2020. február 22. /
Az AQB Open House összművészeti minifesztiválon május közepén megnyílt kiállítás a 19. századi georáma történetét választotta metaforául kortárs külföldi és hazai művészek munkáinak
bemutatására. A tárlat kiindulópontját a James Wylde, 19. századi kartográfus és parlamenti képviselő által tervezett nagyszabású látványosság, a Great Globe adja, amely egy tizennyolc méter átmérőjű, „konkáv” földgolyó volt, amelyet a londoni Leicester Square-en állítottak fel, és amelynek a belsejében a látogatók egy négyemeletes lépcsőszerkezeten felsétálva csodálhatták meg a gipszből készült, méretarányos geográfiai jelenségeket, a glóbusz földrajzát. Az 1851-ben, a Londoni Világkiállítással egy időben megnyíló, több millió látogatót vonzó georáma bő egy évtizedig várta az érdeklődőket. Az évek alatt az építmény melletti galériákba Wylde-ék távoli eseményekről, így a krími háborúról, a Panama-csatorna építéséről szóló előadásokkal, északi-sarki és afrikai emberek életét megidéző diorámákkal, kiállításokkal próbáltak még több embert odacsalogatni.
Ezekből kiindulva a The Great Globe kiállítás fő motívuma a glóbusszal való találkozás dramaturgiája, amit az alkotások kortárs tapasztalatokon keresztül közvetítenek. Huszonegyedik századi, de gyakran történelmi perspektívájú szituációkban fogalmazzák meg a kérdéseket: mit jelent, amikor a saját környezetünkben fogadjuk be a „globálist”? Milyen egyidejűségek, találkozási pontok, hálózatok jöhetnek létre távolságok között, illetve hogyan térképezhető fel ezeknek a sajátos topográfiája? Hogyan tudjuk újraértelmezni a különböző történelmi, társadalmi, gazdasági jelenségeket a lokális tapasztalatokon keresztül? Hogyan viszonyuljunk az állandóan változó világhoz? Általánosságban: milyen látványt tár elénk ma a Föld?
Art Quarter Budapest
06. 30-ig
bemutatására. A tárlat kiindulópontját a James Wylde, 19. századi kartográfus és parlamenti képviselő által tervezett nagyszabású látványosság, a Great Globe adja, amely egy tizennyolc méter átmérőjű, „konkáv” földgolyó volt, amelyet a londoni Leicester Square-en állítottak fel, és amelynek a belsejében a látogatók egy négyemeletes lépcsőszerkezeten felsétálva csodálhatták meg a gipszből készült, méretarányos geográfiai jelenségeket, a glóbusz földrajzát. Az 1851-ben, a Londoni Világkiállítással egy időben megnyíló, több millió látogatót vonzó georáma bő egy évtizedig várta az érdeklődőket. Az évek alatt az építmény melletti galériákba Wylde-ék távoli eseményekről, így a krími háborúról, a Panama-csatorna építéséről szóló előadásokkal, északi-sarki és afrikai emberek életét megidéző diorámákkal, kiállításokkal próbáltak még több embert odacsalogatni.
Ezekből kiindulva a The Great Globe kiállítás fő motívuma a glóbusszal való találkozás dramaturgiája, amit az alkotások kortárs tapasztalatokon keresztül közvetítenek. Huszonegyedik századi, de gyakran történelmi perspektívájú szituációkban fogalmazzák meg a kérdéseket: mit jelent, amikor a saját környezetünkben fogadjuk be a „globálist”? Milyen egyidejűségek, találkozási pontok, hálózatok jöhetnek létre távolságok között, illetve hogyan térképezhető fel ezeknek a sajátos topográfiája? Hogyan tudjuk újraértelmezni a különböző történelmi, társadalmi, gazdasági jelenségeket a lokális tapasztalatokon keresztül? Hogyan viszonyuljunk az állandóan változó világhoz? Általánosságban: milyen látványt tár elénk ma a Föld?
Art Quarter Budapest
06. 30-ig