2018. Április 10. / K. B.
Az év elején létrejött a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda, amely a Hangfoglaló Programiroda mellett exportirodai feladatokra, illetve a könnyűzene és az államigazgatás kapcsolatának a kialakítására is fókuszál. Az iroda irányítójával, az NKA Hangfoglaló Program Kollégium újabb három
évre kinevezett vezetőjével, Bajnai Zsolttal beszélgettünk.
A Máté Péter-díjról szóló sajtótájékoztatón jelentette be Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere, az NKA elnöke, hogy létrejött a Könynyűzenei Szolgáltató Iroda. Mi indokolta az új szervezet életre hívását és mik a feladatai?
B. Zs.: Lassan négy éve működik a Nemzeti Kulturális Alapon (NKA) belül a Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program – korábban Cseh Tamás Program –, amelynek a munkáját a kezdetektől önálló programiroda segíti. Az első két évben ez egy 100%-ban állami tulajdonú háttérintézményen belül működött, majd annak megszűnése után, nyílt pályázat révén került 2017-ben az A38 Hajóhoz. A szándék azonban mindvégig az volt, hogy a programiroda egy állami intézményen belül, a lehető legnagyobb önállósággal működhessen. Ráadásul az elmúlt két évben a Hangfoglaló Program nemzetközi tevékenysége is felerősödött, ami pedig előrevetítette, hogy előbb-utóbb szükség lesz egy stabil, kiszámítható exportirodára is. Lényegében ez a két dolog vezetett ahhoz, hogy miniszter úr tavaly döntött a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda felállításától, ami január elsejétől szervezetileg a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft.-n belül működő igazgatóság lett. Így idén már itt működik a Hangfoglaló Programiroda, a HOTS exportiroda, illetve igyekszünk egyfajta kapcsolódási pont lenni a magyar könnyűzene és az államigazgatás között is.
Ez azt jelenti, hogy ismét lecserélődött a programiroda gárdája?
B. Zs.: Egyáltalán nem. Mivel az A38 munkájával és az ott dolgozókkal alapvetően elégedettek voltunk, a Hangfoglaló Programirodát továbbra is Boross Zoltán irányítja, akinek a munkáját Facsády Orsolya segíti. A HOTS exportiroda vezetésére pedig a korábban is velünk dolgozó Bali Dávidot kértük fel. Igyekszünk továbbra is azokkal együttműködni, akik eddig is segítették és meghatározták a Hangfoglaló Programot.
Mit érzékelhet a könnyűzenei szakma ezekből a változásokból?
B. Zs.: Remélem, hogy semmit, mert ez azt jelentené, hogy zökkenőmentesen sikerült a harmadik helyére átvinni a programirodát. Azért hiszek abban, hogy mindez stabilitást és kiszámíthatóságot jelent az egész Program számára, ami különösen az exportiroda tekintetében fontos. Ezen a területen ugyanis nem lehet egy évben gondolkodni, ráadásul az Európai Unió 2020-tól is másként viszonyul majd a zenéhez, amit csak akkor tudunk kihasználni, ha készülünk rá. Mindezek mellett persze törekszünk arra, hogy olyan szolgáltatásaink legyenek – például kutatások, előterjesztések, rendezvények –, amelyek a Hangfoglaló Programon túlmutatva az egész könnyűzene számára hasznosak.
A Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégium mandátuma lejárt az év elején. Született már döntés az új kollégiumról?
B. Zs.: A 2015 februárjában felkért kollégium mandátuma valóban három évre szólt. Miniszter úr azonban úgy döntött, hogy újabb három évre kinevezi a kollégium tagjait, így Dósa Richárddal, Horváth Gergellyel és Tóth Tiborral folytathatjuk a megkezdett munkát. Ami számunkra most azt jelenti, hogy tervezhetjük a Hangfoglaló Program ötödik évadát, ami nyáron indul.
Lesznek-e változások a pályázatokban?
B. Zs.: Szeretnénk még a nyár előtt a helyi és kisközösségi rádióknak egy pályázatot kiírni, illetve dönteni az idei nemzetközi keretről. A tavasz az eddigi pályázatok tapasztalatainak a levonásával telik majd, hogy mire kiderül, mekkora forrásból gazdálkodhatunk az ötödik évadban, kész, megjelentethető felhívásaink legyenek. Az biztos, hogy az induló előadóknak és a kluboknak szóló pályázati felhívásaink már júliusban kikerülhetnek az NKA honlapjára, de nagyon szeretnénk a többi témáról – például az előzenekarokról vagy a 2019. évi nemzetközi koncertek támogatásáról – is minél előbb dönteni. Új pályázati témákról a források ismeretében határozhatunk. Illetve remélem, hogy Lőrinczy György alelnök úr kezdeményezésére folytatódhat a kollégiumok közötti együttműködés, ami közös pályázatokban ölthet formát.
