2019. szeptember 10. / Pavlovics Ágota
A Csalán úti Bartók Béla Emlékházba látogatni mindig pazar élmény, akár az állandó kiállítást nézi meg az ember, akár koncertet hallgat a patinás épület falai között. Ebben az évben megújult a műsorfüzet arculata, ősszel pedig a honlap, szintén az arculatváltás jegyében.
A szívet melengető tényen kívül, hogy azokat a lépcsőket koptathatjuk, amelyeket valamikor Bartók Béla, további fontos újdonság, hogy a jövőben Bartók zenéjét hallgatva kószálhatunk a felbecsülhetetlen emlékek között. A részletekről az intézmény igazgatóját, Farkas Zoltánt faggattuk.
Bő másfél éve találkoztunk, mi minden változott azóta a Bartók Házban?
F. Z.: A legfontosabb változás a Bartók Béla Emlékház életében, hogy a jövőben a zenehallgatás része lesz a kiállításon tett látogatásnak. Korábban erre csak zártkörű koncertek keretében volt lehetőség. Sokat törtük a fejünket azon, hogy ebben a gyönyörű környezetben, ahol Bartók számos személyes tárgya, bútora, gyűjteménye, népzenetudósi tevékenységéhez szorosan kapcsolódó emléke látható, hogyan tudjuk méltó módon beilleszteni a zenehallgatás eszközeit. Úgy gondoltuk, nem illenek ide az érintőképernyők, végül külföldi példákat is tanulmányozva arra jutottunk, egy tekerőlant lesz a megfelelő megoldás. A hangszer billentyűit nyomogatva választhatnak kottát, szöveget vagy zenét a hozzánk látogatók. A kiállításunkon is látható egy kép Bartók Béláról, aki éppen kipróbál egy tekerőlantot, így összekapcsolódik a zene és a hangszer. Fontos az is, hogy fát kell megérinteni, nem telefont. A zenei választék nyolc-nyolc műből áll majd. Az egyik eszköz azokra a darabokra fókuszál, amelyeket a Csalán úti villában írt Bartók, mint például a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, az V. és a VI. vonósnégyes, valamint a Mikrokozmosz. A másik válogatás a kiállításhoz kapcsolódik, ahol látható például Bartók Bocskai-öltönye, amihez a Kossuth-szimfónia kapcsolható, vagy az Allegro barbaro a zeneszerző saját zongorajátékával és kottájával. További újdonság új arculatunk, később ez a szín- és formavilág jelenik majd meg új honlapunkon is.
Pompásan illik ebbe a Bartók szellemiségét őrző házba a nyenyere, ki készíti el, és hogyan fog működni?
F. Z.: A hangszert Szerényi Béla népi iparművész, ezüstkoszorús hangszerkészítő mester készíti, akivel két ilyen hangszert szeretnénk készíttetni. A látogatóink egyénileg vagy csoportosan is hallgathatják majd az általuk kiválasztott zenéket, tehát fejhallgatón és hangszórón keresztül is. Szeretnénk egy valódi, működő tekerőlantot is készíttetni, amivel az a célunk, hogy az érdeklődők kipróbálhassák a hangszert, érezzék, miért is páratlan a tekerőlant, ami egyszerre vonós és billentyűs hangszer, de dudára emlékeztető hangokat is ad, sípol, dobol, nyekereg, innen származik közismert neve is, a nyenyere. Apróbb népi hangszereink is lesznek, amelyeket reményeink szerint a gyerekek éppen olyan kíváncsisággal fognak kipróbálni, ahogy azt valamikor Bartók Béla tette.
Megható Bartók valamikori lakóhelyén járni, léleksimogató érzés, hogy ezek között a falak között kiváló koncertek is vannak. Szeptember 19-én indul a szezon, milyen gondolatok jegyében állították össze a programot?
F. Z.: Az őszi-téli hangversenyek középpontjában Bartók Béla művészete és a kortárs magyar zene áll. „Bartók és…” sorozatunkban szeptember 26-án emlékhangverseny lesz Bartók halálának évfordulóján. A fiatal zongoristák egyik nagyszerű képviselője, Borbély László zongorázik Bach, Bartók és Kodály műveiből, elhangzik Ligeti György Bartók hatására született műve, a Béla Bartók in memoriam a Musica Ricercata ciklusból. A sorozat következő estjén Várjon Dénes játszik Bartók és Beethoven műveiből, a harmadik koncerten Palojtay János zongoraestjének műsorát pedig Bartók, Janácek és Debussy művei adják.
