2020. július 29. / Bicsérdi Ádám
A Hangfoglaló Program idei évadának támogatott zenekara a Perrin. A név mögött megbújó Palotai Soma a hetvenes-nyolcvanas évek funkját és soulját formálja saját képére dalaiban. Az
eleinte egyszemélyes projekt időközben trióvá bővült. Első klipjük megjelenését követően a frontemberrel beszélgettünk.
A nemrég megjelent July című dal klipje gyorsan, gerillamódszerekkel készült, lakásban forgattatok hozzá. Mennyire szóltál bele a klip vizualitásába?
P. S.: Miki357-tel dolgozni egy teljesen egyedi munkafolyamat. Valahogy úgy tudnám megfogalmazni, hogy őt megihleti egy dal, és az elképzelései alapján egy összművészeti produkció születik. Mivel nem dolgoztam vele ezelőtt, nem tudom, hogyan alakult volna, ha egy stúdióban, normális kerékvágásban zajlanak a dolgok. Így viszont köztünk is teljesen más hangnem és hozzáállás alakult ki. Gyakorlatilag három napig össze voltunk zárva egy lakásban.
Korábbi interjúidban emlegetted, hogy az Amoeba Band fontos előkép a számodra. Kicsit szomorú, hogy például az Amoeba megmaradt underground zenekarnak. Szerinted a te generációdnak sikerülhet kitörni ebből, és elfogadtatni, hogy amit a Perrin vagy az Amoeba csinál, az (is) popzene
P. S.: Amikor Sági Viktor, az Amoeba oszlopos tagja írt nekem Facebookon, hogy tetszenek a zenéim, amiket akkor még csak Soundcloudra töltögettem fel, teljesen eldobtam az agyam. Akkor már elég nagy fanja voltam a zenekarnak. Nagyjából innen indult minden. Magyarországon az underground szerintem eleve egy félreértett kifejezés. Nehéz megmondani, hogy hol a határ: mitől számít valami mainstreamnek és mitől undergroundnak. Hogy ezt a számok határozzák-e meg (hallgatottság, nézettség), vagy a hangzás, nehéz kérdés. Úgy gondolom, hogy egy másik országban, tőlünk nyugatabbra, nagyobb teret kapott volna az Amoeba. Nem titok, hogy külföldben gondolkozom, annak ellenére, hogy itthon is szeretnék közönséget építeni. Nehéz Magyarországon labdába rúgni azok mellett a zenekarok mellett, akik magyarul írnak számokat, hiszen nekik van esélyük például rádiós lejátszásra, szélesebb körű ismertségre szert tenni.
A külföld felé haladásban mik lesznek az első lépések?
P. S.: Az online megjelenések. Az első klipem és a közelgő dalmegjelenések terjesztésével és promóciójával számolunk. Nagyon hálás vagyok a menedzsmentemnek, az AM:PM-nek, hogy ezt ők intézik. Most indulok a nulláról, de már van olyan anyag a kezemben, kezünkben, amivel lehet házalni.
Idén még milyen megjelenéseket várhatunk tőled?
P. S.: Az első megjelenés rengeteg energiával és szervezéssel járt, illetve a vírushelyzet sem könnyítette meg a dolgunkat. Fél év alatt jött össze a két single felvétele és a klip a Hangfoglaló Program támogatásával. A másik single-lel nem fogunk ennyit várni. Nyár közepére tervezzük a megjelenést. Lehet, hogy ehhez is készül majd videó. Illetve tervezünk a Julyból egy remix válogatást, és az is felmerült, hogy a két single kijön lemezen. Ezek még nincsenek kőbe vésve, de az biztos, hogy a nyáron még hallani fogtok Perrinről.
eleinte egyszemélyes projekt időközben trióvá bővült. Első klipjük megjelenését követően a frontemberrel beszélgettünk.
A nemrég megjelent July című dal klipje gyorsan, gerillamódszerekkel készült, lakásban forgattatok hozzá. Mennyire szóltál bele a klip vizualitásába?
P. S.: Miki357-tel dolgozni egy teljesen egyedi munkafolyamat. Valahogy úgy tudnám megfogalmazni, hogy őt megihleti egy dal, és az elképzelései alapján egy összművészeti produkció születik. Mivel nem dolgoztam vele ezelőtt, nem tudom, hogyan alakult volna, ha egy stúdióban, normális kerékvágásban zajlanak a dolgok. Így viszont köztünk is teljesen más hangnem és hozzáállás alakult ki. Gyakorlatilag három napig össze voltunk zárva egy lakásban.
Korábbi interjúidban emlegetted, hogy az Amoeba Band fontos előkép a számodra. Kicsit szomorú, hogy például az Amoeba megmaradt underground zenekarnak. Szerinted a te generációdnak sikerülhet kitörni ebből, és elfogadtatni, hogy amit a Perrin vagy az Amoeba csinál, az (is) popzene
P. S.: Amikor Sági Viktor, az Amoeba oszlopos tagja írt nekem Facebookon, hogy tetszenek a zenéim, amiket akkor még csak Soundcloudra töltögettem fel, teljesen eldobtam az agyam. Akkor már elég nagy fanja voltam a zenekarnak. Nagyjából innen indult minden. Magyarországon az underground szerintem eleve egy félreértett kifejezés. Nehéz megmondani, hogy hol a határ: mitől számít valami mainstreamnek és mitől undergroundnak. Hogy ezt a számok határozzák-e meg (hallgatottság, nézettség), vagy a hangzás, nehéz kérdés. Úgy gondolom, hogy egy másik országban, tőlünk nyugatabbra, nagyobb teret kapott volna az Amoeba. Nem titok, hogy külföldben gondolkozom, annak ellenére, hogy itthon is szeretnék közönséget építeni. Nehéz Magyarországon labdába rúgni azok mellett a zenekarok mellett, akik magyarul írnak számokat, hiszen nekik van esélyük például rádiós lejátszásra, szélesebb körű ismertségre szert tenni.
A külföld felé haladásban mik lesznek az első lépések?
P. S.: Az online megjelenések. Az első klipem és a közelgő dalmegjelenések terjesztésével és promóciójával számolunk. Nagyon hálás vagyok a menedzsmentemnek, az AM:PM-nek, hogy ezt ők intézik. Most indulok a nulláról, de már van olyan anyag a kezemben, kezünkben, amivel lehet házalni.
Idén még milyen megjelenéseket várhatunk tőled?
P. S.: Az első megjelenés rengeteg energiával és szervezéssel járt, illetve a vírushelyzet sem könnyítette meg a dolgunkat. Fél év alatt jött össze a két single felvétele és a klip a Hangfoglaló Program támogatásával. A másik single-lel nem fogunk ennyit várni. Nyár közepére tervezzük a megjelenést. Lehet, hogy ehhez is készül majd videó. Illetve tervezünk a Julyból egy remix válogatást, és az is felmerült, hogy a két single kijön lemezen. Ezek még nincsenek kőbe vésve, de az biztos, hogy a nyáron még hallani fogtok Perrinről.