2019. május 25. / Jónás Ágnes
Miskolc idén is elegáns köntösbe öltözik, s hangversenyekkel, kortárs operákkal, ősbemutatókkal, neves hazai és külföldi fellépőkkel várja az érdeklődőket a Bartók Plusz Operafesztivál keretében. A június 14. és 23. között zajló rendezvénysorozatról Kesselyák Gergely fesztiváligazgatóval beszélgettünk.
A Bartók Plusz Operafesztivált, úgy gondolom, ma már senkinek nem kell bemutatni. Brand lett.
K. G.: Nagy örömünkre! A Bartók Plusz Operafesztivál a Bartók utáni operajátszás új útjait keresi, amelyek visszavezetnek a közönséghez, ugyanis, a 20. század komolyzenéje az évek során elveszítette a tömegbázisát. A bartóki életmű megőrzése és ápolása mellett missziónknak tekintjük a Bartók utáni népszerű operarepertoár bemutatását, továbbá a kortárs művek születésének elősegítését. Ennek köszönhetően számos új darab megírására kért fel zeneszerzőket a fesztivál. Operaíró versenyünkön, melyet kétévente hirdetünk meg, arra sarkalljuk a pályázókat, hogy keresgéljék azokat az új műfajokat, amelyek a musical és a mai kortárs opera között megtalálhatják azt a harmadik utat, amely újra egyesíteni tudja az operák iránt támasztott magas kulturális elvárásokat, és megtalálja a hangot a szélesebb közönségréteggel is. A közönséget is terelgetjük az opera műfaja felé, jó példa erre a 2012-ben útjára indított Ezrek operája névre keresztelt eseménysorozat. A világ operairodalmának halhatatlan remekműveit reprezentáló sorozatban bemutatott nagyszabású, ingyenes produkciók új megvilágításba helyezik a klasszikus operákat a díszletként megjelenő város, Miskolc szabadtéri helyszínein.
Mekkora keretből gazdálkodhatnak idén?
K. G.: Kormányzati döntésnek köszönhetően idén 400 milliós támogatást élvezhetünk. Az opera(fesztivál) drága műfaj – csak akkor érdemes csinálni, ha megfelelő mértékű forrás áll rendelkezésre.
Melyek azok a produkciók a programpalettáról, amiket mindenképp kiemelne?
K. G.: Mindenképp szót érdemel a június 16-i magyarországi ősbemutató: Eötvös Péter Aranysárkány (Der goldene Drache) című operáját mutatjuk be Bruno Berger-Gorski rendezésében, az Israel Contemporary Players közreműködésével. A darab egy kínai kisfiú tragikus történetét meséli el, aki egy német városba érkezve a nővérét keresi. Néhány nappal később Albin Fries Nora című, a századfordulós Bécset idéző operáját élvezheti a közönség a Miskolci Nemzeti Színházban – a mű 2018-ban megnyerte a Bartók Plusz Operafesztivál nemzetközi operaíró versenyét, s most teljes egészében először a miskolci fesztiválon ismerheti meg a nagyközönség. Cser Ádám vezényel, a főbb szerepekben Pedro Velázquez Díaz, Valentina Pluzsnyikova és Sylwia Olszynska lesznek láthatók. Hogy ilyen parádés szereposztást sikerült összeállítanunk, azt eddigi pályafutásom egyik legnagyobb büszkeségének tekintem. Természetesen idén is kínálunk Bartók-operát: A kékszakállú herceg várát Rost Andrea főszereplésével, a Nemzeti Filharmonikusok közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével és rendezésében láthatja-hallhatja a nagyérdemű június 19-én. Az előadás szomorú aktualitása, hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Kocsis Zoltán halála után most játszik először Bartókot. A kékszakállút követően, az est hátralévő részében is a Nemzeti Filharmonikusoké lesz a színpad: Alekszandr Szkrjabin Prometheus című szimfonikus költeményét adják elő. Szkrjabinról azt kell tudni, hogy mindig szinesztéziában gondolkodott, a zenéhez és akkordokhoz színeket társított – a Prometheus tulajdonképpen egy megkomponált fényfestés, melyet stábunk a mai technikával igyekszik megmutatni. Az idei Ezrek operája Mascani Parasztbecsületét állítja a fókuszba. A helyszín ezúttal a Kálvária dombon, a Golgota szoborcsoport és a kápolna közelében lesz. Káprázatos élményben reménykedünk.
Vendégelőadások is mindig emelik a rendezvénysorozat fényét.
