Ismét nyit a Nemzeti Szalon
2019. május 25. / Pavlovics Ágota

A Nemzeti Szalont 1894-ben alapították a művészetpolitikával elégedetlen képzőművészek. Ál­lan­dó vásárcsarnoka, amelyben a tagok műveit árusították, Budapesten az V. kerületi Erzsébet téren volt, amelyet évtizedekkel ezelőtt lebontottak. A Nemzeti Szalon jelenlegi otthona a Műcsarnok,
ahol az öt legfontosabb művészeti ág közül minden évben egy keresztmetszete látható. Az idei, a II. Épí­té­sze­ti Nemzeti Szalon 2019. április 26-tól augusztus 25-ig látogatható, kiemelkedő témája a közösségek felé forduló építészet. A művészeti rendezvénysorozat egyik megálmodója Fekete György belsőépítész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke, akivel apró, barátságos irodájában, Szent László fejszobrának társaságában beszélgettünk.

Mielőtt a hamarosan megnyíló II. Építészeti Nemzeti Szalonról ejtünk szót, nézzünk kicsit vissza az elmúlt néhány évre.
F. Gy.: Aknay János néhány évvel ezelőtt a Kecske utcai Makovecz-házban vetette fel a Nemzeti Szalon felélesztésének gondolatát, ekkor azonban nem talált meghallgatásra. Később részben a Nemzeti Sza­lo­nok miatt kapta az MMA azt a feladatot, hogy felelős gazdája legyen a Műcsarnoknak. A sorozat évente egy-egy művészeti ág hazai ke­reszt­metszetét adja, majd öt esztendőnként újrakezdődik. Az első öt évben külön teremben a tanítómesterek kaptak helyet. A Műcsarnok az MMA-é, a Nemzeti Szalon három hónapján kívül nem szól bele az in­téz­mény tevékenységébe. Tavaly a Kéz – Mű – Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon, 2018 című kiállítás a Műcsarnok tizenkét termében bizonyította, hogy Magyarország „népművészeti nagyhatalom", nincs még egy ilyen Európában, amire méltán büszkék lehetünk. A környező országokban a népművészet nem öröklődött le ilyen mértékben. A népművészeti tárgyakon érezzük a ráfordított időt, a mester kezének érintését, az elődök tudását és szépérzékét. A kézművesség reneszánszát éli szerte a világban, ehhez az értékteremtéshez járul hozzá a magyar kézművesség is, a hagyomány iránti tiszteletével és kimagasló tudásával. A Nemzeti Szalon hozzájárult a Műcsarnok látogatottságának növeléséhez is, a Szalonra évente 30-40-50 ezer fő kíváncsi. A legteljesebb kép érdekében lehetőség van rá, hogy a Műcsarnok által létrehozott digitális Tár.helyen a kiállítás időtartama alatt bármelyik hazai művész bemutassa alkotásait. A Tár.hely megalapításának célja egy átfogó, reprezentatív és hiánypótló adattár, amely a mai magyar művészet minden műfaját és irányzatát gyűjti, bemutathatóvá és kutathatóvá teszi. Mikor elérkezünk a 2x5 éves rotáció végére, több alkotást lehet majd megnézni a kortárs művészet öt műfajából, mint majdnem a teljes magyarországi múzeumhálózatban.

2018-ban tehát lezárult az első kör, az építészet, képzőművészet, fotóművészet, ipar- és tervezőművészet, népművészet után, 2019-ben újra Építészeti Szalon következik, ahol hangsúlyt kap az építészeti térben és annak létrehozásában egyre fontosabbá váló közösségi erő.
F. Gy.: A legjelentősebb hazai kortárs építészeti összefoglaló kiállítás, a II. Építészeti Nemzeti Szalon több száz épületet és tervezőt vonultat fel, képet adva a legutóbbi öt esztendő magyar építészetéből, makettek, óriásnyomatok, filmek, tervek és egyéb műalkotások, illetve dokumentációk révén. A TÉR /// ERŐ kap­cso­ló­dó témája a Miskolci Építészeti Műhely, amelyben a csoport kiemelkedő építészeinek munkássága máig áttekinthető. A múltat idéző kiállításrész a 20. századi magyar építészet történetének egyik legjelentősebb alkotója, a 60 éve elhunyt Medgyaszay István előtt tiszteleg. Életművéből az új technológia, a vasbeton alkalmazásának a népi építészet fából építkező ornamentális hagyományaival való ötvözésének európai színvonalú eredményeit emeli ki. A kiállítás főkurátora Szegő György, a Műcsarnok művészeti vezetője.
Így a második ötéves periódus küszöbén hogy foglalná össze a Nemzeti Szalon jelentőségét?
F. Gy.: Az elmúlt öt évben nem született negatív vélemény a Nemzeti Szalonnal kapcsolatban. A Szalon szó jelentése ebben az esetben nem beszélgetős szombat délutáni program, hanem grandiózus tárlat. Akkora adattára van, ami nem mérhető máshoz. Ötévenként összehasonlítási lehetőséget kínál, meg­mu­tat­ja a kortárs művészetek fejlődését. A most épülő, hat világraszóló múzeum közelében van. Ilyen színvonalú múzeumi negyed, amilyen a Városligetben, illetve annak közelében épül, nincs Európában. A II. Építészeti Nemzeti Szalonon bizonyosan megismerkedhetnek a látogatók a nemzetközi építészeti tervpályázaton győztes, az Ötvenhatosok terére tervezett új Néprajzi Múzeum épületével is. A lendületes, mégis egyszerű vonalvezetésű épület, amely lemegy a föld alá, majd ismét feljön onnan, az International Property Awardson elnyerte „A világ legjobb közintézménye” díjat, amely az egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai elismerés. Az új Néprajzi Múzeum vezető tervezője Ferencz Marcel Ybl- és Pro Architectura-díjas építész, az MMA rendes tagja. A Nemzeti Szalon segíti az oktatást is. Aki eddig nem vett részt, ezután csat­la­koz­hat a 3-4-500 művészhez. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban, abban reménykedem, hogy majd eljön az az idő, amikor a Nemzeti Szalon átlépheti az ország határait.

Az MMA tiszteletbeli elnökeként hogy telnek a napjai? Nem tartom valószínűnek, hogy pihenéssel.
F. Gy.: Életfilozófiám: hasznosnak kell lenni. Ennek jegyében segítek az utódomnak és a kollégáimnak. Van egy nagyszerű segítőtársam, a titkárságvezetőm, dr. Engedi Éva. Gyönyörű irodám van, ahol olykor Szent Lászlóval, máskor az ablakomban ülő madarakkal osztom meg egy-egy gondolatomat. A Magyar Tudományos Akadémia majd kétszáz éves, az MMA csecsemőkorát éli, van mit tenni. Még egy kicsit a csecsemőkornál maradva, van három dédunokám, egy 8 hónapos, egy 3 és egy 6 éves, azt szeretném, ha valamelyikükből egyszer művész lenne.