2018. június 27. / T. K.
A Dope Calypso nemzetközi szinten is egyre ismertebb magyar zenekar lett az elmúlt hónapokban, több fontos könnyűzenei showcase fesztiválon adott és ad koncertet. Áprilisban felléptek a portugáliai Westway LAB-en, május végén pedig a spanyolországi Primavera PRO-ra
készülnek. Közben a magyar rajongókat sem hanyagolják, dolgoznak az új lemezen, és hazai fesztiválfellépéseik is lesznek. A nemzetközi szereplésekről, a magyar pályázati rendszerről és a közeljövő terveiről Szabó Áron „Vasaló”, a zenekar dobosa mesélt.
Mozgalmas időszakot éltek, ami a Westway LAB-bel indult. Hogyan jutottatok ki, milyen tapasztalatokat szereztetek?
Sz. Á.: A Westway LAB-re jelentkezni kellett. Kaptunk egy felhívást a HOTS irodától, és ez alapján tettünk egy próbát, de nem fűztünk hozzá túl nagy reményeket. Ami talán közrejátszhatott abban, hogy mégis sikerrel jártunk, az a fesztivált megelőző ősszel zajlott, ötállomásos portugál turnénk. Azon is és a Westway LAB-en is jó pár szakember látott bennünket, elég jó visszajelzéseket kaptunk a koncertjeinkről. Úgyhogy várjuk a fejleményeket, például hogy kapunk-e további meghívásokat.
Első magyar együttesként a Primaverára is meghívást kaptatok. Mit reméltek ettől a fellépéstől?
Sz. Á.: A Primaverához, ha lehet, még nagyobb reményeink fűzödnek. Azon a fesztiválon sokkal komolyabb nemzetközi, szakmai jelenlét lesz, ezért már el is kezdtük az előzetes promóciónkat. Megkeressük és igyekszünk becsábítani azokat az iparági szereplőket, akik ebben a típusú garázsrock zenében érdekeltek lehetnek. Nagyon jó kis színpadunk lesz, rögtön a VIP részleg mellett, állítólag a tengerpart közelében. Nagyon várjuk a fesztivált.
Mit jelent számotokra ezeknél a lehetőségeknél a Hangfoglaló Program és a HOTS támogatása?
Sz. Á.: A zenei exportot nagyon fontos támogatni, erőforrásokat szánni rá, ez a tevékenység nálunk sokkal erőteljesebb zeneiparú országok esetében is kiemelt figyelmet kap. Ez egy hosszú távon megtérülő befektetés, és nagyon jó, hogy Magyarország is érdemi összegekkel támogatja az ilyen projekteket. A Primaveránál mindent nekünk kellene fizetni, amit támogatás nélkül nem engedhetnénk meg magunknak. Ha ez nem lenne, akkor bele sem vágnánk. Éppen ezért hálásak vagyunk a HOTS-nak meg az egész Hangfoglaló Programnak, hogy erre figyelmet és nem utolsósorban komoly erőforrásokat fordítanak.
Mennyire volt tudatos és megtervezett döntés, hogy nemzetközi színtérre lépjetek?
Sz. Á.: Mostanra tudatossá vált, de amikor a zenekar indult, ez még nem volt kimondott cél. Persze például Laci (Kelemen László, a zenekar egyik gitárosa és menedzser) erről más véleményen van. De nekem már csak azért sem volt egyértelmű, mert akkor még nem nagyon látszott, hogy honnan lehetne ehhez segítséget kapni. Azt viszont már mindannyian jól láttuk, hogy irtózatosan nehéz, sok pénzt és energiát emészt fel. Úgyhogy bár eredetileg nem voltak nagy ívű koncepciók, és igyekeztünk a realitás talaján állni, mostanra úgy tűnik, hogy elkezdett működni, egyik külföldi meghívás követte a másikat, a showcase-ek is felfigyelnek ránk. Egyszer csak fölkaptuk a fejünket, hogy akkor erre rá kell mennünk, mert úgy látszik, hogy szeretnek minket Európában.
Hogy került össze ez a csapat annak idején?
Sz. Á.: A Dope Calypsót Sarkadi Miki meg Kelemen Laci alapította még egy másik dobossal, aki idő hiányában nem tudta tovább csinálni, és akkor jöttem én. Nekem akkor már két éve nem volt zenekarom, ráadásul szerettem, amit a Dope Calypso csinál. Pont ebben az irányban puhatolóztam, ez a fajta nagyon egyszerű, ösztönös jellegű, de mégis odafigyelést, iszonyú pontosságot és erőt igénylő dobolás érdekelt, úgyhogy szép egymásra találás volt.
Milyen terveitek vannak a nyárra?
