2018. május 17. / T. K.
„Reményeik szerint ez még csak egy hosszú út kezdete” – vallja a Papaver Cousins zenekar, akik meghívást kaptak a Liverpool Sound Cityre. Az amerikai blues és folk elemekből építkező kettős tervei nem elrugaszkodottak: négy éve alakultak, de egyre gyakrabban bukkan fel a nevük a
nemzetközi könnyűzenei piacon. Több olyan fesztiválon, így a FOCUS Walesen is bemutatkozhatnak, ahol korábban nem járt magyar zenekar. Az angliai szereplés után Svájcba „dobbantó”, de már Koreát is megjárt duó egyik tagjával, Szendrey-Nagy Olivérrel beszélgettünk.
A napokban jelentette be a Liverpool Sound City, hogy ti is fellépőik lesztek. Mit vártok ettől?
Sz.-N. O.: Mindenképpen nagy lépés és fontos visszajelzés, hogy angolul éneklő magyar zenekarként meghívást kaptunk egy olyan szakmai fesztiválra, ami az angolszász zenei kultúra egyik fővárosában lesz. Azon leszünk, hogy éljünk a lehetőséggel. Nagy öröm, hogy Liverpoolig is eljutunk a dalainkkal, de ez még csak a reményeink szerint hosszú út kezdete.
Milyennek látod a magyar könnyűzene külföldi megítélését? Érzékeltek valamiféle változást az elmúlt időszakban?
Sz.-N. O.: Abban mindenképpen látni a változást, ahogy a magyar zenét külföldre csatornázzuk. A tudatos építkezésnek és a háttérben elvégzett munkának pedig számos, kézzelfogható eredménye van. A HOTS-nál Bali Dávidék (Bali Dávid, a magyar könnyűzenét támogató Hangfoglaló Program nemzetközi alprogramjának vezetője, míg a HOTS a magyar könnyűzenét nemzetközi szinten képviselő, ugyancsak a Hangfoglaló Program keretében működő exportiroda brandje – a szerk.), illetve a Budapest Showcase Hub csapata olyan lehetőségeket teremt, amelyekhez fel kell nőniük a magyar zenekaroknak. Ez hatással van arra is, hogy milyen zenék születnek.
A zenekar indulását követő harmadik évben Dél-Koreában turnéztatok. Ott milyen tapasztalatokkal gazdagodtatok?
Sz.-N. O.: A koreai turnéra már a legelején egy hosszú távú befektetésként tekintettünk, és valóban sok önbizalmat adott a továbbiakhoz. A koreai Zandari Festán léptünk fel. Ez az esemény a kelet-ázsiai piac legnagyobb szakmai eseményének számít, ami önmagában is nagy szó, de a hivatalos fesztiválfellépés mellett két koncertet is sikerült leszerveznünk. Nagy tapasztalat, hogy a dalaink egy teljesen eltérő kultúrkörben is megállják a helyüket, képesek megtalálni a közönségüket.
Wales legnagyobb tehetséggondozó eseményén ti lesztek az első magyarok. Minek köszönhető, hogy meghívtak titeket a FOCUS Walesre?
Sz.-N. O.: Egy Szöulban szerzett ismeretségnek köszönhetően több mindent megtudtunk a fesztiválról, ami alig 50 mérföldre található Manchestertől, és 40-re Liverpooltól. Ez azért fontos, mert így a FOCUS Wales mellett a már említett Liverpool Sound Cityre is meghívást kaptunk. Így május elején egy hét különbséggel két fontos showcase fesztiválon is felléphetünk.
A nyáron – szintén első magyarként – Svájc egyik legpatinásabb fesztiválján, az OpenAir St. Gallenen is felléptek. Oda hogy sikerült kijutni?
