2018. december 06. /
1802. november 25-én gróf Széchényi Ferenc engedélyért fordult I. Ferenc császárhoz, hogy tudományos gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekintjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.
A múzeum – az emblematikus dátumhoz illeszkedően – 2017-ben hagyományteremtő szándékkal indította el azt az ünnepélyes koncert-sorozatot, amelynek idei hangversenyén Bach és Haydn művek hangoznak el. Ebben az évben Dubóczky Gergely a Budapest Sound Collective nevű együttesét vezényli, a szólisták Anneke Boeke és Borsódy László, Horváth Béla, koncertmester: Roman Mikola.
Az est folyamán elhangzó művek:
Johann Sebastian Bach: I. F-dúr Brandenburgi verseny BWV 1046
Johann Sebastian Bach: II. F-dúr Brandenburgi verseny BWV 1047
A Brandenburgi versenyek (eredeti címe magyar fordításban: Versenyek különböző hangszerekre) a zeneszerző ismert koncertsorozata, amely 6 darab versenyművet tartalmaz. A művet Bach 1721-ben publikálta, bár valószínűleg korábban írta, a kezdési dátum 1718-ra tehető. Ezek közül hallható az este folyamán két zenemű.
Az első egy öttételes darab lényegében szvitmuzsika, amelynek tánctételeit fúvósok, vonósok és egy magasabban hangolt „kis hegedű” szólaltatja meg. A második darab különlegessége, hogy minden idők egyik legnehezebben játszható trombitaszólamát komponálta meg a zeneszerző. A szólam nehézségét a rendkívüli magassága okozza, ez ugyanis az egyetlen olyan barokk mű, amelyben magas F-hangolású trombita szerepel. A trombita egyike azoknak a hangszereknek, amely felépítésében és játéktechnikájában a legtöbbet változott az elmúlt évszázadok alatt.
Franz Joseph Haydn: 82. C-dúr (L’ Ours) „A Medve” szimfónia
Haydn 1785 és 1786 között komponálta a Párizsi szimfóniákat, amelyek a nyilvános hangversenyek reprezentatív műfajává avatták a szimfóniát. A lassú tételt románcszerűre formálta, a menüett tételt pedig egyes esetekben szonátaszerűen vagy szonátarondószerűen építette fel..Haydn ekkor már túl volt Sturm und Drang korszakán, ennek következtében a Párizsi szimfóniákat az egyszerűség és a klasszikus formanyelv mesteri alkalmazása jellemzi.
A november 18-án felcsendülő 82. C-dúr (L’ Ours) „A Medve” szimfóniát a párizsi szimfóniák sorában találjuk. Haydn 1786-ban írta a Loge Olympique számára. Elnevezését a XVIII-XIX. század fordulóján kapta a zárótétel basszus félhangjainak brummogó jellege miatt.
A hangversenyre váltott jeggyel 17 órától ingyenesen látogatható a Nemzeti Múzeum Magyarország történetét 1703-tól 1990-ig bemutató állandó kiállítása. A tárlaton nemcsak újkori és modernkori történelmünk jeles személyiségeit és történelemformáló eseményeit ismerhetjük meg, hanem zenetörténeti érdekességekkel is találkozhatunk.
Haydn korát idézi fel Esterházy Miklós barytonja, amelyre a neves zeneszerző másfél száz darabot komponált.
A hagyomány és a valószínűsíthető adatok alapján egykor XVI. Lajos feleségének, Marie-Antoinette francia királynénak a hangszere volt az ún. „aranyhárfa”, amely a múzeumba ajándékként került. Az eredeti ajándékozó iratok a második világháború során megsemmisültek, de a kor memoárirodalmának tanúsága szerint gróf Benyovszky Móric (Madagaszkár királya, aki hosszasabban élt a francia udvarban) felesége kapta ajándékba a királynétól, s később az ő családja révén került kalandos úton a múzeum tulajdonába. Mozart úti klavikordja Johann Andreas Stein 1762-ben készült egyszerű kis úti hangszere azon túl, hogy a híres augsburgi orgonaépítő mester (újításai közül legjelentősebb az ún. bécsi mechanika) egyetlen fennmaradt klavikordja, Wolfgang Amadeus Mozart utazó-gyakorló instrumentuma volt. A hangszert és a hozzá kapcsolódó iratokat 1965-ben vásárolta meg a múzeum.
