek voltak rá hatással a klasszikus repertoárból, a zeneszerzők közül kik ihlették műveiket. A muzsikusok beszélgetőtársa Földes Imre zenetörténész, a Zeneakadémia legendás tanára. Mások mellett ebben a sorozatban lesz Futó Balázs: Elég című művének ősbemutatója, Selmeczi György: Concerto angolkürtre és oboára című művének magyarországi bemutatója.