2019. január 07. / Pavlovics Ágota
Véget ért a Schickedanz-palota felújításának oroszlánrésze, a múzeum 1906-os megnyitásához mérhető rekonstrukciónak köszönhetően az intézmény káprázatosan szép lett. A felújításról és a nyitást követő kiállításokról Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatóját, a Liget-projekt miniszteri biztosát kérdeztük.
Október 31-én három és fél éves rekonstrukciós munka után nyitott meg a Szépművészeti Múzeum. A látvány pazar, az újjászületett múzeum csodaszép. Mit jelent a gyakorlatban az, hogy a felújítás a pincétől a padlásig mindent érintett?
B. L.: A múzeum átfogó felújítását már régóta terveztük, azonban ez nemcsak egy hagyományos értelemben vett rekonstrukciót jelentett, hanem egy olyan modernizációt is, melynek révén a Szépművészeti immár képes a múzeumok iránt támasztott 21. századi műtárgyvédelmi és látogatói követelményeknek is megfelelni. Így a több mint 70 éve zárva tartó és leromlott állapotú Román Csarnok és számos kiállítótér felújítása mellett vadonatúj klíma- és biztonságtechnológia került beépítésre, új múzeumpedagógiai foglalkoztatók, nagyobb ruhatár, az intézményhez méltó színvonalú kávézó-étterem várják a látogatókat a nemrég megnyílt épületben, de még egy új, korszerű műtárgyraktár kialakítása is belefért a munkálatokba, akárcsak a tetőszerkezet felújítása. A mostani volt a Szépművészeti Múzeum életének legnagyobb rekonstrukciós szakasza, amely az épület közel felét, mintegy 15 000 négyzetmétert érintett.
A jelenlegi felújítási ütem 2019 nyarán ér véget, mivel fejeződik be a rekonstrukció?
B. L.: A felújítás oroszlánrésze már lezárult, csupán két új állandó kiállításrész megnyitása várat megára. A földszinten a Nemzeti Galériából a Szépművészetibe visszaköltöző magyar gótikus és reneszánsz anyagot – köztük a hírneves szárnyas oltárokat –, továbbá az emeleti részen a 17. és 18. század európai művészetét bemutató kiállítóterek megújítása zajlik. Ezeket a tárlatokat jövő év második felében veheti majd birtokba a nagyközönség.
A Román Csarnok minden képzeletet felülmúlóan gyönyörű. Mi volt az oka annak, hogy ez az egyedülálló szépség 70 évig nem volt látogatható, mi több, raktárként funkcionált?
B. L.: Utólag nehéz megítélni, hogy évtizedeken keresztül miért halasztódott folyamatosan ennek a problémának a megoldása. Tény, hogy meglehetősen komplex feladatról volt szó, hiszen a jelentős és nagy költségű restaurátori feladatok mellett az itt tárolt számos műtárgynak is megfelelő helyet kellett találni. A felújítás végül a Liget-projektnek köszönhetően valósulhatott meg, amelynek részévé vált a múzeum megújítása. A projekt keretében a Szabolcs utcában felépülő, közel negyvenezer négyzetméteres Országos Restaurálási és Raktározási Központ a Szépművészeti Múzeum raktári anyagának elhelyezésre is hosszú távú megoldást jelent.
Milyen újdonságokkal várják a múzeum tereit ismét birtokba vevő látogatókat?
B. L.: A megújult múzeumi terek mellett az új koncepció szerint rendezett állandó kiállítások jelentik a legnagyobb újdonságot, ugyanis a magyar képzőművészet hosszú idő után visszatér a Szépművészetibe, ahonnan 1957 után két lépcsőben, szovjet mintára kioperálták. Így a múzeum ismét a magyar és a nemzetközi művészettörténet bemutatóhelyévé válik, úgy, ahogy az megnyitása idején is volt. A megújult Szépművészeti az ókori kultúrák – az egyiptomi és az antik gyűjtemény – bemutatása mellett az 1800 előtti képzőművészet otthonává válik, míg az ezt követő korszakok magyar és nemzetközi képzőművészete – a Városligetben 2021-re megépülő Új Nemzeti Galéria megnyitásáig – a Várban, a Nemzeti Galériában lesz látható.
