2019. Április 05. / Tóth Barbara
Országos, reprezentatív kutatás készült az év elején a lakosság hangszeres tudásáról és zenefogyasztási szokásairól az NKA Hangfoglaló Program megbízásából. Az eredményekből kiderül, hogy csak minden tizedik magyar játszik valamilyen hangszeren, és három hónap alatt átlagosan alig 2000 Ft-ot költünk zenére.
Az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program megbízásából készült kutatásra adott válaszokból kiolvasható az is, hogy nem vagyunk a zenészek országa: a magyarok nem egészen 10 százaléka játszik valamilyen hangszeren (nem meglepő módon a válaszadók többsége gitározni vagy zongorázni tud), de jellemzően ők is legfeljebb szűk körben vállalnák a zenélést. Mindössze 1,6% merne közönség előtt fellépni, ugyanakkor 2,4% nyilatkozta, hogy életében játszott már zenekarban.
A zeneszerető közeg és a hangszeres tudás, zenélés itthon leginkább az elsődleges demográfiai adatok által meghatározott. Nagyobb arányban játszanak hangszeren a fővárosban vagy megyeszékhelyen élő, magasabban iskolázott, 40 év alatti, jól kereső emberek. Szintén szignifikáns arányban zenélnek az önálló jövedelemmel egyelőre nem rendelkező, szüleik által eltartott fiatalok. Összességében elmondható, hogy Magyarországon zenésznek lenni vagy hangszeren játszani kiváltságnak számít. Szomorú tény, hogy azoknak a szülőknek, akik maguk soha nem tanultak hangszeren játszani, több mint 90%-a nem taníttatja gyermekeit zenélni.
A zenefogyasztási szokások felmérését célzó kérdésekből kiderül, hogy elsődlegesen élőzenei programok alkalmával fogyasztunk zenét, a második helyen pedig a letöltött tartalmak, streaming szolgáltatók és egyéb hanghordozók állnak. A magyar lakosság havi szinten alig költ 1000 forintot zenefogyasztásra. Árnyalja a képet, hogy a válaszadók 15%-a költött zenére a felmérést megelőző három hónapban, ők viszont átlagosan több mint 13 ezer forintot adtak ki fejenként.
Elmondható tehát, hogy élőzenére áldozzuk a legjelentősebb összeget – többet, mint letöltésre, streamingre vagy hanghordozók vásárlására. Kivételt képeznek a tendencia alól a negyvenes éveikben járó felnőttek, akik főképp online szolgáltatókon keresztül (iTunes, Spotify, Deezer) fogyasztanak zenei tartalmakat. A zenefogyasztással kapcsolatos költések is azt mutatják, hogy sokkal többet fordítanak havi szinten zenére a Budapesten élők és a megyeszékhelyek lakosai, valamint a magasabban iskolázott és nagyobb keresettel rendelkező fogyasztók.
Az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program megbízásából készült kutatásra adott válaszokból kiolvasható az is, hogy nem vagyunk a zenészek országa: a magyarok nem egészen 10 százaléka játszik valamilyen hangszeren (nem meglepő módon a válaszadók többsége gitározni vagy zongorázni tud), de jellemzően ők is legfeljebb szűk körben vállalnák a zenélést. Mindössze 1,6% merne közönség előtt fellépni, ugyanakkor 2,4% nyilatkozta, hogy életében játszott már zenekarban.
A zeneszerető közeg és a hangszeres tudás, zenélés itthon leginkább az elsődleges demográfiai adatok által meghatározott. Nagyobb arányban játszanak hangszeren a fővárosban vagy megyeszékhelyen élő, magasabban iskolázott, 40 év alatti, jól kereső emberek. Szintén szignifikáns arányban zenélnek az önálló jövedelemmel egyelőre nem rendelkező, szüleik által eltartott fiatalok. Összességében elmondható, hogy Magyarországon zenésznek lenni vagy hangszeren játszani kiváltságnak számít. Szomorú tény, hogy azoknak a szülőknek, akik maguk soha nem tanultak hangszeren játszani, több mint 90%-a nem taníttatja gyermekeit zenélni.
A zenefogyasztási szokások felmérését célzó kérdésekből kiderül, hogy elsődlegesen élőzenei programok alkalmával fogyasztunk zenét, a második helyen pedig a letöltött tartalmak, streaming szolgáltatók és egyéb hanghordozók állnak. A magyar lakosság havi szinten alig költ 1000 forintot zenefogyasztásra. Árnyalja a képet, hogy a válaszadók 15%-a költött zenére a felmérést megelőző három hónapban, ők viszont átlagosan több mint 13 ezer forintot adtak ki fejenként.
Elmondható tehát, hogy élőzenére áldozzuk a legjelentősebb összeget – többet, mint letöltésre, streamingre vagy hanghordozók vásárlására. Kivételt képeznek a tendencia alól a negyvenes éveikben járó felnőttek, akik főképp online szolgáltatókon keresztül (iTunes, Spotify, Deezer) fogyasztanak zenei tartalmakat. A zenefogyasztással kapcsolatos költések is azt mutatják, hogy sokkal többet fordítanak havi szinten zenére a Budapesten élők és a megyeszékhelyek lakosai, valamint a magasabban iskolázott és nagyobb keresettel rendelkező fogyasztók.