Ahogy említette, a kortárs zene képviselői is hangsúlyos szerepet kaptak a programban.
F. Z.: Születése 80., halála 20. évfordulójának évében szerzői esttel tisztelgünk Bozay Attila, az egykori „Harmincasok”, azaz az 1930-as években született magyar zeneszerzők egyik legtehetségesebb tagja előtt. Novemberben indul Partita-párok című, háromrészes koncertsorozatunk, melynek keretében öt fiatal zeneszerzőt (Balogh Máté, Dargay Marcell, Horváth Balázs, Sándor László, Tornyai Péter) kértünk fel, hogy készítsen klarinét-cimbalom-cselló átiratot Johann Sebastian Bach billentyűs partitáiból. A Bach-átiratokat a zeneszerzők ugyanerre az apparátusra készült művei ellenpontozzák. Mestereink című decemberi koncertünkön a magyar zeneszerzés három kimagasló alkotójának (Eötvös Péter, Jeney Zoltán és Vidovszky László) műveit mutatjuk be, akik a közelmúltban ünnepelték 75. születésnapjukat. Az est közreműködői Borbély László és Kiss Péter (zongora), Rajk Judit (mezzoszoprán), Szűcs Péter (klarinét), valamint a Classicus Quartet. Még mindig a születésnapoknál maradva, Beethoven születésének 250. évfordulójára készülve indul a zeneszerző összes zongorás trióját bemutató sorozatunk, melynek első koncertjén Kállai Ernőt (hegedű), Varga Istvánt (cselló) és Csalog Gábort (zongora) hallhatjuk.
Májusban vetítették Sipos József Bartók-filmjét, lesz folytatás?
F. Z.: Szeptember 21-én levetítjük Gaál István Bartókról készült monumentális filmesszéjét, a Gyökereket. A háromrészes film szüneteiben lehetőség lesz az alkotókkal való kötetlen beszélgetésre egy hangulatos piknik keretében.
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban beszéljünk a gyerekekről, őket mivel várják a népszerű Cérnahangversenyeken kívül?
F. Z.: Múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, amelyeket tárlatvezetés, vetítés, előadás és egy kis hangverseny alkot. Ezekre az interaktív programjainkra általános és középiskolásokat, illetve zeneiskolásokat várunk. A díjmentes foglalkozások időtartama 60-90 perc, 45 gyerek vehet részt egy-egy foglalkozáson. Eddig tizenegy ilyen programunk volt, örömünkre nagy az érdeklődés.
A szívet melengető tényen kívül, hogy azokat a lépcsőket koptathatjuk, amelyeket valamikor Bartók Béla, további fontos újdonság, hogy a jövőben Bartók zenéjét hallgatva kószálhatunk a felbecsülhetetlen emlékek között. A részletekről az intézmény igazgatóját, Farkas Zoltánt faggattuk.
Bő másfél éve találkoztunk, mi minden változott azóta a Bartók Házban?
F. Z.: A legfontosabb változás a Bartók Béla Emlékház életében, hogy a jövőben a zenehallgatás része lesz a kiállításon tett látogatásnak. Korábban erre csak zártkörű koncertek keretében volt lehetőség. Sokat törtük a fejünket azon, hogy ebben a gyönyörű környezetben, ahol Bartók számos személyes tárgya, bútora, gyűjteménye, népzenetudósi tevékenységéhez szorosan kapcsolódó emléke látható, hogyan tudjuk méltó módon beilleszteni a zenehallgatás eszközeit. Úgy gondoltuk, nem illenek ide az érintőképernyők, végül külföldi példákat is tanulmányozva arra jutottunk, egy tekerőlant lesz a megfelelő megoldás. A hangszer billentyűit nyomogatva választhatnak kottát, szöveget vagy zenét a hozzánk látogatók. A kiállításunkon is látható egy kép Bartók Béláról, aki éppen kipróbál egy tekerőlantot, így összekapcsolódik a zene és a hangszer. Fontos az is, hogy fát kell megérinteni, nem telefont. A zenei választék nyolc-nyolc műből áll majd. Az egyik eszköz azokra a darabokra fókuszál, amelyeket a Csalán úti villában írt Bartók, mint például a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, az V. és a VI. vonósnégyes, valamint a Mikrokozmosz. A másik válogatás a kiállításhoz kapcsolódik, ahol látható például Bartók Bocskai-öltönye, amihez a Kossuth-szimfónia kapcsolható, vagy az Allegro barbaro a zeneszerző saját zongorajátékával és kottájával. További újdonság új arculatunk, később ez a szín- és formavilág jelenik majd meg új honlapunkon is.
