2020. október 06. / Pavlovics Ágota
A virtuóz játékáról és kiemelkedő összhangjáról híres Liszt Ferenc Kamarazenekar (LFKZ) háza táján remek hírek sorjáznak. A 2020/21-es hangversenyszezonra pazar bérletet hirdettek mind a szólisták, mind a koncerteken elhangzó művek tekintetében. Az utóbbi pedig szoros kapcsolatban
áll egy örvendetes változással, nevezetesen: év elején művészeti igazgatóként csatlakozott a zenekarhoz a világhírű csellóművész, Várdai István. A részletekről a zenekar koncertmesterét, Tfirst Pétert faggattuk.
Ugorjunk vissza az év elejére, amikor a világszerte ismert és elismert muzsikus, Várdai István csatlakozott önökhöz.
T. P.: A Liszt Ferenc Kamarazenekarnak mindig meghatározó szólistái voltak, híres nevekkel játszott a zenekar. A teljesség igénye nélkül, Mischa Maisky, Emmanuel Pahud, David Fray, Markus Stockhausen, Martha Argerich, mindannyian a vendégeink voltak, Várdai István azonban január óta vezetője és része a csapatunknak. Istvánnal muzsikálunk együtt, próbákat tart, és vezényel is. Augusztus 19-én a Kaposfest Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztiválon, augusztus 21-én pedig a Zempléni Fesztiválon játszottuk Beethoven Eroica szimfóniáját, mindkét koncerten István vezényelte a művet.
A Zeneakadémia Nagytermében október 25-én Várdai Istvánnal ad évadnyitó hangversenyt a zenekar, a koncert az április 20-án elmaradt pótlása.
T. P.: Ezen az esten a már említett Eroica szimfónia Haydn: B-dúr sinfonia concertante hegedűre, csellóra, oboára, fagottra című opusa és Schumann a-moll csellóversenye társaságában szólal meg, a csellóverseny szólistája István lesz. Ezt a koncertet október 26-án elvisszük Békéscsabára is.
December 4-én indul négy koncertből álló Zeneakadémiai bérletük, mit mondana róla összefoglalóan?
T. P.: Röviden: nagyszerű darabokat fogunk játszani. Bővebben: bérleteink a zenekar és a közönség számára mindig tartogatnak újdonságokat, 2020/21-es Zeneakadémiai bérletünkre ez fokozottan igaz. Nem hanyagoljuk el az LFKZ-ra íródott repertoárt, de lesznek nagyobb szimfonikus zenekarra írt művek is műsoron, ezek eljátszásához kibővül a zenekar. A kisebb darabok mellé nagyobb lélegzetű műveket is szeretnénk repertoárra venni, ami egy hosszabb távú koncepció része. Zeneakadémiai bérletünk további különlegessége, hogy a velünk játszó szólisták világszerte jegyzett hangszereken fognak játszani. Vadim Gluzman ukrán születésű, izraeli hegedűművész egy 1690-es Stradivari mesterhegedűn, az „Ex-Leopold Auer”-en, amelynek egyik korábbi tulajdonosa a magyar származású Auer Lipót hegedűművész-zeneszerző volt. Ilya Gringolts hegedűművész Stradivari mesterhegedűje pedig az „ex Prové” nevet viseli. István szintén egy legendás hangszeren játszik, amelyet „Ex du Pré-Harrell Stradivarius” néven tartanak számon, a név Jacqueline du Pré angol csellistára és az amerikai Lynn Harrellre, a hangszer korábbi tulajdonosaira utal.
Ezzel a koncerttel a 100 éve született Isaac Stern, a 20. század egyik legnagyobb hegedűvirtuóza előtt tisztelegnek. Stern azt vallotta: „A hangszer szólaltatja meg a művet, nem pedig a mű vezeti a vonót.” Hogy értékeli Stern gondolatát?
T. P.: Stern a muzsikálás lényegét fogalmazta meg, gondolata napjainkban érvényesebb, mint valaha. Nem alárendelve, de alázattal kell a zeneművekhez közelíteni. A hangszer meg a vonó eszköz a művek megszólaltatásához, a muzsikusnak nem az a dolga, hogy a darabot arra használja, hogy előtérbe tolja a személyiségét.
Ilya Gringolts hegedűművész előző évadra tervezett budapesti szereplése a járvány miatt elmaradt, 2021. január 11-én találkozhatunk vele, de nem csak mint virtuóz előadóval.