évre kinevezett vezetőjével, Bajnai Zsolttal beszélgettünk.
A Máté Péter-díjról szóló sajtótájékoztatón jelentette be Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere, az NKA elnöke, hogy létrejött a Könynyűzenei Szolgáltató Iroda. Mi indokolta az új szervezet életre hívását és mik a feladatai?
B. Zs.: Lassan négy éve működik a Nemzeti Kulturális Alapon (NKA) belül a Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program – korábban Cseh Tamás Program –, amelynek a munkáját a kezdetektől önálló programiroda segíti. Az első két évben ez egy 100%-ban állami tulajdonú háttérintézményen belül működött, majd annak megszűnése után, nyílt pályázat révén került 2017-ben az A38 Hajóhoz. A szándék azonban mindvégig az volt, hogy a programiroda egy állami intézményen belül, a lehető legnagyobb önállósággal működhessen. Ráadásul az elmúlt két évben a Hangfoglaló Program nemzetközi tevékenysége is felerősödött, ami pedig előrevetítette, hogy előbb-utóbb szükség lesz egy stabil, kiszámítható exportirodára is. Lényegében ez a két dolog vezetett ahhoz, hogy miniszter úr tavaly döntött a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda felállításától, ami január elsejétől szervezetileg a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft.-n belül működő igazgatóság lett. Így idén már itt működik a Hangfoglaló Programiroda, a HOTS exportiroda, illetve igyekszünk egyfajta kapcsolódási pont lenni a magyar könnyűzene és az államigazgatás között is.
Ez azt jelenti, hogy ismét lecserélődött a programiroda gárdája?
B. Zs.: Egyáltalán nem. Mivel az A38 munkájával és az ott dolgozókkal alapvetően elégedettek voltunk, a Hangfoglaló Programirodát továbbra is Boross Zoltán irányítja, akinek a munkáját Facsády Orsolya segíti. A HOTS exportiroda vezetésére pedig a korábban is velünk dolgozó Bali Dávidot kértük fel. Igyekszünk továbbra is azokkal együttműködni, akik eddig is segítették és meghatározták a Hangfoglaló Programot.
Mit érzékelhet a könnyűzenei szakma ezekből a változásokból?
B. Zs.: Remélem, hogy semmit, mert ez azt jelentené, hogy zökkenőmentesen sikerült a harmadik helyére átvinni a programirodát. Azért hiszek abban, hogy mindez stabilitást és kiszámíthatóságot jelent az egész Program számára, ami különösen az exportiroda tekintetében fontos. Ezen a területen ugyanis nem lehet egy évben gondolkodni, ráadásul az Európai Unió 2020-tól is másként viszonyul majd a zenéhez, amit csak akkor tudunk kihasználni, ha készülünk rá. Mindezek mellett persze törekszünk arra, hogy olyan szolgáltatásaink legyenek – például kutatások, előterjesztések, rendezvények –, amelyek a Hangfoglaló Programon túlmutatva az egész könnyűzene számára hasznosak.
A Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Kollégium mandátuma lejárt az év elején. Született már döntés az új kollégiumról?
B. Zs.: A 2015 februárjában felkért kollégium mandátuma valóban három évre szólt. Miniszter úr azonban úgy döntött, hogy újabb három évre kinevezi a kollégium tagjait, így Dósa Richárddal, Horváth Gergellyel és Tóth Tiborral folytathatjuk a megkezdett munkát. Ami számunkra most azt jelenti, hogy tervezhetjük a Hangfoglaló Program ötödik évadát, ami nyáron indul.
Lesznek-e változások a pályázatokban?
B. Zs.: Szeretnénk még a nyár előtt a helyi és kisközösségi rádióknak egy pályázatot kiírni, illetve dönteni az idei nemzetközi keretről. A tavasz az eddigi pályázatok tapasztalatainak a levonásával telik majd, hogy mire kiderül, mekkora forrásból gazdálkodhatunk az ötödik évadban, kész, megjelentethető felhívásaink legyenek. Az biztos, hogy az induló előadóknak és a kluboknak szóló pályázati felhívásaink már júliusban kikerülhetnek az NKA honlapjára, de nagyon szeretnénk a többi témáról – például az előzenekarokról vagy a 2019. évi nemzetközi koncertek támogatásáról – is minél előbb dönteni. Új pályázati témákról a források ismeretében határozhatunk. Illetve remélem, hogy Lőrinczy György alelnök úr kezdeményezésére folytatódhat a kollégiumok közötti együttműködés, ami közös pályázatokban ölthet formát.