Jövőre lesz Leonardo halálának ötszázadik évfordulója, az évforduló előtt tiszteleg a Michelangelo teremben látható különleges kamara-kiállítás, fókuszában a budapesti lovas néven ismert, lenyűgöző bronzszoborral és tíz Leonardo-rajzzal. Hogy sikerült ezt a nem mindennapi tárlatot tető alá hozni?
B: L.: Egyetlen olyan lovas szobor van a világon, amely Leonardo da Vincihez köthető, és ez a Szépművészetiben őrzött mű, egy ágaskodó ló és lovasa, egy kis bronzszobor. Leonardót egész életében foglalkoztatta az a gondolat, hogy a négy lábon stabilan álló lovat hogyan lehet statikailag biztonságosan két lábra ágaskodó lóként szoborrá formálni. Most először sikerült olyan Leonardo-rajzokat a világ legjelentősebb gyűjteményeiből Budapestre elhozni, amelyeken látható, ahogy a mester ezzel a problémával hosszan kísérletezett – és ezek a művek most végre együtt láthatóak és összevethetőek a mi lovas szobrunkkal.
Bezárása előtt a Szépművészeti évi több mint félmillió látogatót fogadott, jól emlékszünk az épület előtt kígyózó, bebocsátásra váró hosszú sorokra. Mi mindennel készülnek, hogy visszakapják a legnépszerűbb magyar múzeum címet?
B. L.: Nagyszabású Rubens-kiállítást készítünk elő jövő őszre, majd 2019-ben jön – újra, de más megközelítésben – Cézanne, 2021-ben pedig egy nagy El Greco-kiállítás.
A Szépművészeti Múzeumhoz tartozó Magyar Nemzeti Galériában a november első hétvégéjén zárt Frida Kahlo-tárlatra több mint 220 000 látogató volt kíváncsi. Mekkora a megújult Szépművészeti Múzeum iránt az újranyitás óta megmutatkozó érdeklődés?
B. L.: Bár még csak kevés idő telt el az október végi megnyitó óta, de azt látjuk, hogy óriási az érdeklődés a felújított múzeum iránt, az első négy nap alatt csaknem tízezren voltak kíváncsiak a kívül-belül megújult intézményre s persze a Leonardo da Vinci-kiállításra is. Biztos vagyok benne, hogy a Szépművészeti újra a leglátogatottabb magyarországi művészeti múzeummá válik, és a látogatókat bőven kárpótoljuk azért, mert három és fél évig nélkülözniük kellett az ország egyik legnépszerűbb kulturális intézményét.
Október 31-én három és fél éves rekonstrukciós munka után nyitott meg a Szépművészeti Múzeum. A látvány pazar, az újjászületett múzeum csodaszép. Mit jelent a gyakorlatban az, hogy a felújítás a pincétől a padlásig mindent érintett?
B. L.: A múzeum átfogó felújítását már régóta terveztük, azonban ez nemcsak egy hagyományos értelemben vett rekonstrukciót jelentett, hanem egy olyan modernizációt is, melynek révén a Szépművészeti immár képes a múzeumok iránt támasztott 21. századi műtárgyvédelmi és látogatói követelményeknek is megfelelni. Így a több mint 70 éve zárva tartó és leromlott állapotú Román Csarnok és számos kiállítótér felújítása mellett vadonatúj klíma- és biztonságtechnológia került beépítésre, új múzeumpedagógiai foglalkoztatók, nagyobb ruhatár, az intézményhez méltó színvonalú kávézó-étterem várják a látogatókat a nemrég megnyílt épületben, de még egy új, korszerű műtárgyraktár kialakítása is belefért a munkálatokba, akárcsak a tetőszerkezet felújítása. A mostani volt a Szépművészeti Múzeum életének legnagyobb rekonstrukciós szakasza, amely az épület közel felét, mintegy 15 000 négyzetmétert érintett.
A jelenlegi felújítási ütem 2019 nyarán ér véget, mivel fejeződik be a rekonstrukció?
B. L.: A felújítás oroszlánrésze már lezárult, csupán két új állandó kiállításrész megnyitása várat megára. A földszinten a Nemzeti Galériából a Szépművészetibe visszaköltöző magyar gótikus és reneszánsz anyagot – köztük a hírneves szárnyas oltárokat –, továbbá az emeleti részen a 17. és 18. század európai művészetét bemutató kiállítóterek megújítása zajlik. Ezeket a tárlatokat jövő év második felében veheti majd birtokba a nagyközönség.
