2018. szeptember 14. / Borbély László
Noha az Országgyűlés 2017-et nyilvánította Arany János-emlékévvé, a költő tiszteletére rendezendő programsorozatok és megemlékezések folytatódnak. Kiváló orgánumú színművészeinknek hála a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) weboldalán www.hallgatniaranyt.hu a jövőben
ingyenesen bárki kedvére tallózhat a költő életművében. A hangoskönyv létrejöttének ötletgazdája és a Hallgatni Aranyt! projekt névadója, Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, az MMA Színházművészeti Tagozatának vezetője szerint ez a hiánypótló vállalkozás arról is számot ad, hogy az ezredforduló színésznemzedéke mennyire azonosul Arany János emberi és költői természetével.
Milyen szempontok szerint válogattak Arany János életművéből?
R. Z.: A weboldalt kezdeményező és finanszírozó Magyar Művészeti Akadémia olyan kutatókat kért fel a szerkesztői és szakértői feladatokra, akik évtizedek óta kutatói és gondozói Arany János szellemi hagyatékának: Dr. Szörényi Lászlót, az MTA Irodalomtudományi Intézetének volt igazgatóját, a köztestület levelező tagját; Dr. Korompay H. Jánost, az Arany-életmű kritikai kiadásának sajtó alá rendezőjét és Dr. Kulin Ferencet, a XIX. századi magyar lírát – a Magyar Remekírók sorozatban – átfogóan bemutató antológia szerkesztőjét. A versanyag nem az életmű valamely korszakára vagy műfajára fókuszál. A legfőbb törekvés az volt, hogy a lehető legteljesebb valóságában megidézzük Arany János emberi arcát, érzelmi világát, s azt a látképet a magyar és az egyetemes történelemről, amelyet egyetemes műveltségével és zseniális talentumával hitelesített.
Talán nem túlzás azt mondani, hogy a Hallgatni Aranyt! elnevezésű projekt betetőzi a költőre vonatkozó emlékévet.
R. Z.: Szerettünk volna olyasféleképpen tisztelegni Arany János életműve előtt, ahogy mások nem. Akadémikus színészkollégáim örömmel fogadták az ötletet, hogy nagy költőnkhöz méltó vállalkozásba kezdjünk, amely azonnal visszhangra talált a Magyar Művészeti Akadémia körein belül és a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott Arany János Emlékbizottságnál is. A költő munkássága a jövőben bárki számára hozzáférhető lesz az internet révén. A hangzóanyag összesen 130 költeményt és mintegy 70 levelet foglal magában. Abban a hitben hagyjuk örökül magunk után, hogy talán ugyanúgy maradandó lesz, mint maga az életmű.
Felkértek olyan színművészeket is, akik nem tagjai a köztestületnek? Kiemelné néhányukat?
R. Z.: A szakmai irányítás felelőse az MMA Színházművészeti Tagozata, a felkért művészek körét szerettük volna minél inkább kitágítani. A felvételek rögzítése 2017 novemberében kezdődött Markovits Ferenc rendező közreműködésével, aki a Magyar Rádióban szerzett sok évtizedes szakmai tapasztalatával segített bennünket abban, hogy valóban szépen hangozzanak el Arany János lírai sorai és más gondolatai. A színművészek közül többek között Béres Ilona, Bodrogi Gyula, Császár Angela, Cseke Péter, Csuja Imre, Gáspár Sándor, Haumann Péter, Kerekes József, Kubik Anna, Lukács Sándor, Máté Gábor, Mécs Károly, Oberfrank Pál, Pregitzer Fruzsina, Ráckevei Anna, Szarvas József vett részt a hanganyag elkészítésében. A fiatal művészek közül Orosz Ákos, Ötvös András, Szatory Dávid, Tenki Réka, Vecsei H. Miklós, a határon túliak közül pedig például Gál Tamás Felvidékről, Bányai Kelemen Barna, Bogdán Zsolt Erdélyből szerepel majd az előadók között. A kezdeményezés így nemcsak a költőnek állít emléket, hanem korunk kiemelkedő színművészeinek előadása által művészi korlenyomatot is örökül hagy.
A weboldalt márciusban sajtótájékoztató keretében mutatták be a hangfelvételek helyszínén, a Budapest Music Centerben. Mit terveznek még annak érdekében, hogy minél több hallgatója legyen ennek a különleges hangoskönyvnek?