K. G.: Igen, idén Mascagni Iris című romantikus operáját hozza el a cseh Josef Kajetán Tyl Színház. Az Irisben minden megvan, ami egy népszerű operához kell: izgalmas cselekmény és lenyűgöző dallamok. Izgalmas színfolt lesz a fesztivál palettáján Alekszej Igudesman és Hyung-ki Joo szürrealisztikus koncertje, a Little Nightmare Music Show (Kis éji rémzenének fordítottuk), mely, ahogy a cím is mutatja, izgalmas zenei show, tele virtuozitással, varázslatos zenével és remek humorral. A Sárik Péter Trió X Bartók címmel ad koncertet június 17-én, Bősze Ádám stand-up estjére pedig a Kamaraszínházban kerül sor június 18-án. A nyitógálát én vezénylem: Aldo Finzitől, Korngoldtól, Sosztakovicstól, Puccinitől és a kortárs Friestől is felcsendülnek művek, közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara. A fesztivált a 3 Tenor Gálával zárjuk: Galeano Salas, Horváth István és Mihail Mihaylov előadásában Verdi, Puccini, Csajkovszkij, Strauss, Deraco és Gounod művei hallhatók.
Ne menjünk el a szabadtéri programok mellett sem!
K. G.: A Szent István téri színpad mellett létrehozunk egy másik szabadtéri, úgynevezett Skatulya színpadot. A barokk miliőt idéző térben minden este könnyed kisoperák csendülnek fel. Három éve dédelgetem ezt az ötletet, most végre sikerül megvalósítani. Remélem, hogy az új helyszín kedvező fogadtatásra talál, és igazi commedia dell’arte hangulatot áraszt majd.
Évek óta zsűriz a Virtuózok televíziós tehetségkutatóban, ahol rengeteg a rátermett és ígéretes fiatal művész. A tehetség és a technikai tudás elengedhetetlen, de manapság, amikor ekkora a verseny, előnyt jelenthet az előadó esetében a külcsín és az önmarketing?
K. G.: Ma már kell, hogy legyen marketing és valamiféle sárm, karizma, amivel a közönséget az előadó magával tudja ragadni. Habár a külcsín jó lehet arra, hogy valaki felhívja magára a figyelmet, én hiszek abban, hogy a komolyzenében az értéket nem lehet megúszni. Mindannyian postások vagyunk, s nem szabad hamis üzenetet kézbesítenünk. Minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy őszinte csodát közvetítsünk a közönség és egy felsőbb hatalom között.
A Bartók Plusz Operafesztivált, úgy gondolom, ma már senkinek nem kell bemutatni. Brand lett.
K. G.: Nagy örömünkre! A Bartók Plusz Operafesztivál a Bartók utáni operajátszás új útjait keresi, amelyek visszavezetnek a közönséghez, ugyanis, a 20. század komolyzenéje az évek során elveszítette a tömegbázisát. A bartóki életmű megőrzése és ápolása mellett missziónknak tekintjük a Bartók utáni népszerű operarepertoár bemutatását, továbbá a kortárs művek születésének elősegítését. Ennek köszönhetően számos új darab megírására kért fel zeneszerzőket a fesztivál. Operaíró versenyünkön, melyet kétévente hirdetünk meg, arra sarkalljuk a pályázókat, hogy keresgéljék azokat az új műfajokat, amelyek a musical és a mai kortárs opera között megtalálhatják azt a harmadik utat, amely újra egyesíteni tudja az operák iránt támasztott magas kulturális elvárásokat, és megtalálja a hangot a szélesebb közönségréteggel is. A közönséget is terelgetjük az opera műfaja felé, jó példa erre a 2012-ben útjára indított Ezrek operája névre keresztelt eseménysorozat. A világ operairodalmának halhatatlan remekműveit reprezentáló sorozatban bemutatott nagyszabású, ingyenes produkciók új megvilágításba helyezik a klasszikus operákat a díszletként megjelenő város, Miskolc szabadtéri helyszínein.
Mekkora keretből gazdálkodhatnak idén?
K. G.: Kormányzati döntésnek köszönhetően idén 400 milliós támogatást élvezhetünk. Az opera(fesztivál) drága műfaj – csak akkor érdemes csinálni, ha megfelelő mértékű forrás áll rendelkezésre.
Melyek azok a produkciók a programpalettáról, amiket mindenképp kiemelne?
