A világ (norvég) irodalma
2019. május 31. / D. MAGYARI

Az idén április 25-én kezdődött Könyvfesztivál immár huszonhat éve a kortárs külföldi irodalom ünnepe. Szándékosan nem világirodalmat mondtam, mert egy idő óta nemigen tudjuk, mi az. Meglehet, régebben sem tudtuk, legfeljebb sejtettük. A szót Goethe alkotta meg egy 1827-ben írt
levelében, úgy vélve, új korszak kezdődik, amiben egyes művek nem­zet­kö­zi ismertségre és hatásra tesznek szert. Kérdés persze, hogy kizárólag esztétikai értékük révén, vagy valami másnak, például a marketingnek köszönhetően. És kérdés az is, hogy minden, esz­té­ti­kailag kiemelkedő mű ismert lesz-e – aligha. Szerb Antal vi­lági­ro­dalom-fogalmában is ott az értékelő mozzanat. Babits eleve „arisz­tok­ra­tikus fogalom”-nak mondja, mert „értékbeli kiválasztást jelent”: „Az igazi világirodalomhoz csak a legnagyobbak tartoznak.”
Azt eldönteni, hogy kik ma a legnagyobbak, természetesen lehetetlen, még azt is, hogy tegnap, tegnapelőtt előtt kik voltak. Homérosz, Dante, Shakespeare és még néhányan már biztos befutók, de hogy Houllebecq, Kehlmann, Rushdie vagy Ulickaja, de akár Böll, Camus, Hrabal, Márquez is benne van, benne lesz-e a csapatban… Nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy jó könyveket olvassunk, és jó könyvek szerencsére vannak, a sötétben tapogatózva is rájuk lehet találni. És ebben a magyar könyvkiadás is segít, arra is ügyelve, hogy az ún. „kis nemzetek” irodalmáról sem feledkezzen meg, ami annál üdvösebb, mert nálunk a világirodalom hagyományosan a nyugat-európai és az amerikai irodalmat jelentette elsősorban, jó esetben tizenkilencedik századi orosz ízekkel dúsítva.
Mindenek jegyében az idei Könyvfesztivál díszvendége az Oslóban született, ötvenegy éves norvég alkotó, Karl Ove Knausgard volt: hatkötetes Harcom című önéletrajzi sorozatának negyedik kötetét, az Életet hozta ki a Magvető Kiadó az ünnepi alkalomra.
A komoly olvasók nyilván tudják, hogy a norvég irodalom jelen van a magyar piacon, ami annak is köszönhető, hogy a Scolar Kiadó kiemelt gondot fordít a skandináv irodalomra. Jostein Gaarder, Erlend Loe, Per Petterson, Carl Frode Tiller, Linn Ullmann nem ismeretlen nevek nálunk, nem beszélve Jo Nesbóról. Ezzel együtt persze aligha sokan otthonosak az északi nép literatúrájában, amin feltehetően az sem segített, hogy hosszabb írás jelent meg róla a Nyugat 1926. 4. számában... Ibsen azért megvan.
Miért ne érdekelhetne bennünket, hogyan kezd önálló életet a nyolcvanas évek végén egy tizennyolc esztendős fiatal egy kis északnorvég halászfaluban?
Karl Ove Knausgard: Élet – Harcom 4.
Magvető Kiadó, 2019
480 oldal / 4999 Ft