R. Z.: A Hallgatni Aranyt! című projektet nyár elejétől roadshow formájában népszerűsíteni fogjuk. Egy-egy vidéki helyszínre is ellátogatva, kollégáimmal karöltve, hangsúlyozzuk ki, hogy felvételeink ingyenesen, bárki számára elérhetőek és használhatóak akár oktatási anyagként is. Az oldal a felvételek ütemét követve folyamatosan frissül, werkfilmek és népszerűsítő kommunikációs „gag”-ek is színesíteni fogják.
ingyenesen bárki kedvére tallózhat a költő életművében. A hangoskönyv létrejöttének ötletgazdája és a Hallgatni Aranyt! projekt névadója, Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, az MMA Színházművészeti Tagozatának vezetője szerint ez a hiánypótló vállalkozás arról is számot ad, hogy az ezredforduló színésznemzedéke mennyire azonosul Arany János emberi és költői természetével.
Milyen szempontok szerint válogattak Arany János életművéből?
R. Z.: A weboldalt kezdeményező és finanszírozó Magyar Művészeti Akadémia olyan kutatókat kért fel a szerkesztői és szakértői feladatokra, akik évtizedek óta kutatói és gondozói Arany János szellemi hagyatékának: Dr. Szörényi Lászlót, az MTA Irodalomtudományi Intézetének volt igazgatóját, a köztestület levelező tagját; Dr. Korompay H. Jánost, az Arany-életmű kritikai kiadásának sajtó alá rendezőjét és Dr. Kulin Ferencet, a XIX. századi magyar lírát – a Magyar Remekírók sorozatban – átfogóan bemutató antológia szerkesztőjét. A versanyag nem az életmű valamely korszakára vagy műfajára fókuszál. A legfőbb törekvés az volt, hogy a lehető legteljesebb valóságában megidézzük Arany János emberi arcát, érzelmi világát, s azt a látképet a magyar és az egyetemes történelemről, amelyet egyetemes műveltségével és zseniális talentumával hitelesített.
Talán nem túlzás azt mondani, hogy a Hallgatni Aranyt! elnevezésű projekt betetőzi a költőre vonatkozó emlékévet.
R. Z.: Szerettünk volna olyasféleképpen tisztelegni Arany János életműve előtt, ahogy mások nem. Akadémikus színészkollégáim örömmel fogadták az ötletet, hogy nagy költőnkhöz méltó vállalkozásba kezdjünk, amely azonnal visszhangra talált a Magyar Művészeti Akadémia körein belül és a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott Arany János Emlékbizottságnál is. A költő munkássága a jövőben bárki számára hozzáférhető lesz az internet révén. A hangzóanyag összesen 130 költeményt és mintegy 70 levelet foglal magában. Abban a hitben hagyjuk örökül magunk után, hogy talán ugyanúgy maradandó lesz, mint maga az életmű.
Felkértek olyan színművészeket is, akik nem tagjai a köztestületnek? Kiemelné néhányukat?
R. Z.: A szakmai irányítás felelőse az MMA Színházművészeti Tagozata, a felkért művészek körét szerettük volna minél inkább kitágítani. A felvételek rögzítése 2017 novemberében kezdődött Markovits Ferenc rendező közreműködésével, aki a Magyar Rádióban szerzett sok évtizedes szakmai tapasztalatával segített bennünket abban, hogy valóban szépen hangozzanak el Arany János lírai sorai és más gondolatai. A színművészek közül többek között Béres Ilona, Bodrogi Gyula, Császár Angela, Cseke Péter, Csuja Imre, Gáspár Sándor, Haumann Péter, Kerekes József, Kubik Anna, Lukács Sándor, Máté Gábor, Mécs Károly, Oberfrank Pál, Pregitzer Fruzsina, Ráckevei Anna, Szarvas József vett részt a hanganyag elkészítésében. A fiatal művészek közül Orosz Ákos, Ötvös András, Szatory Dávid, Tenki Réka, Vecsei H. Miklós, a határon túliak közül pedig például Gál Tamás Felvidékről, Bányai Kelemen Barna, Bogdán Zsolt Erdélyből szerepel majd az előadók között. A kezdeményezés így nemcsak a költőnek állít emléket, hanem korunk kiemelkedő színművészeinek előadása által művészi korlenyomatot is örökül hagy.
A weboldalt márciusban sajtótájékoztató keretében mutatták be a hangfelvételek helyszínén, a Budapest Music Centerben. Mit terveznek még annak érdekében, hogy minél több hallgatója legyen ennek a különleges hangoskönyvnek?
R. Z.: A Hallgatni Aranyt! című projektet nyár elejétől roadshow formájában népszerűsíteni fogjuk. Egy-egy vidéki helyszínre is ellátogatva, kollégáimmal karöltve, hangsúlyozzuk ki, hogy felvételeink ingyenesen, bárki számára elérhetőek és használhatóak akár oktatási anyagként is. Az oldal a felvételek ütemét követve folyamatosan frissül, werkfilmek és népszerűsítő kommunikációs „gag”-ek is színesíteni fogják.