A Román Csarnok minden képzeletet felülmúlóan gyönyörű. Mi volt az oka annak, hogy ez az egyedülálló szépség 70 évig nem volt látogatható, mi több, raktárként funkcionált?
B. L.: Utólag nehéz megítélni, hogy évtizedeken keresztül miért halasztódott folyamatosan ennek a problémának a megoldása. Tény, hogy meglehetősen komplex feladatról volt szó, hiszen a jelentős és nagy költségű restaurátori feladatok mellett az itt tárolt számos műtárgynak is megfelelő helyet kellett találni. A felújítás végül a Liget-projektnek köszönhetően valósulhatott meg, amelynek részévé vált a múzeum megújítása. A projekt keretében a Szabolcs utcában felépülő, közel negyvenezer négyzetméteres Országos Restaurálási és Raktározási Központ a Szépművészeti Múzeum raktári anyagának elhelyezésre is hosszú távú megoldást jelent.
Milyen újdonságokkal várják a múzeum tereit ismét birtokba vevő látogatókat?
B. L.: A megújult múzeumi terek mellett az új koncepció szerint rendezett állandó kiállítások jelentik a legnagyobb újdonságot, ugyanis a magyar képzőművészet hosszú idő után visszatér a Szépművészetibe, ahonnan 1957 után két lépcsőben, szovjet mintára kioperálták. Így a múzeum ismét a magyar és a nemzetközi művészettörténet bemutatóhelyévé válik, úgy, ahogy az megnyitása idején is volt. A megújult Szépművészeti az ókori kultúrák – az egyiptomi és az antik gyűjtemény – bemutatása mellett az 1800 előtti képzőművészet otthonává válik, míg az ezt követő korszakok magyar és nemzetközi képzőművészete – a Városligetben 2021-re megépülő Új Nemzeti Galéria megnyitásáig – a Várban, a Nemzeti Galériában lesz látható.
Jövőre lesz Leonardo halálának ötszázadik évfordulója, az évforduló előtt tiszteleg a Michelangelo teremben látható különleges kamara-kiállítás, fókuszában a budapesti lovas néven ismert, lenyűgöző bronzszoborral és tíz Leonardo-rajzzal. Hogy sikerült ezt a nem mindennapi tárlatot tető alá hozni?
B: L.: Egyetlen olyan lovas szobor van a világon, amely Leonardo da Vincihez köthető, és ez a Szépművészetiben őrzött mű, egy ágaskodó ló és lovasa, egy kis bronzszobor. Leonardót egész életében foglalkoztatta az a gondolat, hogy a négy lábon stabilan álló lovat hogyan lehet statikailag biztonságosan két lábra ágaskodó lóként szoborrá formálni. Most először sikerült olyan Leonardo-rajzokat a világ legjelentősebb gyűjteményeiből Budapestre elhozni, amelyeken látható, ahogy a mester ezzel a problémával hosszan kísérletezett – és ezek a művek most végre együtt láthatóak és összevethetőek a mi lovas szobrunkkal.
Bezárása előtt a Szépművészeti évi több mint félmillió látogatót fogadott, jól emlékszünk az épület előtt kígyózó, bebocsátásra váró hosszú sorokra. Mi mindennel készülnek, hogy visszakapják a legnépszerűbb magyar múzeum címet?
B. L.: Nagyszabású Rubens-kiállítást készítünk elő jövő őszre, majd 2019-ben jön – újra, de más megközelítésben – Cézanne, 2021-ben pedig egy nagy El Greco-kiállítás.
A Szépművészeti Múzeumhoz tartozó Magyar Nemzeti Galériában a november első hétvégéjén zárt Frida Kahlo-tárlatra több mint 220 000 látogató volt kíváncsi. Mekkora a megújult Szépművészeti Múzeum iránt az újranyitás óta megmutatkozó érdeklődés?
B. L.: Bár még csak kevés idő telt el az október végi megnyitó óta, de azt látjuk, hogy óriási az érdeklődés a felújított múzeum iránt, az első négy nap alatt csaknem tízezren voltak kíváncsiak a kívül-belül megújult intézményre s persze a Leonardo da Vinci-kiállításra is. Biztos vagyok benne, hogy a Szépművészeti újra a leglátogatottabb magyarországi művészeti múzeummá válik, és a látogatókat bőven kárpótoljuk azért, mert három és fél évig nélkülözniük kellett az ország egyik legnépszerűbb kulturális intézményét.