2018. március 16. / Pavlovics Ágota
Mielőtt az ember a Csalán utcai Bartók Béla Emlékház felé igazítja a lépteit, ünneplőbe öltözteti a szívét. Aztán, amikor a makacs esőben is szép kertbe lép, majd elindul az épület felé, úgy érzi megváltozott a világ. Azokat a lépcsőket koptatja, amelyeken Bartók is járt, azoknak a bútorok-
nak a közelében kaptat, amelyeket Bartók használt. És akkor még szó sem esett Bartók gyönyörű Bösendorfer zongorájáról, amely szintén itt, a múzeumban látható. A tiszteletet parancsoló környezetben, ahol Bartók szelleme érezhetően jelen van, az intézmény néhány hónapja kinevezett igazgatójával, Farkas Zoltánnal beszélgettünk.
Milyen érzés nap mint nap abban a házban dolgozni, amely Bartók Béla utolsó magyarországi lakóhelye volt?
F. Z.: Csodálatos Bartók Béla személyes tárgyai között tölteni a napjaimat. Az irodám fölött 20 méterrel, a padlástérben van Bartók Béla képekről is jól ismert úti kabátja, az a pelerinszerű kabát, amelyben népdalgyűjtő körútjaira is járt. Bartók Béla bútorai közé belépni is különleges élmény.
Amikor megpályázta az igazgatói pozíciót, milyen tervekkel tette?
F. Z.: Sok tervem van, de a terveim megvalósítása lassú és hosszú feladat, és ezeket a jogörökössel egyetértésben kell megvalósítani. A múzeumban található tárgyak ugyanis letétben vannak nálunk, hiszen a jogörökös a tulajdonosuk, maga az ingatlan a Fővárosi Önkormányzaté. Egyik határozott tervem, hogy a Bartók Béla Emlékház kerüljön fel a magyar turizmus térképére. A Zeneakadémiát vagy az Operaházat mindenki ismeri, ebbe a sorba, a zenei célpontok túratervébe kell, hogy bekerüljön a Bartók Ház is. Azt is szeretném, hogy akik a házba belépnek, Bartók-muzsikát halljanak, különösen az itt komponált műveit és az általa gyűjtött népdalokat. A fiataloknak korszerű kiállítási eszközökkel kell átadni mindazt a kincset, amit Bartók ránk hagyott, oly módom, ami megszólítja őket. Nálunk megismerkedhetnek Bartók személyével és zenéjével.
Nagy hatással volt rám a tavaly bemutatott Bartók című dokumentumfilm, amelyet, Bartók kisebbik fiával, Bartók Péterrel készített Sipos József rendező. Sajnos a film a többi bemutatóhoz hasonlóan hamar lekerült a mozik műsoráról. Önöknél látható lesz?
F. Z.: Belátható időn belül szeretnék filmeket is mutatni a hozzánk látogatóknak. Például Sipos József dokumentumfilmjét vagy az 1995-ben, Silló Sándor rendezésében készült filmet, A kékszakállú herceg várát, amelynek szerepeit Kovács István és Kolonits Klára énekelte. Vagy említhetném Gaál István Gyökerek című dokumentumfilmjét is.
A koncertteremben tavaly mintha megritkultak volna a hangversenyek.
F. Z.: Valóban így volt, de igyekszünk ebben az évben kárpótolni ezért az Emlékházba járó koncertlátogatókat. A koncertterem 100-120 fő befogadására képes, és az a célom, hogy Bartók Béla művei nagy hangsúllyal szerepeljenek a programban. Ilyen lesz például az ünnepi hangverseny március 25-én, Bartók születésnapján, amikor Balog József zongoraművész és Horti Lilla operaénekes ad koncertet. Április 10-én este pedig Kocsis Krisztián lép fel a Junior Prima-díjasok című hangversenysorozatban.
Áprilisi 23-től két hétig felújítás miatt zárva tart az Emlékház, mi mindent hoznak rendbe?
F. Z.: Eddig a nyílászárók cseréje és az üveglépcsőház UV-szűrése sem volt megoldva, most fog megtörténni. Ezen kívül a rozsdás, rossz állapotban lévő kerítés festésére is sor kerül.
A rövid szünet után két kiváló programmal nyitnak.
F. Z.: Május 15-én kezdődik az a háromrészes hangversenysorozat, melynek keretében Bartók összes kórusműve elhangzik. Az első esten a Gyerek és Női karokat énekli a Budapesti Énekes Iskola és a Szent Efrém Nőikar, művészeti vezetőjük Bubnó Tamás irányításával. A sorozat második részében, június 9-én, a Férfikarok hangzanak el a Szent Efrém Férfikar előadásában.