Sz.-N. O.: Ez minket is meglepetésként ért. Egy hónappal ezelőtt kaptunk egy e-mailt, amiben az állt: szeretnék, hogy fellépjünk a svájci fesztiválon. Később kiderült, hogy ez is a HOTS-nak köszönhető: van egy shortlist, amit a magyar könnyűzenei szakma szavazatai alapján állítanak össze. Ezen 15 zenekar van, és ezeknek a zenekaroknak szeretne minél több lehetőséget teremteni a HOTS. Ezen a listán ebben a félévben mi is rajta vagyunk.
Mennyiben segít a pályázatokon elnyerhető támogatás?
Sz.-N. O.: Az, hogy a második lemezünket olyan minőségben rögzíthettük, amilyenben, és hogy vinylt is gyárthattunk, nagyrészt a Hangfoglaló Program támogatásának köszönhető. Ez egy olyan lehetőség, amit ki kell tudnunk használni. Ugyanakkor álszerénység lenne úgy nyilatkozni, mintha tőlünk meg a dalainktól teljesen függetlenül az ölünkbe hullottak volna a felkérések és lehetőségek. Következetesen és kitartóan kell csinálni, és hinni abban, hogy amit csinálunk, az jó. Mi 2014-ben ültünk le először ketten dalokat írni. Azóta meg eltelt négy év. Ezzel azt akarom mondani, hogy az embernek szívósnak kell lennie, ha akar valamit.
Mik a közel- vagy a távoli terveitek?
Sz.-N. O.: Leginkább az, hogy minél többet játszhassunk zenekarként, mind itthon, mind külföldön. Mert zenekar lettünk. A második lemezünket már így is rögzítettük, azt meg majd meglátjuk, hogy az emberek percepcióját mennyire lesz nehéz megváltoztatni rólunk. A legtöbbet mindenesetre ezzel az albummal tudjuk most elmondani magunkról. A Bad Writing akár klasszikusnak is nevezhető rocklemez lett. A felvételek mellett a ránk váró koncertekre is csatlakozik hozzánk dobon Süli Tamás, basszusgitáron és nagybőgőn Hegyi Zoltán, csellón Barta Gyöngyi és billentyűs hangszereken Fésűs Ádám. Május 4-én jelenik meg az album, a nyári fesztiválszereplések után pedig egy hagyományos értelemben vett lemezbemutatón mutatjuk majd be a lemezt, az A38 Hajón, szeptember 14-én.
nemzetközi könnyűzenei piacon. Több olyan fesztiválon, így a FOCUS Walesen is bemutatkozhatnak, ahol korábban nem járt magyar zenekar. Az angliai szereplés után Svájcba „dobbantó”, de már Koreát is megjárt duó egyik tagjával, Szendrey-Nagy Olivérrel beszélgettünk.
A napokban jelentette be a Liverpool Sound City, hogy ti is fellépőik lesztek. Mit vártok ettől?
Sz.-N. O.: Mindenképpen nagy lépés és fontos visszajelzés, hogy angolul éneklő magyar zenekarként meghívást kaptunk egy olyan szakmai fesztiválra, ami az angolszász zenei kultúra egyik fővárosában lesz. Azon leszünk, hogy éljünk a lehetőséggel. Nagy öröm, hogy Liverpoolig is eljutunk a dalainkkal, de ez még csak a reményeink szerint hosszú út kezdete.
Milyennek látod a magyar könnyűzene külföldi megítélését? Érzékeltek valamiféle változást az elmúlt időszakban?
Sz.-N. O.: Abban mindenképpen látni a változást, ahogy a magyar zenét külföldre csatornázzuk. A tudatos építkezésnek és a háttérben elvégzett munkának pedig számos, kézzelfogható eredménye van. A HOTS-nál Bali Dávidék (Bali Dávid, a magyar könnyűzenét támogató Hangfoglaló Program nemzetközi alprogramjának vezetője, míg a HOTS a magyar könnyűzenét nemzetközi szinten képviselő, ugyancsak a Hangfoglaló Program keretében működő exportiroda brandje – a szerk.), illetve a Budapest Showcase Hub csapata olyan lehetőségeket teremt, amelyekhez fel kell nőniük a magyar zenekaroknak. Ez hatással van arra is, hogy milyen zenék születnek.