Pompásan illik ebbe a Bartók szellemiségét őrző házba a nyenyere, ki készíti el, és hogyan fog működni?
F. Z.: A hangszert Szerényi Béla népi iparművész, ezüstkoszorús hangszerkészítő mester készíti, akivel két ilyen hangszert szeretnénk készíttetni. A látogatóink egyénileg vagy csoportosan is hallgathatják majd az általuk kiválasztott zenéket, tehát fejhallgatón és hangszórón keresztül is. Szeretnénk egy valódi, működő tekerőlantot is készíttetni, amivel az a célunk, hogy az érdeklődők kipróbálhassák a hangszert, érezzék, miért is páratlan a tekerőlant, ami egyszerre vonós és billentyűs hangszer, de dudára emlékeztető hangokat is ad, sípol, dobol, nyekereg, innen származik közismert neve is, a nyenyere. Apróbb népi hangszereink is lesznek, amelyeket reményeink szerint a gyerekek éppen olyan kíváncsisággal fognak kipróbálni, ahogy azt valamikor Bartók Béla tette.
Megható Bartók valamikori lakóhelyén járni, léleksimogató érzés, hogy ezek között a falak között kiváló koncertek is vannak. Szeptember 19-én indul a szezon, milyen gondolatok jegyében állították össze a programot?
F. Z.: Az őszi-téli hangversenyek középpontjában Bartók Béla művészete és a kortárs magyar zene áll. „Bartók és…” sorozatunkban szeptember 26-án emlékhangverseny lesz Bartók halálának évfordulóján. A fiatal zongoristák egyik nagyszerű képviselője, Borbély László zongorázik Bach, Bartók és Kodály műveiből, elhangzik Ligeti György Bartók hatására született műve, a Béla Bartók in memoriam a Musica Ricercata ciklusból. A sorozat következő estjén Várjon Dénes játszik Bartók és Beethoven műveiből, a harmadik koncerten Palojtay János zongoraestjének műsorát pedig Bartók, Janácek és Debussy művei adják.
Ahogy említette, a kortárs zene képviselői is hangsúlyos szerepet kaptak a programban.
F. Z.: Születése 80., halála 20. évfordulójának évében szerzői esttel tisztelgünk Bozay Attila, az egykori „Harmincasok”, azaz az 1930-as években született magyar zeneszerzők egyik legtehetségesebb tagja előtt. Novemberben indul Partita-párok című, háromrészes koncertsorozatunk, melynek keretében öt fiatal zeneszerzőt (Balogh Máté, Dargay Marcell, Horváth Balázs, Sándor László, Tornyai Péter) kértünk fel, hogy készítsen klarinét-cimbalom-cselló átiratot Johann Sebastian Bach billentyűs partitáiból. A Bach-átiratokat a zeneszerzők ugyanerre az apparátusra készült művei ellenpontozzák. Mestereink című decemberi koncertünkön a magyar zeneszerzés három kimagasló alkotójának (Eötvös Péter, Jeney Zoltán és Vidovszky László) műveit mutatjuk be, akik a közelmúltban ünnepelték 75. születésnapjukat. Az est közreműködői Borbély László és Kiss Péter (zongora), Rajk Judit (mezzoszoprán), Szűcs Péter (klarinét), valamint a Classicus Quartet. Még mindig a születésnapoknál maradva, Beethoven születésének 250. évfordulójára készülve indul a zeneszerző összes zongorás trióját bemutató sorozatunk, melynek első koncertjén Kállai Ernőt (hegedű), Varga Istvánt (cselló) és Csalog Gábort (zongora) hallhatjuk.
Májusban vetítették Sipos József Bartók-filmjét, lesz folytatás?
F. Z.: Szeptember 21-én levetítjük Gaál István Bartókról készült monumentális filmesszéjét, a Gyökereket. A háromrészes film szüneteiben lehetőség lesz az alkotókkal való kötetlen beszélgetésre egy hangulatos piknik keretében.
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban beszéljünk a gyerekekről, őket mivel várják a népszerű Cérnahangversenyeken kívül?
F. Z.: Múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, amelyeket tárlatvezetés, vetítés, előadás és egy kis hangverseny alkot. Ezekre az interaktív programjainkra általános és középiskolásokat, illetve zeneiskolásokat várunk. A díjmentes foglalkozások időtartama 60-90 perc, 45 gyerek vehet részt egy-egy foglalkozáson. Eddig tizenegy ilyen programunk volt, örömünkre nagy az érdeklődés.