2020. március 13. /
A hazai könnyűzenei szcéna működési hátterébe enged bepillantást az NKA Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Menedzserképzést Támogató Alprogramja keretében, a MANK Könnyűzenei Szolgáltató Iroda gondozásában megjelent Az ötödik tag, a menedzser című, a maga nemében hiánypótló tanulmánykötet.
A könnyűzenével kapcsolatban a szélesebb közönség általában csak a koncertekre és a bulikra asszociál, valamint azokra a zenékre, amelyek valamilyen formában személyesen is megérintik. A legtöbb emberben fel sem merül, hogy a háttérben mennyien és milyen formában dolgoznak egy-egy produkció megszületésén és közönség elé kerülésén. Az ötödik tag, a menedzser című kötet épp ezeknek, a közönség számára sokszor láthatatlan embereknek a munkáját igyekszik bemutatni, azokét, akik a színpad sötét oldalán állnak és segítik egy-egy produkció létrejöttét.
Magyarországon a könnyűzenével foglalkozó menedzserek és háttér-szakemberek képzése még gyerekcipőben jár. Talán ezzel is összefügg, hogy ezzel kapcsolatos, magyar nyelvű szakirodalom sem nagyon volt eddig elérhető. A Hangfoglaló Program révén, február közepén megjelent, közel 200 oldalas, 12 dolgozatot tartalmazó kötet épp ezért hiánypótló, és egyben rendhagyó kísérlet a könnyűzenei menedzsment feltérképezésére.
A kötetben a Magyar Könnyűzenei Menedzserképzést Támogató Alprogram keretében szervezett Backstage zeneipari edukációs sorozat tizenkét olyan előadásának leírt és szerkesztett változata kapott helyet, amelyek elsősorban induló produkcióknak és kezdő könnyűzenei menedzsereknek igyekeznek segítséget nyújtani az első lépesekben. Így négy fejezet foglalkozik a zenei menedzsmenttel: az általános zenei menedzsmentből kiindulva az induló produkciók segítésén át a kiadóikig, valamint a zenei üzleti és működési modellekig. A menedzsmenten túl a kötet kiemelten foglalkozik azokkal a területekkel, ahonnan ma egy produkció bevételhez juthat. Ennek a hazai piacon az elsődleges formája a koncertszervezés, amelyet három tanulmány jár körül: egy-egy összefoglaló a befogadó és a produkció oldaláról vizsgálja a kérdést, míg a harmadik a magyar könnyűzene külföldi piaci lehetőségeit térképezi fel. Ezután külön fejezet szól az elérhető támogatási lehetőségekről, a szerzői jogi alapokról, valamint arról, hogy egy produkció számára milyen vállalkozási formák érhetőek el. A kötet utolsó két összefoglalója a kommunikációs alapokat, valamint a digitális zeneterjesztés alapvető összefüggéseit tárgyalja.
A kötet ingyenesen érhető el a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda és a Hangfoglaló Program rendezvényein.
A kötet szerkesztője: Fernbach Erika. Szerzői: Bajnai Zsolt, Bali Dávid, Bánki Nikoletta, Boross Zoltán, Fernbach Erika, Márkus Márta, Molnár Gábor, Podlovics Péter, Réz György, Sándor Dániel, Süli András, Tóth Péter Benjámin.
A könnyűzenével kapcsolatban a szélesebb közönség általában csak a koncertekre és a bulikra asszociál, valamint azokra a zenékre, amelyek valamilyen formában személyesen is megérintik. A legtöbb emberben fel sem merül, hogy a háttérben mennyien és milyen formában dolgoznak egy-egy produkció megszületésén és közönség elé kerülésén. Az ötödik tag, a menedzser című kötet épp ezeknek, a közönség számára sokszor láthatatlan embereknek a munkáját igyekszik bemutatni, azokét, akik a színpad sötét oldalán állnak és segítik egy-egy produkció létrejöttét.
Magyarországon a könnyűzenével foglalkozó menedzserek és háttér-szakemberek képzése még gyerekcipőben jár. Talán ezzel is összefügg, hogy ezzel kapcsolatos, magyar nyelvű szakirodalom sem nagyon volt eddig elérhető. A Hangfoglaló Program révén, február közepén megjelent, közel 200 oldalas, 12 dolgozatot tartalmazó kötet épp ezért hiánypótló, és egyben rendhagyó kísérlet a könnyűzenei menedzsment feltérképezésére.
A kötetben a Magyar Könnyűzenei Menedzserképzést Támogató Alprogram keretében szervezett Backstage zeneipari edukációs sorozat tizenkét olyan előadásának leírt és szerkesztett változata kapott helyet, amelyek elsősorban induló produkcióknak és kezdő könnyűzenei menedzsereknek igyekeznek segítséget nyújtani az első lépesekben. Így négy fejezet foglalkozik a zenei menedzsmenttel: az általános zenei menedzsmentből kiindulva az induló produkciók segítésén át a kiadóikig, valamint a zenei üzleti és működési modellekig. A menedzsmenten túl a kötet kiemelten foglalkozik azokkal a területekkel, ahonnan ma egy produkció bevételhez juthat. Ennek a hazai piacon az elsődleges formája a koncertszervezés, amelyet három tanulmány jár körül: egy-egy összefoglaló a befogadó és a produkció oldaláról vizsgálja a kérdést, míg a harmadik a magyar könnyűzene külföldi piaci lehetőségeit térképezi fel. Ezután külön fejezet szól az elérhető támogatási lehetőségekről, a szerzői jogi alapokról, valamint arról, hogy egy produkció számára milyen vállalkozási formák érhetőek el. A kötet utolsó két összefoglalója a kommunikációs alapokat, valamint a digitális zeneterjesztés alapvető összefüggéseit tárgyalja.
A kötet ingyenesen érhető el a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda és a Hangfoglaló Program rendezvényein.
A kötet szerkesztője: Fernbach Erika. Szerzői: Bajnai Zsolt, Bali Dávid, Bánki Nikoletta, Boross Zoltán, Fernbach Erika, Márkus Márta, Molnár Gábor, Podlovics Péter, Réz György, Sándor Dániel, Süli András, Tóth Péter Benjámin.