Minden múlt a múltam 2020. január 06. / A Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása – a gyűjtemény 110 ezernél is több fényképét két középiskolai osztálytárs, Tamási Miklós és Szepessy Ákos kezdték el gyűjteni még az 1980-as években. A kidobált, ócskapiacokon felbukkanó amatőr fotók és negatívok rendszeres, de esetleges gyűjtögetése után 2010-ben indították el internetes oldalukat 5000 digitalizált fotó közzétételével. Hamarosan sok magánember és közintézmény is csatlakozott a mára 600 fősre dagadt adományozói körhöz, akiknek képeivel havonta bővül az archívum. [kep3] A kiállításon szereplő képek mindegyikéhez tartozik történet, melyek egy része visszaidézhető, a legtöbbször azonban a látogató képzeletére van bízva, hogy milyen sztorit lát a fénykép mögé. A tárlat több mint 150 olyan fotót is bemutat, melyek egyértelműen körülírható konkrétumokról mesélnek. Például a II. világháború frontjairól – ahogyan azt egy haditudósító látta; a vidéki élet idilljéről egy fényképező festőművész szemével; a magyar holokauszt alig fotózott történetéről, az életről Erdélyben az 1980-as évek diktatúrája alatt, vagy egy első világháborús hadifogoly hétköznapjairól Szibériában. Külön történetet képeznek a háborúban szétlőtt Budapest képei, a hidegháborús évek honvédelmi tartalmú ifjúsági sportjai, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó éveiben készült sztereofotók. A tárlat egy évszázadnyi közös múltban kalandozva frissíti fel memóriánkat a közvetve-közvetlenül hozzánk kötődő emlékekről, pontosan úgy, ahogyan Rakovszky Zsuzsa fogalmaz Fortepan című verseskötetében: „minden múlt a múltam”. Magyar Nemzeti Galéria, A épület 08. 25-ig |