Impresszum | Előfizetés  
  2024. március 28., csütörtök
Gedeon, Johanna

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
Mindenkinek önerőből kell a saját útját végigjárnia
2016-12. szám / Jónás Ágnes

„Vannak olyan előadók, akik nem túl csinosak, és az imázsuk sincs tetőtől talpig kialakítva, a közönség mégis sokkal szívesebben fogadja el őket, mint azokat, akik a tökéletesség fényében tündökölnek. Hogy miért? Mert önazonosak, ez pedig azt igazolja, hogy a színpadon álló ember
is pontosan ugyanolyan, mint aki a közönség soraiban ül”– vallja Wolf Kati, akivel a siker és az ismertség dacára sem szállt el a ló. Az énekesnővel a december 29-i Budapest Kongresszusi Központban rendezendő nagyszabású koncertje kapcsán beszélgettünk, melynek keretében saját dalaival együtt olyan zenei csemegék is felcsendülnek, amelyeket a Liszt Ferenc Kamarazenekarral ad elő.

Hogyan jött az ötlet, hogy ezúttal a világhírű Liszt Ferenc Ka­ma­ra­ze­ne­kar kísérjen a koncerteden?
W.K.: Az egész gyerekkoromat végigkísérte a zenéjük, a szüleim lel­kes koncertre járók, otthon hallgattuk a lemezeiket, és mindig büszke voltam arra, amikor vendégségbe jöttek hozzánk a zenekar tagjai. Min­dig körbelengte őket egyfajta varázs, elérhetetlennek tűntek szá­mom­ra, és rajongással kísértem figyelemmel a munkásságukat. Néhány évvel ezelőtt édesapám, aki egyébként őszülő halántékkal iratkozott be újra a Zeneakadémiára, s doktorált le jazz-zeneszerzésből, és jó ideje komolyzenével foglalkozik, elkezdett velük dolgozni. Hang­sze­re­lé­se­ket készített a zenekar számára, fellépett velük. Édesapám a vizs­ga­kon­cert­jén engem kért fel, hogy elénekeljem dalait, többek kö­zött Sztevanovity Dusánnal közösen készített albumjáról. Óriási élmény volt! Nagyon élveztem, hogy visszacsöppenhetek abba a világba, amelyben felnőttem. Ekkor döntöttem el, hogy szeretnék velük együttdolgozni. Félve vetettem fel a dolgot, mert tisztában voltam azzal, hogy a crossoverezés nem igazán illik a profiljukba, de szerencsére rendkívül nyitottak voltak az ötleteimre. Pár hónapja próbáltuk el a Szerelem mért múlsz című számom Neumann Balázs által vonószenekarra hangszerelt változatát. A popdalból egy meseszép lírai dal kerekedett, úgy hangzott, akár egy filmzene. A Liszt Ferenc Kamarazenekar a decemberi koncerten egy félórás blokk erejéig lesz a vendégem, de a jövőben egy egész estés vonószenekaros produkciót is tető alá szeretnénk hozni.

Kifejezetten az új dalaidra helyezed a hangsúlyt, vagy azért felcsendülnek a régebbiek is?
W.K.: A legutóbbi nagykoncertem óta nagyon sok dalt adtam ki egyenként, melyek nincsenek albumba rendezve, de mind olyanok, amelyeket szeretnék egy csokorban bemutatni. Alapvetően a saját dalaim ezek, de például a Liszt Kamarazenekaros blokkban édesapám szerzeményei is felcsendülnek, s lesz egy-két olyan dal, ami a régi albumról való.

Tavaly a Bazilikában adtál egy adventi koncertet, melynek keretében kizárólag karácsonyi számokat énekeltél. Ünnepi dallamokból ezúttal sem lesz hiány?
W.K.: Most úgy éreztem, hogy nem lenne szerencsés, ha a Szabadnak lenni című dalom után a Mennyből az angyalra váltanék. December 29-ig szerintem mindenki úgy el lesz már telve karácsonyi dalokkal, hogy örülni fog, ha ezen az estén valami mást is hall. Alapvetően egy Wolf Kati-nagykoncertre számíthat az, aki ellátogat a Kongresszusi Központba.

Megszokhattuk tőled, hogy fellépéseidet összekötő szövegekkel, interaktív blokkokkal fűszerezed.
W.K.: Ezek új színt visznek a produkciókba, a közönség vevő rájuk. Az emberek nemcsak az előadó hangjára kíváncsiak, hanem a személyiségére is, éppen ezért a kommunikáció és a humor ilyenkor majdnem olyan fontos, mint a zenei rész. Olyan dolgokra is fény derül egy ilyen esten, amikre a televízióban vagy a lemezen nem.
hirdetés


A bulvárlapokban sem olvashatunk rólad, így teljesen érthető, hogy a kíváncsiság erősebb az emberekben egy-egy ilyen koncert alkalmával.
W.K.: Tudatosan kerülöm a bulvárt, óvom a magánéletemet, viszont a fellépéseken sokkal többet merek mutatni magamból.

És ilyenkor a férfirajongók is megbizonyosodhatnak arról, hogy Wolf Katinak élőben is éppolyan jó lába van, mint a televízióban!
W.K.: Meg hogy tényleg olyan nagy-e az orra! Hát, igen, ez mind benne van, de emberek vagyunk, az efféle dolgokra szinte mindenki kíváncsi, és ez egyáltalán nem baj szerintem.

Manapság nem elég, ha egy előadóművész kiválóan teljesít, hogy olyan skillek birtokában van, amelyek unikummá teszik, a külső megjelenésre is nagy gondot kell fordítania, mondván a külcsín és a belbecs együtt képez „eladható terméket”.
W.K.: A tehetség, a lélek és a külső össze kell, hogy álljon, valamint fontos, hogy az arányok ne to­lód­ja­nak el. Természetesen én is figyelek a színpadi megjelenésemre, de úgy gondolom, hogy az önazonosság ennél sokkal fontosabb. Vannak olyan előadók, akik nem túl csinosak, és az imázsuk sincs tetőtől talpig kialakítva, a közönség mégis sokkal szívesebben fogadja el őket, mint azokat, akik a tökéletesség fényében tündökölnek. Hogy miért? Mert önazonosak, ez pedig azt igazolja, hogy a színpadon álló ember is pontosan ugyanolyan, mint aki a közönség soraiban ül, csak a zenében kapott tehetséget, abban fejezik ki magát.

Az országos ismertséget az X-Faktor tehetségkutató műsor hozta meg neked 2010-ben, noha ezt megelőzően már gyakorlott előadónak számítottál Wolf-áramlat című nagylemezeddel a hátad mögött. Nem lett volna gyorsabb a sikerhez és az ismertséghez vezető út, ha egyszerűen csak felhívod Erkel Ferenc-díjas zeneszerző édesapádat, Wolf Pétert vagy az ő ismerőseit, hogy egyengessék a karrieredet?
W.K.: Édesapámmal viszonylag korán jutottunk arra az álláspontra, hogy senkinek nem jó, ha rajta keresztül valósítom meg önmagam. Szerettünk együtt dolgozni, örült, ha az általa írt dalokat énekeltem, de mindig arra biztatott, hogy találjam meg az én generációmnak és habitusomnak megfelelő saját szerzőket és zenészeket. Utólag nagyon örülök, hogy így döntöttünk. Megtapasztaltam a szakma buktatóit, volt és van részem sikerekben is – ezek által váltam azzá, aki vagyok. Hiszem, hogy mindenkinek önerőből kell a saját útját végigjárnia, még akkor is, ha az rögösebb.


vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor