2019. február 07. / Pavlovics Ágota
Különleges szépség. Nagyon szép a hangja is. Székhez szögez, ha színpadon látjuk, csodálatos színésznő. Filmen is nagyszerű, például ha Meryl Streepnek kölcsönzi a hangját. Szerencsére a technika segítségével bármikor megnézhetjük, ahogy verset mond, persze gyönyörűen. Okos
szavait finom humor szövi át. Különleges azért is, mert nő létére öt éven át színházat igazgathatott. Ráckevei Annával beszélgettünk.
Egy kezemen meg tudom számolni, hány nő kapott bizalmat a hazai színházi szakmában, hogy egy színház élére álljon. Ön a közelmúltban köszönt le a Csokonai Színház igazgatói posztjáról. Hogy van, milyen a régi-új élete?
R. A.: A lehető legjobb megoldás, hogy a színház vezetését Gemza Péter, eddigi művészeti vezető vette át tőlem, mert az a munka, amit együtt csináltunk, és aminek sok eredménye látható, érzékelhető a színházban, tovább folytatódik. Nagy munka vár Péterre és az egész társulatra, 2019-ben ugyanis megkezdődik a színház épületének teljes körű felújítása, így állandó játszóhely nélkül kell megoldani a működtetést. Én a színészi munkám mellett a színház művészeti tanácsadója vagyok, egyik feladatom, hogy képviseljem a Csokonait a Teátrumi Társaságban.
Indoklása szerint azért nem pályázott ismét az igazgatói posztra, mert színészi munkájára kívánta tenni a hangsúlyt. Az idő fényesen igazolta döntését, sikert sikerre halmoznak a darabok, amelyekben játszik.
R. A.: Örömömre Bukarest, Washington, New York és még számos város után a Pesti Magyar Színházban és nálunk a Csokonaiban is műsorra került Visky András Júlia – Párbeszéd a szerelemről című monodrámája, amit én játszom. A darab valójában párbeszéd Istennel. Szabó K. István rendezte, akivel különleges munkakapcsolatom alakult ki a próbák során. A Júliának van további sorsa, a Veszprémi Petőfi Színház bérletbe tette, decemberben ötször játszottam, és fogom játszani márciusban is. Voltam a Júliával a Transz/Missziók Fesztiválon Lengyelországban, Rzeszówban is. A hat ország kezdeményezésére indult nemzetközi vándorfesztivál célja, hogy a részt vevő városok – Rzeszów, Ostrawa, Kassa, Lviv, Trakai, Debrecen – nemzeti színházai a színházon keresztül mutassák be városukat, országukat. Egy egész nap rólunk szólt, volt opera (F. Händel: Acis és Galatea című operája Gemza Péter rendezésében), a Naszlady Éva rendezte Szabó Magda-adaptáció, Az ajtó és a Júlia. Csodálatos élmény volt, amikor Szatmárnémetibe látogattunk Visky Ferenc, Visky András édesapja születésének 100. évfordulóján. Ott a stúdiószínpad helyett a nagyszínpadon adtam elő a Júliát, ami nem volt kis feladat, de sikerült belaknom a színpadot. Szintén a kiváló Szabó K. István rendezte Örkény István Macskajáték című darabját. A többrétegű műben Orbánné szerepét játszom. Nagy élmény maga az előadás is, Szabó K. István egészen különleges dimenzióba emelte Orbánné történetét. Jó volt megmutatni Brassóban is a darabot, ahol a Kortárs Dráma Fesztiválon a legjobb rendezés díját kapta meg. Szívesen megmutatnám ezt az előadásunkat máshol is, mert jó színházat csináltunk, és a vidéki színházak előadásait kevesen látják. Egyre erősödik bennem az érzés, hogy ami nem Budapesten történik, az nincs is.
A múlt év végén egy megrázó kortárs drámát, Tracy Letts Augusztus Oklahomában című darabját mutatták be, ön az anya, Violet Weston szerepét játssza. A pesti verebek az csiripelik, hogy az előadás remekül sikerült.
R. A.: Tényleg nagyon jó előadás született. A darab sűrítménye azoknak az egymásnak okozott sérüléseknek, amiket egy család mint közösség művelhet a tagjaival. Nem is hagy érintetlenül senkit. A család minden tagjának története nagyon fájdalmas. A debreceni nézők Keszég László rendezésében láthatják az előadást.
Következő bemutatója számos szempontból izgalmasnak ígérkezik.
R. A.: Shakespeare Lear királyát kezdjük január végén próbálni, a bemutató március 8-án lesz. A darabot Ilja Bocsarnikovsz rendezi, ő rendezte a Három nővért is nálunk. A produkció tavaly a legjobb előadás díját nyerte a Vidéki Színházak Fesztiválján. Amikor a Lear királyról esik szó, az emberek általában az öregedésre gondolnak. Arra, hogy lehet méltósággal átadni az élet feletti hatalmat, elfogadni, hogy innentől kezdve nem én uralom az életet. A mi előadásunkban nem ezek a gondolatok izgatják a rendezőt, hanem az, hogy milyen könnyen esik bűnbe az ember, válik sötét erők áldozatává, veszíti el józan ítélőképességét. Bocsarnikovsz egészen biztosan ki fog szakadni a lineáris történetmesélésből, kíváncsian várom a próbákat.
Annál is inkább, mert ön lesz a címszereplő.
R. A.: Nincs ebben semmi különös, más rendezőnek is eszébe jutott már, hogy Lear szerepét színésznőre ossza. Például a nagy hatású Anatolij Vasziljev Schwajda György igazgatása alatt a Nemzeti Színházban meg akarta rendezni a Leart, csak nőkkel, a címszerepet pedig Törőcsik Marira osztotta. Sajnos, amikor Schwajdát eltávolítottak a Nemzeti éléről, Vasziljev a Schwajda iránti szolidaritásból elállt a tervétől.
Havonta egy alkalommal Kulisszák címmel beszélgetős estje van a színházban, legközelebb kikkel fog beszélgetni?
R. A.: Személyes hangvételű, kötetlen beszélgetésre hívom a Csokonai Színház közönségét a tavaly ősszel indult Kulisszák című sorozatommal. Igyekszem a bemutatókhoz igazítani ezeket az esteket, december 20-án Varga Klári, Majzik Edit és Zeck Juli mellett, akik a színház régi tagjai, a most hozzánk szerződött fiatal művészeket – Hajdu Imelda, Wessely Zsófia és Tolnai Hella – hívtam meg. Strindberg Júlia kisasszony című darabjának Jeles András-féle átiratát októberben mutattuk be, és január 22-én is műsoron lesz. A szerelmi dráma szereplői Móga Piroska, Mészáros Tibor és Hajdu Imelda. Január 31-én a darab rendezője, Jeles András és Móga Piroska lesznek a vendégeim a Horváth Árpád Stúdiószínházban. A Kulisszák találkozási pontja szeretne lenni mindazoknak, akiknek, ahogy nekem is, szenvedélye a színház.
szavait finom humor szövi át. Különleges azért is, mert nő létére öt éven át színházat igazgathatott. Ráckevei Annával beszélgettünk.
Egy kezemen meg tudom számolni, hány nő kapott bizalmat a hazai színházi szakmában, hogy egy színház élére álljon. Ön a közelmúltban köszönt le a Csokonai Színház igazgatói posztjáról. Hogy van, milyen a régi-új élete?
R. A.: A lehető legjobb megoldás, hogy a színház vezetését Gemza Péter, eddigi művészeti vezető vette át tőlem, mert az a munka, amit együtt csináltunk, és aminek sok eredménye látható, érzékelhető a színházban, tovább folytatódik. Nagy munka vár Péterre és az egész társulatra, 2019-ben ugyanis megkezdődik a színház épületének teljes körű felújítása, így állandó játszóhely nélkül kell megoldani a működtetést. Én a színészi munkám mellett a színház művészeti tanácsadója vagyok, egyik feladatom, hogy képviseljem a Csokonait a Teátrumi Társaságban.
Indoklása szerint azért nem pályázott ismét az igazgatói posztra, mert színészi munkájára kívánta tenni a hangsúlyt. Az idő fényesen igazolta döntését, sikert sikerre halmoznak a darabok, amelyekben játszik.
