2019. november 09. / Pavlovics Ágota
Baán László 2004 óta vezeti a Szépművészeti Múzeumot, igazgatása alatt az intézmény a leglátogatottabb magyar múzeummá vált, rangos kiállításaira az elmúlt évek során milliók voltak
kíváncsiak. A főigazgató idén augusztusban újabb öt évre, 2024. november 30-áig kapott megbízást az intézmény vezetésére. Baán Lászlóval a szeptemberben megnyílt Rembrandt kamarakiállításról, valamint az újraegyesített Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria kiállítási terveiről beszélgettünk.
Hogyan összegezné a kinevezése óta eltelt évek eredményeit?
B. L.: Az elmúlt másfél évtized legnagyobb eredményének azt tartom, hogy a Szépművészeti Múzeum bekerült a világ múzeumi vérkeringésébe és sikereinek köszönhetően felzárkózott a nagy nyugat-európai társaihoz. A múzeum elmúlt évben lezárult átfogó rekonstrukciójának és modernizációjának köszönhetően pedig már nemcsak nagy sikerű kiállításaival és nemzetközi jelenlétével, hanem a megújult épületével is európai rangú intézménnyé nőtte ki magát a Szépművészeti. A gyűjteménygyarapodás terén is van mire büszkék lennünk, egy év alatt két, a nemzetközi múzeumi világban is kiemelkedő értékűnek számító festményt vásárolt meg a múzeum. Ez évben Van Dyck Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja című alkotása és Renoir Fekvő női aktja is a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe került. Ekkora léptékű gyűjteménygyarapításra 100 éve nem volt lehetősége a múzeumnak.
A fenti eredményeket látva kijelenthető, hogy végére ért a múzeum megújítása?
B. L.: Van még dolgunk bőven. Még nem nyitottuk meg a 17. és 18. századi európai művészetet bemutató állandó tárlatunkat, és a Régi magyar művészet kiállításának felépítése is az előttünk lévő feladatok közé tartozik. Terveink szerint a jövő év folyamán mindkét állandó kiállítási egység megnyílik majd a nagyközönség előtt, de most még javában zajlanak munkálatok. A Városligetben 2023-ra felépülő Új Nemzeti Galéria állandó kiállításainak megtervezése és a nemrég átadott, világszínvonalú szakmai háttérintézmény, az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ belakása, működtetése is fontos, új, izgalmas feladatot jelent számunkra.
A Szépművészeti 2006-ban átfogó kiállításon mutatta be Rembrandt rajzművészetét, a mostani tárlattal pedig a mester halálának 350. évfordulójára emlékezik. Ezúttal a mester tanítványaira gyakorolt hatása áll a fókuszban. Mit jelentett ez a gyakorlatban?
B. L.: A mostani kamarakiállítás az évforduló alkalmából Rembrandt rajzait és rézkarcait a tanítványok műveivel együtt mutatja be: erre kiváló lehetőséget ad a tény, hogy Rembrandt rézkarcművészetének szinte valamennyi lapja megtalálható múzeumunk grafikai gyűjteményében. A tárlat a rajzművészet egyes területeire – portré, akt, tájrajz, figuravázlat – lebontva enged bepillantás Rembrandt tanítói tevékenységébe és műhelyének működésébe. Többek között Ferdinand Bol, Gerbrand van den Eeckhout, Samuel van Hoogstraten nálunk őrzött műveinek bemutatása a mester kezétől származó rajzok, rézkarcok kíséretében számos párhuzam, adott esetben izgalmas eltérés felfedezésére nyújt egyedülálló lehetőséget. A kamarakiállítás 40 művet mutat be, igyekezve átfogó képet adni a mester tanítói tevékenységéről.
A Szépművészeti Múzeum neve jó ideje egybeforrt az izgalmas, érdekes, nagy látogatottságot generáló kiállítások rendezésével. Következő kiállításuk középpontjában Rubens áll majd. Mely korszakával, műveivel?