A Nemzeti Múzeum egyik legféltettebb kincse, egy 1817-es Broadwood-zongora.
1887 májusában Liszt Ferenc végakaratának megfelelően a Nemzeti Múzeumba kerültek a művész legnagyobb becsben tartott tárgyai. A Liszt-hagyaték minden szempontból legnevezetesebb műtárgya Thomas Broadwood 1817-ben Beethovennek Bécsbe küldött zongorája. A londoni Broadwood cég kora legmodernebb, legjobb zongoráját ajándékozta a mesternek, akinek nevét, s az ajándékozás tényét a hangszer homlokzatán is feltüntették. Beethoven nagyon szerette ezt a hangszert, s haláláig használta. Ezután ingóságait elárverezték, s ekkor vásárolta meg a zongorát C. A. Spina bécsi műkereskedő. Az új tulajdonos hódolata jeléül 1845-ben Lisztnek ajándékozta, aki 50 éves művészi jubileumának pesti megünneplésekor, 1873-ban jutott arra az elhatározásra, hogy legértékesebb emléktárgyait a Nemzeti Múzeumnak ajánlja fel.
Magyar Nemzeti Múzeum
2018. november 18. - 18:00
Műsor:
Johann Sebastian Bach: I. F-dúr Brandenburgi verseny BWV 1046
Johann Sebastian Bach: II. F-dúr Brandenburgi verseny BWV 1047
Franz Joseph Haydn: 82. C-dúr (L′ Ours) „A Medve” szimfónia
Vezényel: Dubóczky Gergely
Közreműködik: Budapest Sound Collective
A koncert szólistái: Borsódy László (trombita), Anneke Boeke (barokk furulya) és Horváth Béla (oboa)
A műsorváltozás jogát fenntartjuk!
Belépőjegy: 1500,- Ft
Megvásárolható a múzeum pénztárában vagy online, a Jegymester.hu-n.
További információ: +36 1 327 77 73
A múzeum – az emblematikus dátumhoz illeszkedően – 2017-ben hagyományteremtő szándékkal indította el azt az ünnepélyes koncert-sorozatot, amelynek idei hangversenyén Bach és Haydn művek hangoznak el. Ebben az évben Dubóczky Gergely a Budapest Sound Collective nevű együttesét vezényli, a szólisták Anneke Boeke és Borsódy László, Horváth Béla, koncertmester: Roman Mikola.
Az est folyamán elhangzó művek:
Johann Sebastian Bach: I. F-dúr Brandenburgi verseny BWV 1046
Johann Sebastian Bach: II. F-dúr Brandenburgi verseny BWV 1047
A Brandenburgi versenyek (eredeti címe magyar fordításban: Versenyek különböző hangszerekre) a zeneszerző ismert koncertsorozata, amely 6 darab versenyművet tartalmaz. A művet Bach 1721-ben publikálta, bár valószínűleg korábban írta, a kezdési dátum 1718-ra tehető. Ezek közül hallható az este folyamán két zenemű.
Az első egy öttételes darab lényegében szvitmuzsika, amelynek tánctételeit fúvósok, vonósok és egy magasabban hangolt „kis hegedű” szólaltatja meg. A második darab különlegessége, hogy minden idők egyik legnehezebben játszható trombitaszólamát komponálta meg a zeneszerző. A szólam nehézségét a rendkívüli magassága okozza, ez ugyanis az egyetlen olyan barokk mű, amelyben magas F-hangolású trombita szerepel. A trombita egyike azoknak a hangszereknek, amely felépítésében és játéktechnikájában a legtöbbet változott az elmúlt évszázadok alatt.