Május 18-19-én pedig Takács-Nagy Gábor tart vonósnégyes mesterkurzust, aki kétszer CD-re játszotta Bartók mind a hat vonósnégyesét, először a Takács Quartet, majd a Mikrokozmosz Vonósnégyes tagjaként Tuska Zoltánnal, Papp Sándorral, Perényi Miklóssal, A kurzus demonstrátora a Classicus Quartet lesz. A kétnapos kurzus kiváló lehetőséget kínál a zeneakadémisták számára, hogy tanulják a bartóki előadásmódot. Ráadásul egy olyan helyszínen, ahol Bartók szellemisége jelen van.
Igaz, vagy legenda, hogy a Bartók Emlékházba a szokásos honoráriumuk alatt is eljönnek a legjobbak, éppen az ön által is említett bartóki szellemiség miatt?
F. Z.: Igaz, Kocsis Zoltán például 2016 szeptemberében tartott itt kétnapos kurzust, és mélyen a szokásos honoráriuma alatt jött el.
Apropó Kocsis Zoltán, hogy áll az irányításával és zongorajátékával felvett Bartók Új Sorozat?
F. Z.: A Bartók Új Sorozat tervezett 31 CD-jéből 19 készült el, vagyis 12 lemez még hiányzik. Kocsis Zoltán halála óta nem jelent meg új lemez. Bízom benne, hogy vannak és lesznek olyan tehetségek, akik Kocsis Zoltán szelleméhez méltó felvételeket tudnak majd készíteni. Az Emlékház koncerttermébe is szeretnénk meghívni minél több olyan előadót, akik esélyesek rá, hogy magas színvonalon tudnának produkálni.
Nyílt titok, hogy a mai gyerekek nem nagyon szeretnek énekelni, milyen programokkal próbálják megszerettetni velük a zenét, az éneklést?
F. Z.: A nagycsoportos óvodásoknak és az általános iskolásoknak Cérnahangversenyeket tartunk. Legközelebb március 24-én vetítéssel, énekléssel, interaktív zenei játékkal, fiatal művészekkel várja az érdeklődőket Ferge Béla zenetanár. A gyerekeknek múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartunk, a fiatalokat és a felnőtteket pedig ismeretterjesztő programjainkra és koncertjeinkre invitáljuk. Ezt az alkalmat is megragadom, és elmondom, jöjjenek el hozzánk, meglátják, olyan élményt, mint nálunk, nem sok helyen tudnak átélni.
nak a közelében kaptat, amelyeket Bartók használt. És akkor még szó sem esett Bartók gyönyörű Bösendorfer zongorájáról, amely szintén itt, a múzeumban látható. A tiszteletet parancsoló környezetben, ahol Bartók szelleme érezhetően jelen van, az intézmény néhány hónapja kinevezett igazgatójával, Farkas Zoltánnal beszélgettünk.
Milyen érzés nap mint nap abban a házban dolgozni, amely Bartók Béla utolsó magyarországi lakóhelye volt?
F. Z.: Csodálatos Bartók Béla személyes tárgyai között tölteni a napjaimat. Az irodám fölött 20 méterrel, a padlástérben van Bartók Béla képekről is jól ismert úti kabátja, az a pelerinszerű kabát, amelyben népdalgyűjtő körútjaira is járt. Bartók Béla bútorai közé belépni is különleges élmény.
Amikor megpályázta az igazgatói pozíciót, milyen tervekkel tette?
F. Z.: Sok tervem van, de a terveim megvalósítása lassú és hosszú feladat, és ezeket a jogörökössel egyetértésben kell megvalósítani. A múzeumban található tárgyak ugyanis letétben vannak nálunk, hiszen a jogörökös a tulajdonosuk, maga az ingatlan a Fővárosi Önkormányzaté. Egyik határozott tervem, hogy a Bartók Béla Emlékház kerüljön fel a magyar turizmus térképére. A Zeneakadémiát vagy az Operaházat mindenki ismeri, ebbe a sorba, a zenei célpontok túratervébe kell, hogy bekerüljön a Bartók Ház is. Azt is szeretném, hogy akik a házba belépnek, Bartók-muzsikát halljanak, különösen az itt komponált műveit és az általa gyűjtött népdalokat. A fiataloknak korszerű kiállítási eszközökkel kell átadni mindazt a kincset, amit Bartók ránk hagyott, oly módom, ami megszólítja őket. Nálunk megismerkedhetnek Bartók személyével és zenéjével.
