Judy 2020. február 11. / Szalóky Bálint Az életrajzi film hálátlan műfaj: ha ismert személyiségről van szó, és alkotóinak nincs különösebb ambíciója vagy gondolata, az eredmény nem lesz több stréberül felmondott történelemleckénél. A magukra valamit is adó rendezők ezzel szemben bedobják a rendelkezésre álló filmes eszköztárat vagy még annál is többet, hogy valami – mozgóképes értelemben is – egyedit hozzanak ki választott hősük élettörténetéből. Persze nem mindenkiben rejlik annyi tehetség, mint például Martin Scorsesében (Dühöngő bika, A Wall Street farkasa), Tim Burtonben (Ed Wood) vagy Julie Taymorban (Frida). Ez a Judy Garland életének alkonyát feldolgozó alkotás sem tartozik a remekművek sorába, noha a téma rejtett magában lehetőségeket: az elsősorban musicalekkel hódító színésznő függőségekkel való küzdelméről egy Baz Luhrmann kaliberű rendező biztosan extravagáns zenés betétekkel teli, egyszerre felemelő és mélybe rántó látványosságot készített volna, mondjuk olyan erejűt, mint a Mindhalálig zene. Rupert Goold ezzel szemben a tisztességes középszert hozza. Az eredmény vállalható darab, már ha annak tekintenünk egy ódivatú tévéfilmre hasonlító mozit. Judy Garland ennél biztosan többet, jobbat érdemelt volna. Persze, mondhatjuk, hogy a címszerepet alakító Renée Zellweger számára meghozta a nagy visszatérést, és ez igaz is, a néhai Bridget Jones remekül megoldotta feladatát, de inkább az lett volna meglepetés, ha Gooldnak még annyira sem futja, hogy Zellwegert színészi ziccerhez juttassa. Judy (12) Amerikai, feliratos film Rendező: Rupert Goold Főszereplők: Renée Zellweger, Rufus Sewell, Michael Gambon 118 perc Forgalmazó: Vertigo Média Már a mozikban |