| Az ősz kincsei: újabb Zsolnay kerámiaritkaságok tértek haza Pécsre 2018. november 19. / Halász Kinga A világ egyik legjelentősebb Zsolnay-kollekciójaként tartják számon a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben található tárlatot, amely ősszel újabb kincsekkel gyarapodott. Hála dr. Gyugyi László gyűjtő elhivatott munkájának, öt újabb műtárgy tért haza Amerikából szülőhelyére, A Zsolnay aranykora – Gyugyi-gyűjteménybe. A Zsolnay-gyár aranykorának legszebb darabjait bemutató tárlat 2010-es megnyitása óta tizenegyedik alkalommal bővült. Az immár 706 darabot számláló gyűjtemény eszmei értéke felbecsülhetetlen, ugyanis a Zsolnay-manufaktúra legkiválóbb, világ- és nemzetközi kiállításokon szereplő alkotásai is megtalálhatók itt. Ezt bizonyítja az is, hogy a megnyitása óta közel negyedmillió látogató volt kíváncsi az egyedülálló látnivalóra. – Rendkívül örülök annak, hogy a látogatók értékelik a kiállítást és ilyen sokan jönnek. Az, hogy az emberek ezt szeretik, jobban kielégít, mint bármi más – vallja dr. Gyugyi László gyűjtő. Az új kincsek közül kettő különös jelentőséggel bír. Az egyik egy Klein Ármin által tervezett virágtartó. – Minden Klein-darab jelentős, mert a historizmus idején ő volt a Zsolnay-gyár legtehetségesebb tervezője. Nem véletlen, hogy a kiállításon egy teljes szobát szenteltünk a műveinek – mondta dr. Gyugyi László.[kep3] A másik jelentős darab egy eozinmázas tál, ami vélhetően ritka tanúsága annak, hogy milyen utat vett volna a millenniumot követően a Zsolnay-gyár, ha az alapító Zsolnay Vilmos nem a fiára hallgat. Történt ugyanis, hogy a historizmus vége felé, 1896 környékén Zsolnay Vilmos bemutatta az új eljárásnak számító eozin technika első változatát. A Zsolnay-gyár a millenniumra készülve fontos döntés elé került: vagy a meglévő historizmusra jellemző terveket valósítják meg és gyártják újra, immár az eozin technikával, vagy elindulnak az Art Nouveau irányába. Zsolnay Vilmosnak fia, Miklós azt javasolta, hogy a világ és a művészet megváltozott igényeihez alkalmazkodva térjenek át a szecesszióra. Vilmos végül hallgatott fiára, és a szecessziós tervekkel bekapcsolódtak a világmozgalomba, ami óriási sikert aratott. – Sokszor feltehetjük a kérdést, hogy „mi lett volna, ha”. Azt gondolom, hogy ez az eozinos tál jó példája annak, hogy mi történt volna, ha Zsolnay Vilmos másként dönt. Kiválóan ábrázolja azt a rövid időszakot, amikor a Zsolnay-gyár feltérképezte, hogyan lehetne az eozin technológiát a historizmusi darabokon alkalmazni. Megpróbálták a Klein Ármin által alkalmazott pate-sur-pate technikát utánozva egymásra helyezni az eozinrétegeket, ami olyan jól sikerült, hogy távolról még én is azt gondoltam, hogy Klein tervezte a műtárgyat – mesélte Gyugyi László az érintett tárgyról. Hozzátette: ez a műtárgy egy meg nem valósult lehetőség egyedülálló tanúbizonysága. A másik három tárgy között szerepel egy 1870-es évekből származó, nagyméretű tál bambuszindás díszítéssel, egy tiger technikával készült sárga, csőrös korsó és egy négyfülű váza, amelyen korai, népies jellegű díszítés látható. További információ: www.zsolnaynegyed.hu |