A magyar zene követei a világban 2020. szeptember 09. / A Concerto Budapest egyre kelendőbb a nemzetközi koncertéletben. Legfontosabb missziójuk, hogy a magyar zenét vigyék a világba. Keller András művészeti vezető szerint ugyanis egy szimfonikus zenekar éppúgy hozzájárul az országimázshoz, mint egy liganyertes futballcsapat. A Concerto Budapestnek a járványhelyzet árnyékában kellett megszerveznie az új évadot. Kik lesznek a vendégeik? K. A.: Hasonlóképpen az előző évadokhoz, élvonalbeli szólistákat hívtunk. Velünk lesz a Concertóhoz már régóta ragaszkodó sztárok közül Boris Berezovsky, Jevgenyij Koroljov és Andrej Korobejnyikov, új ismeretségeink között van Pierre-Laurent Aimard, Jeremy és Mookie Menuhin zongoraművészek. Nagyon várjuk, hogy a karmesterek egyik nagy doyenje, a nyolcvanhárom esztendős Neeme Järvi igazgassa a zenekart. A hazai zenei élet számos kiválósága is megfordul nálunk az új évadban, úgymint Takács-Nagy Gábor, Vashegyi György, Ránki Dezső, Perényi Miklós és Balázs János. Feltűnően sok kiemelkedő hegedűszólistát láthatunk az új évadban... K. A.: Szergej Krilov az elmúlt években többször szerepelt Budapesten, a vele közös koncertünk címe Hommage á Sosztakovics. Gyakori vendég Magyarországon Giovanni Guzzo, aki viszont először lép fel velünk. Nagyon fiatal, de rendkívüli tehetségű hegedűs Daniel Lozakovich, aki Prokofjev hegedűversenyével érkezik. A nagyszerű Boris Brovcint talán kevesebben ismerik, ő Richard Strauss ritkán hallható versenyművét adja elő. Isabelle Faust Eötvös Péter Alhambra című hegedűversenyének hazai bemutatóját tartja. Kelemen Barnabás az elfeledett magyar komponista, Nádor Mihály késő romantikus hegedűversenyét és Bartók II. rapszódiáját játssza el a zenekarral a Magyar Kincsek sorozatban. Hat bérletet kínálnak, amelyek közül a Magyar Kincsek nevű bérletet emelném ki. Ebben hazai szerzők jól vagy kevésbé ismert művei kerülnek terítékre. K. A.: Mindig is a legfontosabb feladatomnak tartottam, hogy minél több helyre tudjuk elvinni a magyar zenét, és büszke vagyok arra, hogy az elmúlt évtizedekben a Keller Quartet adta elő a legnagyobb számban a magyar műveket a világban. De mi, magyarok sem vagyunk pontosan tisztában azzal, milyen kincseket rejt a zenetörténetünk Az évadban hallható lesz a már említett Nádor-concerto mellett Goldmark Károly hegedűversenye, Kodály kevésbé ismert Színházi nyitánya, Bartók Rapszódiája Kocsis Krisztián szólójával, Farkas Ferenc szimfóniájának ősbemutatója Takács-Nagy Gábor vezényletével, de Lehár- és Kálmán Imre-műveket is hallhatunk majd ebben a sorozatban. A Muzsikás együttessel közös koncertünkön elhangzanak Dubrovay László és Gyöngyösi Levente népzenei ihletésű concertói és Bartók Béla Divertimentója. Nemrégiben egész estés koncertfilmjüket mutatta be a Mezzo TV. Milyen lehetőségeket jelent egy ilyen szereplés? K. A.: Öt éven keresztül megy a film, amelyet Szabó-Stein Imre rendezett, a Mezzo TV összes nemzetközi csatornáján, remélem, hogy sok kaput megnyit. Sikerét jelezheti, hogy közvetlenül a nemzetközi bemutató után, itthon egy rendhagyó internetes közvetítés során mintegy 200 ezren tekintették meg. A hatása közvetlenül beláthatatlan, de az efféle jelenlét elősegíti a nemzetközi ismertséget. A film és a videó egyre többet ér, de a legfontosabb szakmai referenciát még mindig a lemez jelenti. Hogyan látja most a zenekar helyzetét? K. A.: A Concerto Budapest a magyar zeneművészet nemzetközi követeként szeretné képviselni az országot. A Keller Quartettel az volt a misszióm, hogy a magyar zenét megismertessük a világgal, és most azt remélem, hogy hasonló sikereket tudok elérni a zenekarommal. Fontos állomás lesz, hogy a ’21, ’22-es szezonban két patinás ügynökség mutatja be a zenekert Amerikában és Egyesült Királyságban. Egyre nagyobb a nemzetközi érdeklődés a Concerto Budapest iránt, ami nagyszerű, mert megítélésem szerint egy kiváló szimfonikus zenekar legalább annyit tud hozzátenni az országimázshoz, mint egy BL helyezett focicsapat, de míg a sport jellemzően rövidebb távú siker, vagy azok sorozata, a kultúrában hosszú távon lehet BL győztesként jelen lenni. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a szegmens nonprofit, és a profit a kulturális export nyomán jelentkezik. Ezt a profitot tudja a gazdaság visszaforgatni kézzelfogható haszonként... Ez viszont hatalmas lehet. |