R. A.: Örömömre Bukarest, Washington, New York és még számos város után a Pesti Magyar Színházban és nálunk a Csokonaiban is műsorra került Visky András Júlia – Párbeszéd a szerelemről című monodrámája, amit én játszom. A darab valójában párbeszéd Istennel. Szabó K. István rendezte, akivel különleges munkakapcsolatom alakult ki a próbák során. A Júliának van további sorsa, a Veszprémi Petőfi Színház bérletbe tette, decemberben ötször játszottam, és fogom játszani márciusban is. Voltam a Júliával a Transz/Missziók Fesztiválon Lengyelországban, Rzeszówban is. A hat ország kezdeményezésére indult nemzetközi vándorfesztivál célja, hogy a részt vevő városok – Rzeszów, Ostrawa, Kassa, Lviv, Trakai, Debrecen – nemzeti színházai a színházon keresztül mutassák be városukat, országukat. Egy egész nap rólunk szólt, volt opera (F. Händel: Acis és Galatea című operája Gemza Péter rendezésében), a Naszlady Éva rendezte Szabó Magda-adaptáció, Az ajtó és a Júlia. Csodálatos élmény volt, amikor Szatmárnémetibe látogattunk Visky Ferenc, Visky András édesapja születésének 100. évfordulóján. Ott a stúdiószínpad helyett a nagyszínpadon adtam elő a Júliát, ami nem volt kis feladat, de sikerült belaknom a színpadot. Szintén a kiváló Szabó K. István rendezte Örkény István Macskajáték című darabját. A többrétegű műben Orbánné szerepét játszom. Nagy élmény maga az előadás is, Szabó K. István egészen különleges dimenzióba emelte Orbánné történetét. Jó volt megmutatni Brassóban is a darabot, ahol a Kortárs Dráma Fesztiválon a legjobb rendezés díját kapta meg. Szívesen megmutatnám ezt az előadásunkat máshol is, mert jó színházat csináltunk, és a vidéki színházak előadásait kevesen látják. Egyre erősödik bennem az érzés, hogy ami nem Budapesten történik, az nincs is.
A múlt év végén egy megrázó kortárs drámát, Tracy Letts Augusztus Oklahomában című darabját mutatták be, ön az anya, Violet Weston szerepét játssza. A pesti verebek az csiripelik, hogy az előadás remekül sikerült.
R. A.: Tényleg nagyon jó előadás született. A darab sűrítménye azoknak az egymásnak okozott sérüléseknek, amiket egy család mint közösség művelhet a tagjaival. Nem is hagy érintetlenül senkit. A család minden tagjának története nagyon fájdalmas. A debreceni nézők Keszég László rendezésében láthatják az előadást.
Következő bemutatója számos szempontból izgalmasnak ígérkezik.
R. A.: Shakespeare Lear királyát kezdjük január végén próbálni, a bemutató március 8-án lesz. A darabot Ilja Bocsarnikovsz rendezi, ő rendezte a Három nővért is nálunk. A produkció tavaly a legjobb előadás díját nyerte a Vidéki Színházak Fesztiválján. Amikor a Lear királyról esik szó, az emberek általában az öregedésre gondolnak. Arra, hogy lehet méltósággal átadni az élet feletti hatalmat, elfogadni, hogy innentől kezdve nem én uralom az életet. A mi előadásunkban nem ezek a gondolatok izgatják a rendezőt, hanem az, hogy milyen könnyen esik bűnbe az ember, válik sötét erők áldozatává, veszíti el józan ítélőképességét. Bocsarnikovsz egészen biztosan ki fog szakadni a lineáris történetmesélésből, kíváncsian várom a próbákat.
Annál is inkább, mert ön lesz a címszereplő.
R. A.: Nincs ebben semmi különös, más rendezőnek is eszébe jutott már, hogy Lear szerepét színésznőre ossza. Például a nagy hatású Anatolij Vasziljev Schwajda György igazgatása alatt a Nemzeti Színházban meg akarta rendezni a Leart, csak nőkkel, a címszerepet pedig Törőcsik Marira osztotta. Sajnos, amikor Schwajdát eltávolítottak a Nemzeti éléről, Vasziljev a Schwajda iránti szolidaritásból elállt a tervétől.
Havonta egy alkalommal Kulisszák címmel beszélgetős estje van a színházban, legközelebb kikkel fog beszélgetni?
R. A.: Személyes hangvételű, kötetlen beszélgetésre hívom a Csokonai Színház közönségét a tavaly ősszel indult Kulisszák című sorozatommal. Igyekszem a bemutatókhoz igazítani ezeket az esteket, december 20-án Varga Klári, Majzik Edit és Zeck Juli mellett, akik a színház régi tagjai, a most hozzánk szerződött fiatal művészeket – Hajdu Imelda, Wessely Zsófia és Tolnai Hella – hívtam meg. Strindberg Júlia kisasszony című darabjának Jeles András-féle átiratát októberben mutattuk be, és január 22-én is műsoron lesz. A szerelmi dráma szereplői Móga Piroska, Mészáros Tibor és Hajdu Imelda. Január 31-én a darab rendezője, Jeles András és Móga Piroska lesznek a vendégeim a Horváth Árpád Stúdiószínházban. A Kulisszák találkozási pontja szeretne lenni mindazoknak, akiknek, ahogy nekem is, szenvedélye a színház.