Franz Joseph Haydn: 82. C-dúr (L’ Ours) „A Medve” szimfónia
Haydn 1785 és 1786 között komponálta a Párizsi szimfóniákat, amelyek a nyilvános hangversenyek reprezentatív műfajává avatták a szimfóniát. A lassú tételt románcszerűre formálta, a menüett tételt pedig egyes esetekben szonátaszerűen vagy szonátarondószerűen építette fel..Haydn ekkor már túl volt Sturm und Drang korszakán, ennek következtében a Párizsi szimfóniákat az egyszerűség és a klasszikus formanyelv mesteri alkalmazása jellemzi.
A november 18-án felcsendülő 82. C-dúr (L’ Ours) „A Medve” szimfóniát a párizsi szimfóniák sorában találjuk. Haydn 1786-ban írta a Loge Olympique számára. Elnevezését a XVIII-XIX. század fordulóján kapta a zárótétel basszus félhangjainak brummogó jellege miatt.
A hangversenyre váltott jeggyel 17 órától ingyenesen látogatható a Nemzeti Múzeum Magyarország történetét 1703-tól 1990-ig bemutató állandó kiállítása. A tárlaton nemcsak újkori és modernkori történelmünk jeles személyiségeit és történelemformáló eseményeit ismerhetjük meg, hanem zenetörténeti érdekességekkel is találkozhatunk.
Haydn korát idézi fel Esterházy Miklós barytonja, amelyre a neves zeneszerző másfél száz darabot komponált.
A hagyomány és a valószínűsíthető adatok alapján egykor XVI. Lajos feleségének, Marie-Antoinette francia királynénak a hangszere volt az ún. „aranyhárfa”, amely a múzeumba ajándékként került. Az eredeti ajándékozó iratok a második világháború során megsemmisültek, de a kor memoárirodalmának tanúsága szerint gróf Benyovszky Móric (Madagaszkár királya, aki hosszasabban élt a francia udvarban) felesége kapta ajándékba a királynétól, s később az ő családja révén került kalandos úton a múzeum tulajdonába. Mozart úti klavikordja Johann Andreas Stein 1762-ben készült egyszerű kis úti hangszere azon túl, hogy a híres augsburgi orgonaépítő mester (újításai közül legjelentősebb az ún. bécsi mechanika) egyetlen fennmaradt klavikordja, Wolfgang Amadeus Mozart utazó-gyakorló instrumentuma volt. A hangszert és a hozzá kapcsolódó iratokat 1965-ben vásárolta meg a múzeum.
A Nemzeti Múzeum egyik legféltettebb kincse, egy 1817-es Broadwood-zongora.
1887 májusában Liszt Ferenc végakaratának megfelelően a Nemzeti Múzeumba kerültek a művész legnagyobb becsben tartott tárgyai. A Liszt-hagyaték minden szempontból legnevezetesebb műtárgya Thomas Broadwood 1817-ben Beethovennek Bécsbe küldött zongorája. A londoni Broadwood cég kora legmodernebb, legjobb zongoráját ajándékozta a mesternek, akinek nevét, s az ajándékozás tényét a hangszer homlokzatán is feltüntették. Beethoven nagyon szerette ezt a hangszert, s haláláig használta. Ezután ingóságait elárverezték, s ekkor vásárolta meg a zongorát C. A. Spina bécsi műkereskedő. Az új tulajdonos hódolata jeléül 1845-ben Lisztnek ajándékozta, aki 50 éves művészi jubileumának pesti megünneplésekor, 1873-ban jutott arra az elhatározásra, hogy legértékesebb emléktárgyait a Nemzeti Múzeumnak ajánlja fel.
Magyar Nemzeti Múzeum
2018. november 18. - 18:00
Műsor:
Johann Sebastian Bach: I. F-dúr Brandenburgi verseny BWV 1046
Johann Sebastian Bach: II. F-dúr Brandenburgi verseny BWV 1047
Franz Joseph Haydn: 82. C-dúr (L′ Ours) „A Medve” szimfónia
Vezényel: Dubóczky Gergely
Közreműködik: Budapest Sound Collective
A koncert szólistái: Borsódy László (trombita), Anneke Boeke (barokk furulya) és Horváth Béla (oboa)
A műsorváltozás jogát fenntartjuk!
Belépőjegy: 1500,- Ft
Megvásárolható a múzeum pénztárában vagy online, a Jegymester.hu-n.
További információ: +36 1 327 77 73