B. L.: Az október legvégén nyíló kiállításunk az európai művészet egyik meghatározó barokk mesterének, Peter Paul Rubensnek és korának flamand festészetét mutatja be. A tárlat csaknem 120 művet vonultat fel, és közel ötven nagy gyűjteményből kölcsönöztünk szerte a világból, többek között a párizsi Louvre-ból, a szentpétervári Ermitázsból, a madridi Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből érkeznek műtárgyak. A kiállításon Rubens mintegy harminc és Van Dyck több mint egy tucat remekművével találkozhatnak majd a látogatók, s biztosak lehetnek benne, hogy a Szépművészeti Múzeumtól már megszokott, sőt immár elvárt igényességű, izgalmas és nagyszabású tárlat várja majd őket október 30-tól a falaink között.
Milyen kiállításoknak örülhetünk a jövőben, milyen tervei vannak az elkövetkező évekre?
B. L.: A Magyar Nemzeti Galériában Farkas István életművét bemutató átfogó kiállítás nyílik ez év végén, tavasszal pedig egy igazán különleges, eddig Magyarországon kiállításon nem látott művészcsoportot, az angol preraffaelitákat láthatja majd a nagyközönség ugyanitt. Ezt a kiállítást a londoni Tate Britainnel együttműködve sikerült megvalósítani. A nyáron pedig a magyar származású fotóművész, Brassai műveiből rendezett tárlatot mutatunk majd be a Galériában. A Szépművészeti Múzeumban jövő tavasszal A fáraó sírjának felfedezése címmel nyílik majd izgalmas kiállítás, amelynek központjában II. Amenhotep gazdagon díszített sírjának életnagyságú rekonstrukciója áll majd. Ősszel pedig újból Cézanne neve kerül ki a múzeum homlokzatára, de szemben a 2012-ben látható kiállítással, amely a Cézanne művészetét inspiráló forrásokat mutatta be, a jövő októberben nyíló bemutató azt vizsgálja majd, hogy a francia mester milyen hatással volt az őt követő művészekre.
kíváncsiak. A főigazgató idén augusztusban újabb öt évre, 2024. november 30-áig kapott megbízást az intézmény vezetésére. Baán Lászlóval a szeptemberben megnyílt Rembrandt kamarakiállításról, valamint az újraegyesített Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria kiállítási terveiről beszélgettünk.
Hogyan összegezné a kinevezése óta eltelt évek eredményeit?
B. L.: Az elmúlt másfél évtized legnagyobb eredményének azt tartom, hogy a Szépművészeti Múzeum bekerült a világ múzeumi vérkeringésébe és sikereinek köszönhetően felzárkózott a nagy nyugat-európai társaihoz. A múzeum elmúlt évben lezárult átfogó rekonstrukciójának és modernizációjának köszönhetően pedig már nemcsak nagy sikerű kiállításaival és nemzetközi jelenlétével, hanem a megújult épületével is európai rangú intézménnyé nőtte ki magát a Szépművészeti. A gyűjteménygyarapodás terén is van mire büszkék lennünk, egy év alatt két, a nemzetközi múzeumi világban is kiemelkedő értékűnek számító festményt vásárolt meg a múzeum. Ez évben Van Dyck Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja című alkotása és Renoir Fekvő női aktja is a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe került. Ekkora léptékű gyűjteménygyarapításra 100 éve nem volt lehetősége a múzeumnak.
A fenti eredményeket látva kijelenthető, hogy végére ért a múzeum megújítása?
B. L.: Van még dolgunk bőven. Még nem nyitottuk meg a 17. és 18. századi európai művészetet bemutató állandó tárlatunkat, és a Régi magyar művészet kiállításának felépítése is az előttünk lévő feladatok közé tartozik. Terveink szerint a jövő év folyamán mindkét állandó kiállítási egység megnyílik majd a nagyközönség előtt, de most még javában zajlanak munkálatok. A Városligetben 2023-ra felépülő Új Nemzeti Galéria állandó kiállításainak megtervezése és a nemrég átadott, világszínvonalú szakmai háttérintézmény, az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ belakása, működtetése is fontos, új, izgalmas feladatot jelent számunkra.