T. P.: Az est második részében hangzik el Beethoven Diabelli-variációk című műve, amit Ilya Gringolts átiratában vonószenekarra írva hallhat a közönség. A darab előadásában közreműködik és vezényel is Ilya Gringolts. Beethoven műve tudomásom szerint ezen az esten fog első alkalommal elhangzani kamarazenekari átiratban.
Ez a hangverseny szép nagy ívet ír le, a francia barokk Jean-Marie Leclair g-moll hegedűversenyétől az izgalmas kortárs klarinétművész, zeneszerző és karmester Jörg Widmannig.
T. P.: Ami Jörg Widmannt illeti, volt már alkalmam találkozni vele, a koncerten Mozart Jupiter szimfóniáját és a saját művét vezényelte. Úgy láttam, a hangszerekben lévő lehetőségeket maximálisan kihasználja. Megkaptuk Widmann művének kottáját, az első két oldala magyarázat, mert a művész speciális jelzésrendszerrel dolgozik, aminek megtanulása nélkül nem is lehet a hangszert kézbe venni. Az esten elhangzó 180 Beats Per Minute című, 1993-ban született mű a szerző szerint „a ritmus puszta élvezete”, amelyet a techno lüktetése ihletett.
Április 1-én Fejérvári Zoltán zongoraművész lesz a zenekar vendége, aki Mozart és Bach zongoraversenyeit játssza.
T. P.: Nagyon várjuk a találkozást, először fogunk együtt játszani a nagyszerű Fejérvári Zoltánnal. Ezen az esten ismét műsoron lesz Bartók Divertimentója, a zenekar emblematikus repertoárdarabja.
A május 14-i bérletzáró koncert szólistái Juliane Banse és Várdai István lesznek. Az opera-, dal- és oratóriuménekesként is jól ismert szoprán által énekelt dalciklus izgalmasnak ígérkezik, ahogy Sosztakovics Esz-dúr csellóversenye sem szokványos.
T. P.: Juliane Banse az Aribert Reimann német kortárs zeneszerző által új értelmezést kapott Mendelssohn-dalciklust énekli, Sosztakovics Esz-dúr csellóversenyét Várdai István játssza. A mű nyitótételében megjelenik az úgynevezett DSCH-motívum, a zeneszerző zenei névjegy-motívuma, amely neve német verziójából származik. A zenei motívumot a D-Esz-C-H hangjegysorozat alkotja, amelyet több jelentős művében is megszólaltat.
Siker, izgalom, hagyomány, változatosság, ezzel a négy szóval jellemezték a bérletet, mi vár a zenekarra ezeken a koncerteken kívül?
T. P.: Belföldi és külföldi turnékat is tervezünk, persze ezek csak akkor valósulhatnak meg, ha a járványhelyzet megengedi. Legyünk derűlátók, a zenekar nagyon várja a közönséggel való találkozást a bérletes és egyéb előadásai alkalmával.
áll egy örvendetes változással, nevezetesen: év elején művészeti igazgatóként csatlakozott a zenekarhoz a világhírű csellóművész, Várdai István. A részletekről a zenekar koncertmesterét, Tfirst Pétert faggattuk.
Ugorjunk vissza az év elejére, amikor a világszerte ismert és elismert muzsikus, Várdai István csatlakozott önökhöz.
T. P.: A Liszt Ferenc Kamarazenekarnak mindig meghatározó szólistái voltak, híres nevekkel játszott a zenekar. A teljesség igénye nélkül, Mischa Maisky, Emmanuel Pahud, David Fray, Markus Stockhausen, Martha Argerich, mindannyian a vendégeink voltak, Várdai István azonban január óta vezetője és része a csapatunknak. Istvánnal muzsikálunk együtt, próbákat tart, és vezényel is. Augusztus 19-én a Kaposfest Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztiválon, augusztus 21-én pedig a Zempléni Fesztiválon játszottuk Beethoven Eroica szimfóniáját, mindkét koncerten István vezényelte a művet.
A Zeneakadémia Nagytermében október 25-én Várdai Istvánnal ad évadnyitó hangversenyt a zenekar, a koncert az április 20-án elmaradt pótlása.
T. P.: Ezen az esten a már említett Eroica szimfónia Haydn: B-dúr sinfonia concertante hegedűre, csellóra, oboára, fagottra című opusa és Schumann a-moll csellóversenye társaságában szólal meg, a csellóverseny szólistája István lesz. Ezt a koncertet október 26-án elvisszük Békéscsabára is.