A zenekar indulását követő harmadik évben Dél-Koreában turnéztatok. Ott milyen tapasztalatokkal gazdagodtatok?
Sz.-N. O.: A koreai turnéra már a legelején egy hosszú távú befektetésként tekintettünk, és valóban sok önbizalmat adott a továbbiakhoz. A koreai Zandari Festán léptünk fel. Ez az esemény a kelet-ázsiai piac legnagyobb szakmai eseményének számít, ami önmagában is nagy szó, de a hivatalos fesztiválfellépés mellett két koncertet is sikerült leszerveznünk. Nagy tapasztalat, hogy a dalaink egy teljesen eltérő kultúrkörben is megállják a helyüket, képesek megtalálni a közönségüket.
Wales legnagyobb tehetséggondozó eseményén ti lesztek az első magyarok. Minek köszönhető, hogy meghívtak titeket a FOCUS Walesre?
Sz.-N. O.: Egy Szöulban szerzett ismeretségnek köszönhetően több mindent megtudtunk a fesztiválról, ami alig 50 mérföldre található Manchestertől, és 40-re Liverpooltól. Ez azért fontos, mert így a FOCUS Wales mellett a már említett Liverpool Sound Cityre is meghívást kaptunk. Így május elején egy hét különbséggel két fontos showcase fesztiválon is felléphetünk.
A nyáron – szintén első magyarként – Svájc egyik legpatinásabb fesztiválján, az OpenAir St. Gallenen is felléptek. Oda hogy sikerült kijutni?
Sz.-N. O.: Ez minket is meglepetésként ért. Egy hónappal ezelőtt kaptunk egy e-mailt, amiben az állt: szeretnék, hogy fellépjünk a svájci fesztiválon. Később kiderült, hogy ez is a HOTS-nak köszönhető: van egy shortlist, amit a magyar könnyűzenei szakma szavazatai alapján állítanak össze. Ezen 15 zenekar van, és ezeknek a zenekaroknak szeretne minél több lehetőséget teremteni a HOTS. Ezen a listán ebben a félévben mi is rajta vagyunk.
Mennyiben segít a pályázatokon elnyerhető támogatás?
Sz.-N. O.: Az, hogy a második lemezünket olyan minőségben rögzíthettük, amilyenben, és hogy vinylt is gyárthattunk, nagyrészt a Hangfoglaló Program támogatásának köszönhető. Ez egy olyan lehetőség, amit ki kell tudnunk használni. Ugyanakkor álszerénység lenne úgy nyilatkozni, mintha tőlünk meg a dalainktól teljesen függetlenül az ölünkbe hullottak volna a felkérések és lehetőségek. Következetesen és kitartóan kell csinálni, és hinni abban, hogy amit csinálunk, az jó. Mi 2014-ben ültünk le először ketten dalokat írni. Azóta meg eltelt négy év. Ezzel azt akarom mondani, hogy az embernek szívósnak kell lennie, ha akar valamit.
Mik a közel- vagy a távoli terveitek?
Sz.-N. O.: Leginkább az, hogy minél többet játszhassunk zenekarként, mind itthon, mind külföldön. Mert zenekar lettünk. A második lemezünket már így is rögzítettük, azt meg majd meglátjuk, hogy az emberek percepcióját mennyire lesz nehéz megváltoztatni rólunk. A legtöbbet mindenesetre ezzel az albummal tudjuk most elmondani magunkról. A Bad Writing akár klasszikusnak is nevezhető rocklemez lett. A felvételek mellett a ránk váró koncertekre is csatlakozik hozzánk dobon Süli Tamás, basszusgitáron és nagybőgőn Hegyi Zoltán, csellón Barta Gyöngyi és billentyűs hangszereken Fésűs Ádám. Május 4-én jelenik meg az album, a nyári fesztiválszereplések után pedig egy hagyományos értelemben vett lemezbemutatón mutatjuk majd be a lemezt, az A38 Hajón, szeptember 14-én.