A Szépművészeti 2006-ban átfogó kiállításon mutatta be Rembrandt rajzművészetét, a mostani tárlattal pedig a mester halálának 350. évfordulójára emlékezik. Ezúttal a mester tanítványaira gyakorolt hatása áll a fókuszban. Mit jelentett ez a gyakorlatban?
B. L.: A mostani kamarakiállítás az évforduló alkalmából Rembrandt rajzait és rézkarcait a tanítványok műveivel együtt mutatja be: erre kiváló lehetőséget ad a tény, hogy Rembrandt rézkarcművészetének szinte valamennyi lapja megtalálható múzeumunk grafikai gyűjteményében. A tárlat a rajzművészet egyes területeire – portré, akt, tájrajz, figuravázlat – lebontva enged bepillantás Rembrandt tanítói tevékenységébe és műhelyének működésébe. Többek között Ferdinand Bol, Gerbrand van den Eeckhout, Samuel van Hoogstraten nálunk őrzött műveinek bemutatása a mester kezétől származó rajzok, rézkarcok kíséretében számos párhuzam, adott esetben izgalmas eltérés felfedezésére nyújt egyedülálló lehetőséget. A kamarakiállítás 40 művet mutat be, igyekezve átfogó képet adni a mester tanítói tevékenységéről.
A Szépművészeti Múzeum neve jó ideje egybeforrt az izgalmas, érdekes, nagy látogatottságot generáló kiállítások rendezésével. Következő kiállításuk középpontjában Rubens áll majd. Mely korszakával, műveivel?
B. L.: Az október legvégén nyíló kiállításunk az európai művészet egyik meghatározó barokk mesterének, Peter Paul Rubensnek és korának flamand festészetét mutatja be. A tárlat csaknem 120 művet vonultat fel, és közel ötven nagy gyűjteményből kölcsönöztünk szerte a világból, többek között a párizsi Louvre-ból, a szentpétervári Ermitázsból, a madridi Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből érkeznek műtárgyak. A kiállításon Rubens mintegy harminc és Van Dyck több mint egy tucat remekművével találkozhatnak majd a látogatók, s biztosak lehetnek benne, hogy a Szépművészeti Múzeumtól már megszokott, sőt immár elvárt igényességű, izgalmas és nagyszabású tárlat várja majd őket október 30-tól a falaink között.
Milyen kiállításoknak örülhetünk a jövőben, milyen tervei vannak az elkövetkező évekre?
B. L.: A Magyar Nemzeti Galériában Farkas István életművét bemutató átfogó kiállítás nyílik ez év végén, tavasszal pedig egy igazán különleges, eddig Magyarországon kiállításon nem látott művészcsoportot, az angol preraffaelitákat láthatja majd a nagyközönség ugyanitt. Ezt a kiállítást a londoni Tate Britainnel együttműködve sikerült megvalósítani. A nyáron pedig a magyar származású fotóművész, Brassai műveiből rendezett tárlatot mutatunk majd be a Galériában. A Szépművészeti Múzeumban jövő tavasszal A fáraó sírjának felfedezése címmel nyílik majd izgalmas kiállítás, amelynek központjában II. Amenhotep gazdagon díszített sírjának életnagyságú rekonstrukciója áll majd. Ősszel pedig újból Cézanne neve kerül ki a múzeum homlokzatára, de szemben a 2012-ben látható kiállítással, amely a Cézanne művészetét inspiráló forrásokat mutatta be, a jövő októberben nyíló bemutató azt vizsgálja majd, hogy a francia mester milyen hatással volt az őt követő művészekre.