Sz. Á.: Minden évben kiadunk egy lemezt – ez az ars poetica. Ezt eddig tudtuk tartani, és most is nagyon rajta vagyunk, bár a megjelenéssel lehet, hogy át fogunk csúszni a jövő évre. Klipeket is fogunk még készíteni, mi is szívesen csináljuk, és szerencsére a közönség is szereti ezeket a vicces videókat. Nemsokára ki fog jönni egy élő klip a legutóbbi düreres koncertünkről. A nyár is szépen betáblázódott kisebb-nagyobb fesztiválokkal.
készülnek. Közben a magyar rajongókat sem hanyagolják, dolgoznak az új lemezen, és hazai fesztiválfellépéseik is lesznek. A nemzetközi szereplésekről, a magyar pályázati rendszerről és a közeljövő terveiről Szabó Áron „Vasaló”, a zenekar dobosa mesélt.
Mozgalmas időszakot éltek, ami a Westway LAB-bel indult. Hogyan jutottatok ki, milyen tapasztalatokat szereztetek?
Sz. Á.: A Westway LAB-re jelentkezni kellett. Kaptunk egy felhívást a HOTS irodától, és ez alapján tettünk egy próbát, de nem fűztünk hozzá túl nagy reményeket. Ami talán közrejátszhatott abban, hogy mégis sikerrel jártunk, az a fesztivált megelőző ősszel zajlott, ötállomásos portugál turnénk. Azon is és a Westway LAB-en is jó pár szakember látott bennünket, elég jó visszajelzéseket kaptunk a koncertjeinkről. Úgyhogy várjuk a fejleményeket, például hogy kapunk-e további meghívásokat.
Első magyar együttesként a Primaverára is meghívást kaptatok. Mit reméltek ettől a fellépéstől?
Sz. Á.: A Primaverához, ha lehet, még nagyobb reményeink fűzödnek. Azon a fesztiválon sokkal komolyabb nemzetközi, szakmai jelenlét lesz, ezért már el is kezdtük az előzetes promóciónkat. Megkeressük és igyekszünk becsábítani azokat az iparági szereplőket, akik ebben a típusú garázsrock zenében érdekeltek lehetnek. Nagyon jó kis színpadunk lesz, rögtön a VIP részleg mellett, állítólag a tengerpart közelében. Nagyon várjuk a fesztivált.
Mit jelent számotokra ezeknél a lehetőségeknél a Hangfoglaló Program és a HOTS támogatása?
Sz. Á.: A zenei exportot nagyon fontos támogatni, erőforrásokat szánni rá, ez a tevékenység nálunk sokkal erőteljesebb zeneiparú országok esetében is kiemelt figyelmet kap. Ez egy hosszú távon megtérülő befektetés, és nagyon jó, hogy Magyarország is érdemi összegekkel támogatja az ilyen projekteket. A Primaveránál mindent nekünk kellene fizetni, amit támogatás nélkül nem engedhetnénk meg magunknak. Ha ez nem lenne, akkor bele sem vágnánk. Éppen ezért hálásak vagyunk a HOTS-nak meg az egész Hangfoglaló Programnak, hogy erre figyelmet és nem utolsósorban komoly erőforrásokat fordítanak.
Mennyire volt tudatos és megtervezett döntés, hogy nemzetközi színtérre lépjetek?
Sz. Á.: Mostanra tudatossá vált, de amikor a zenekar indult, ez még nem volt kimondott cél. Persze például Laci (Kelemen László, a zenekar egyik gitárosa és menedzser) erről más véleményen van. De nekem már csak azért sem volt egyértelmű, mert akkor még nem nagyon látszott, hogy honnan lehetne ehhez segítséget kapni. Azt viszont már mindannyian jól láttuk, hogy irtózatosan nehéz, sok pénzt és energiát emészt fel. Úgyhogy bár eredetileg nem voltak nagy ívű koncepciók, és igyekeztünk a realitás talaján állni, mostanra úgy tűnik, hogy elkezdett működni, egyik külföldi meghívás követte a másikat, a showcase-ek is felfigyelnek ránk. Egyszer csak fölkaptuk a fejünket, hogy akkor erre rá kell mennünk, mert úgy látszik, hogy szeretnek minket Európában.
Hogy került össze ez a csapat annak idején?
Sz. Á.: A Dope Calypsót Sarkadi Miki meg Kelemen Laci alapította még egy másik dobossal, aki idő hiányában nem tudta tovább csinálni, és akkor jöttem én. Nekem akkor már két éve nem volt zenekarom, ráadásul szerettem, amit a Dope Calypso csinál. Pont ebben az irányban puhatolóztam, ez a fajta nagyon egyszerű, ösztönös jellegű, de mégis odafigyelést, iszonyú pontosságot és erőt igénylő dobolás érdekelt, úgyhogy szép egymásra találás volt.
Milyen terveitek vannak a nyárra?
Sz. Á.: Minden évben kiadunk egy lemezt – ez az ars poetica. Ezt eddig tudtuk tartani, és most is nagyon rajta vagyunk, bár a megjelenéssel lehet, hogy át fogunk csúszni a jövő évre. Klipeket is fogunk még készíteni, mi is szívesen csináljuk, és szerencsére a közönség is szereti ezeket a vicces videókat. Nemsokára ki fog jönni egy élő klip a legutóbbi düreres koncertünkről. A nyár is szépen betáblázódott kisebb-nagyobb fesztiválokkal.