Finom, léleksimogató zenék 2019. december 21. / Pavlovics Ágota Gáspár Károly a magyar jazzélet különleges alakja, egyszerre aktív résztvevő és külső szemlélő: mámorítóan zongorázó, sokoldalú muzsikus, ugyanakkor a Karc FM szerkesztő-műsorvezetője, valamint a JazzMa.hu kritikai rovatvezetője, végül, de egyáltalán nem utolsósorban a Magyar Jazz Szövetség vezetőségi tagja. Triójában zenésztársai Horváth Balázs bőgős és Varga Bendegúz dobos. Két éve megjelent The Outsider című lemezüket Fonogram-díjra jelölték, idén tavasszal pedig Salvation címmel jelent meg lemezük a Tom-Tom Records gondozásában. A ritka pozitív kisugárzással rendelkező Gáspár Károllyal beszélgettünk. Jó ideje népszerű muzsikus volt már, amikor 2017-ben megjelent első lemeze. A korongon nyolc saját kompozíció mellett egy Horváth Jenő-dal, a Ma este nem gondoltam rád feldolgozása is hallható. Megjelenése évében a lemez a JazzMa.hu olvasói szavazatai alapján „Az év lemeze” díjat nyerte el, 2019-ben pedig Fonogram-díjra jelölték. Miért csak két éve készült el a The Outsider? G. K.: Több oka is volt. Az egyik, hogy az internet elterjedése óta beszűkült a piac, nem egyszerű lemezt kiadni. A hagyományos CD háttérbe szorult, pedig jóleső érzés kézbe fogni a lemezt, fontos a borító is, mert sugallja, hogy miről szól a zene. A másik ok jóval személyesebb. Meggyőződésem, hogy isteni elrendelés volt, hogy negyvenéves koromban jelent meg a lemezem. Akkor értem be fejben és zeneileg is erre a nehéz feladatra. Biztos vagyok benne, ha 5-6 évvel korábban próbálom megcsinálni, nem sikerült volna ilyen jól. Szerencsés körülmény volt, hogy a Budapest Music Center biztosított stúdiót a lemez felvételéhez, a Hunnia Records pedig vállalta a megjelentetését. Gyönyörűszépen zongorázik, érezhető a játékán a klasszikus zene hatása. Kik vannak a legnagyobb hatással önre, kiket szeret legjobban hallgatni? G. K.: A zongoristák közül Glenn Gouldot hallgatom legtöbbet, zseniális, ahogy Bach műveit játssza. Nem csak zongoristákat hallgatok, nagyon szeretem Mahlert és imádom Erik Satie-t, akihez sok köze van a jazznek. Kihagyhatatlan a felsorolásból Bartók és Kodály, akik nem csak a magyar zenészek és zeneszerzők számára fontosak, nagy hatással voltak számos amerikai zenészre is. 2019 márciusában, a Tom-Tom Records gondozásában jelent meg a Gáspár Károly Trió második albuma Salvation címmel. Mi motiválta a címadást, és mit jelent az ön olvasatában, mert a szó jelenthet megváltást és üdvözülést is. G. K.: Sokat gondolkodtam azon, milyen címet adjak a lemeznek, a trióm tagjaival közösen is törtük a fejünket. Hívő vagyok, nem vallásos, ugyanakkor nem akartam hittérítő lenni. Számomra a szó pontos jelentése megváltás, mert amikor rátaláltam a jazzre, az valóban megváltás volt. A klasszikus szerzők műveinek interpretálása mindig gondot jelentett, nem éreztem jól magam benne, nem is játszom már klasszikus zenét koncerten, csak gyakorlásként. A jazz nem volt ismeretlen, hiszen zongorista apukám mutatott nekem sokat, de az igazi találkozás 14-15 éves koromban történt meg. Akkor döbbentem rá, ez az a zene, amivel a legjobban ki tudom fejezni magam. Szabadságot ad, ugyanakkor benne vannak a klasszikus zene csodás harmóniái is. A jazzel való találkozás számomra megváltás volt. A lemezen hallható tíz dalból hat Gáspár Károly-szerzemény, három Charlie Haden dalainak feldolgozása, és az első lemezhez hasonlóan egy Horváth Jenő-feldolgozás is bekerült a válogatásba. Miért pont Haden és miért Horváth Jenő? G. K.: A világ egyik legjobb jazzbőgősének tartott Charlie Haden nemcsak zenészként volt korszakalkotó, hanem zeneszerzőként is. Csodálatos zenéket írt, azért választottam tőle három számot a lemezre. Remélem, még sok szerzeményét fogom feldolgozni, játszani ennek a zseniális muzsikusnak. Ami pedig Horváth Jenőt illeti, a The Outsideren is volt egy száma, és most is szerettem volna, ha egy magyar zeneszerző szerepel rajtam kívül az albumom. Régi kották között találtam rá az Elfeledlek szép lassan téged című különösen szép dalra, amit végül kiválasztottam. Hol mindenhol lesz hallható a lemez anyaga élőben? G. K.: December 19-én a triómmal az IF Jazz Caféban fogunk játszani jazz standardeket és az új lemez dalait. Január 18-án pedig a Fonó Budai Zeneházban az East Gipsy Banddel fogunk muzsikálni, ezen a koncerten főként a két lemez anyagából játszunk majd. A JazzMa.hu internetes portálon rendszeresen jelennek meg lemezkritikái. Nem okoz nehézséget egyszerre zenészként és kritikusként működni? G. K.: Nem okoz gondot, hogy a két tevékenységet párhuzamosan csinálom. Külföldi és magyar lemezekről egyaránt írok, a külföldi lemezekről nyilván szabadabban írhatok, nem valószínű, hogy Chick Corea vagy Herbie Hancock felhívna, mert olvasta, amit írtam róla. A magyar előadókkal sincs baj, azok a kritikák, amelyeket írok, többnyire zenész barátaim, kollégáim lemezeiről szólnak. Nem állítom, hogy nincs bennük némi egészséges elfogultság, de nem is lehet máshogy. Ha pedig olyan lemezekről kell írnom, amelyek előadói vagy a lemez anyaga nem áll közel hozzám, akkor is a szakmaiság dönt, eltávolodom, amennyire lehetséges, és megkeresem a pozitív oldalát. Tapasztalatból tudom, milyen sok munka van egy lemez elkészítésében, mennyi idő megírni a számokat, felvenni őket, hogy jövök én ahhoz, hogy a kényelmes karosszékemben ülve lehúzzam? Mire készül, milyen zenei tervek járnak a fejében? G. K.: Az foglalkoztat, hogy milyen legyen a Gáspár Károly Trió harmadik lemeze. Sokféle gondolat cikázik bennem. Legyen belőle a megjelent kettő folytatásaként trilógia? Esetleg más úton induljak el? Még nem tudom. |