K. G.: Mindenképp szót érdemel a június 16-i magyarországi ősbemutató: Eötvös Péter Aranysárkány (Der goldene Drache) című operáját mutatjuk be Bruno Berger-Gorski rendezésében, az Israel Contemporary Players közreműködésével. A darab egy kínai kisfiú tragikus történetét meséli el, aki egy német városba érkezve a nővérét keresi. Néhány nappal később Albin Fries Nora című, a századfordulós Bécset idéző operáját élvezheti a közönség a Miskolci Nemzeti Színházban – a mű 2018-ban megnyerte a Bartók Plusz Operafesztivál nemzetközi operaíró versenyét, s most teljes egészében először a miskolci fesztiválon ismerheti meg a nagyközönség. Cser Ádám vezényel, a főbb szerepekben Pedro Velázquez Díaz, Valentina Pluzsnyikova és Sylwia Olszynska lesznek láthatók. Hogy ilyen parádés szereposztást sikerült összeállítanunk, azt eddigi pályafutásom egyik legnagyobb büszkeségének tekintem. Természetesen idén is kínálunk Bartók-operát: A kékszakállú herceg várát Rost Andrea főszereplésével, a Nemzeti Filharmonikusok közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével és rendezésében láthatja-hallhatja a nagyérdemű június 19-én. Az előadás szomorú aktualitása, hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Kocsis Zoltán halála után most játszik először Bartókot. A kékszakállút követően, az est hátralévő részében is a Nemzeti Filharmonikusoké lesz a színpad: Alekszandr Szkrjabin Prometheus című szimfonikus költeményét adják elő. Szkrjabinról azt kell tudni, hogy mindig szinesztéziában gondolkodott, a zenéhez és akkordokhoz színeket társított – a Prometheus tulajdonképpen egy megkomponált fényfestés, melyet stábunk a mai technikával igyekszik megmutatni. Az idei Ezrek operája Mascani Parasztbecsületét állítja a fókuszba. A helyszín ezúttal a Kálvária dombon, a Golgota szoborcsoport és a kápolna közelében lesz. Káprázatos élményben reménykedünk.
Vendégelőadások is mindig emelik a rendezvénysorozat fényét.
K. G.: Igen, idén Mascagni Iris című romantikus operáját hozza el a cseh Josef Kajetán Tyl Színház. Az Irisben minden megvan, ami egy népszerű operához kell: izgalmas cselekmény és lenyűgöző dallamok. Izgalmas színfolt lesz a fesztivál palettáján Alekszej Igudesman és Hyung-ki Joo szürrealisztikus koncertje, a Little Nightmare Music Show (Kis éji rémzenének fordítottuk), mely, ahogy a cím is mutatja, izgalmas zenei show, tele virtuozitással, varázslatos zenével és remek humorral. A Sárik Péter Trió X Bartók címmel ad koncertet június 17-én, Bősze Ádám stand-up estjére pedig a Kamaraszínházban kerül sor június 18-án. A nyitógálát én vezénylem: Aldo Finzitől, Korngoldtól, Sosztakovicstól, Puccinitől és a kortárs Friestől is felcsendülnek művek, közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara. A fesztivált a 3 Tenor Gálával zárjuk: Galeano Salas, Horváth István és Mihail Mihaylov előadásában Verdi, Puccini, Csajkovszkij, Strauss, Deraco és Gounod művei hallhatók.
Ne menjünk el a szabadtéri programok mellett sem!
K. G.: A Szent István téri színpad mellett létrehozunk egy másik szabadtéri, úgynevezett Skatulya színpadot. A barokk miliőt idéző térben minden este könnyed kisoperák csendülnek fel. Három éve dédelgetem ezt az ötletet, most végre sikerül megvalósítani. Remélem, hogy az új helyszín kedvező fogadtatásra talál, és igazi commedia dell’arte hangulatot áraszt majd.
Évek óta zsűriz a Virtuózok televíziós tehetségkutatóban, ahol rengeteg a rátermett és ígéretes fiatal művész. A tehetség és a technikai tudás elengedhetetlen, de manapság, amikor ekkora a verseny, előnyt jelenthet az előadó esetében a külcsín és az önmarketing?
K. G.: Ma már kell, hogy legyen marketing és valamiféle sárm, karizma, amivel a közönséget az előadó magával tudja ragadni. Habár a külcsín jó lehet arra, hogy valaki felhívja magára a figyelmet, én hiszek abban, hogy a komolyzenében az értéket nem lehet megúszni. Mindannyian postások vagyunk, s nem szabad hamis üzenetet kézbesítenünk. Minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy őszinte csodát közvetítsünk a közönség és egy felsőbb hatalom között.