Nagy hatással volt rám a tavaly bemutatott Bartók című dokumentumfilm, amelyet, Bartók kisebbik fiával, Bartók Péterrel készített Sipos József rendező. Sajnos a film a többi bemutatóhoz hasonlóan hamar lekerült a mozik műsoráról. Önöknél látható lesz?
F. Z.: Belátható időn belül szeretnék filmeket is mutatni a hozzánk látogatóknak. Például Sipos József dokumentumfilmjét vagy az 1995-ben, Silló Sándor rendezésében készült filmet, A kékszakállú herceg várát, amelynek szerepeit Kovács István és Kolonits Klára énekelte. Vagy említhetném Gaál István Gyökerek című dokumentumfilmjét is.
A koncertteremben tavaly mintha megritkultak volna a hangversenyek.
F. Z.: Valóban így volt, de igyekszünk ebben az évben kárpótolni ezért az Emlékházba járó koncertlátogatókat. A koncertterem 100-120 fő befogadására képes, és az a célom, hogy Bartók Béla művei nagy hangsúllyal szerepeljenek a programban. Ilyen lesz például az ünnepi hangverseny március 25-én, Bartók születésnapján, amikor Balog József zongoraművész és Horti Lilla operaénekes ad koncertet. Április 10-én este pedig Kocsis Krisztián lép fel a Junior Prima-díjasok című hangversenysorozatban.
Áprilisi 23-től két hétig felújítás miatt zárva tart az Emlékház, mi mindent hoznak rendbe?
F. Z.: Eddig a nyílászárók cseréje és az üveglépcsőház UV-szűrése sem volt megoldva, most fog megtörténni. Ezen kívül a rozsdás, rossz állapotban lévő kerítés festésére is sor kerül.
A rövid szünet után két kiváló programmal nyitnak.
F. Z.: Május 15-én kezdődik az a háromrészes hangversenysorozat, melynek keretében Bartók összes kórusműve elhangzik. Az első esten a Gyerek és Női karokat énekli a Budapesti Énekes Iskola és a Szent Efrém Nőikar, művészeti vezetőjük Bubnó Tamás irányításával. A sorozat második részében, június 9-én, a Férfikarok hangzanak el a Szent Efrém Férfikar előadásában.
Május 18-19-én pedig Takács-Nagy Gábor tart vonósnégyes mesterkurzust, aki kétszer CD-re játszotta Bartók mind a hat vonósnégyesét, először a Takács Quartet, majd a Mikrokozmosz Vonósnégyes tagjaként Tuska Zoltánnal, Papp Sándorral, Perényi Miklóssal, A kurzus demonstrátora a Classicus Quartet lesz. A kétnapos kurzus kiváló lehetőséget kínál a zeneakadémisták számára, hogy tanulják a bartóki előadásmódot. Ráadásul egy olyan helyszínen, ahol Bartók szellemisége jelen van.
Igaz, vagy legenda, hogy a Bartók Emlékházba a szokásos honoráriumuk alatt is eljönnek a legjobbak, éppen az ön által is említett bartóki szellemiség miatt?
F. Z.: Igaz, Kocsis Zoltán például 2016 szeptemberében tartott itt kétnapos kurzust, és mélyen a szokásos honoráriuma alatt jött el.
Apropó Kocsis Zoltán, hogy áll az irányításával és zongorajátékával felvett Bartók Új Sorozat?
F. Z.: A Bartók Új Sorozat tervezett 31 CD-jéből 19 készült el, vagyis 12 lemez még hiányzik. Kocsis Zoltán halála óta nem jelent meg új lemez. Bízom benne, hogy vannak és lesznek olyan tehetségek, akik Kocsis Zoltán szelleméhez méltó felvételeket tudnak majd készíteni. Az Emlékház koncerttermébe is szeretnénk meghívni minél több olyan előadót, akik esélyesek rá, hogy magas színvonalon tudnának produkálni.
Nyílt titok, hogy a mai gyerekek nem nagyon szeretnek énekelni, milyen programokkal próbálják megszerettetni velük a zenét, az éneklést?
F. Z.: A nagycsoportos óvodásoknak és az általános iskolásoknak Cérnahangversenyeket tartunk. Legközelebb március 24-én vetítéssel, énekléssel, interaktív zenei játékkal, fiatal művészekkel várja az érdeklődőket Ferge Béla zenetanár. A gyerekeknek múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartunk, a fiatalokat és a felnőtteket pedig ismeretterjesztő programjainkra és koncertjeinkre invitáljuk. Ezt az alkalmat is megragadom, és elmondom, jöjjenek el hozzánk, meglátják, olyan élményt, mint nálunk, nem sok helyen tudnak átélni.