December 4-én indul négy koncertből álló Zeneakadémiai bérletük, mit mondana róla összefoglalóan?
T. P.: Röviden: nagyszerű darabokat fogunk játszani. Bővebben: bérleteink a zenekar és a közönség számára mindig tartogatnak újdonságokat, 2020/21-es Zeneakadémiai bérletünkre ez fokozottan igaz. Nem hanyagoljuk el az LFKZ-ra íródott repertoárt, de lesznek nagyobb szimfonikus zenekarra írt művek is műsoron, ezek eljátszásához kibővül a zenekar. A kisebb darabok mellé nagyobb lélegzetű műveket is szeretnénk repertoárra venni, ami egy hosszabb távú koncepció része. Zeneakadémiai bérletünk további különlegessége, hogy a velünk játszó szólisták világszerte jegyzett hangszereken fognak játszani. Vadim Gluzman ukrán születésű, izraeli hegedűművész egy 1690-es Stradivari mesterhegedűn, az „Ex-Leopold Auer”-en, amelynek egyik korábbi tulajdonosa a magyar származású Auer Lipót hegedűművész-zeneszerző volt. Ilya Gringolts hegedűművész Stradivari mesterhegedűje pedig az „ex Prové” nevet viseli. István szintén egy legendás hangszeren játszik, amelyet „Ex du Pré-Harrell Stradivarius” néven tartanak számon, a név Jacqueline du Pré angol csellistára és az amerikai Lynn Harrellre, a hangszer korábbi tulajdonosaira utal.
Ezzel a koncerttel a 100 éve született Isaac Stern, a 20. század egyik legnagyobb hegedűvirtuóza előtt tisztelegnek. Stern azt vallotta: „A hangszer szólaltatja meg a művet, nem pedig a mű vezeti a vonót.” Hogy értékeli Stern gondolatát?
T. P.: Stern a muzsikálás lényegét fogalmazta meg, gondolata napjainkban érvényesebb, mint valaha. Nem alárendelve, de alázattal kell a zeneművekhez közelíteni. A hangszer meg a vonó eszköz a művek megszólaltatásához, a muzsikusnak nem az a dolga, hogy a darabot arra használja, hogy előtérbe tolja a személyiségét.
Ilya Gringolts hegedűművész előző évadra tervezett budapesti szereplése a járvány miatt elmaradt, 2021. január 11-én találkozhatunk vele, de nem csak mint virtuóz előadóval.
T. P.: Az est második részében hangzik el Beethoven Diabelli-variációk című műve, amit Ilya Gringolts átiratában vonószenekarra írva hallhat a közönség. A darab előadásában közreműködik és vezényel is Ilya Gringolts. Beethoven műve tudomásom szerint ezen az esten fog első alkalommal elhangzani kamarazenekari átiratban.
Ez a hangverseny szép nagy ívet ír le, a francia barokk Jean-Marie Leclair g-moll hegedűversenyétől az izgalmas kortárs klarinétművész, zeneszerző és karmester Jörg Widmannig.
T. P.: Ami Jörg Widmannt illeti, volt már alkalmam találkozni vele, a koncerten Mozart Jupiter szimfóniáját és a saját művét vezényelte. Úgy láttam, a hangszerekben lévő lehetőségeket maximálisan kihasználja. Megkaptuk Widmann művének kottáját, az első két oldala magyarázat, mert a művész speciális jelzésrendszerrel dolgozik, aminek megtanulása nélkül nem is lehet a hangszert kézbe venni. Az esten elhangzó 180 Beats Per Minute című, 1993-ban született mű a szerző szerint „a ritmus puszta élvezete”, amelyet a techno lüktetése ihletett.
Április 1-én Fejérvári Zoltán zongoraművész lesz a zenekar vendége, aki Mozart és Bach zongoraversenyeit játssza.
T. P.: Nagyon várjuk a találkozást, először fogunk együtt játszani a nagyszerű Fejérvári Zoltánnal. Ezen az esten ismét műsoron lesz Bartók Divertimentója, a zenekar emblematikus repertoárdarabja.
A május 14-i bérletzáró koncert szólistái Juliane Banse és Várdai István lesznek. Az opera-, dal- és oratóriuménekesként is jól ismert szoprán által énekelt dalciklus izgalmasnak ígérkezik, ahogy Sosztakovics Esz-dúr csellóversenye sem szokványos.
T. P.: Juliane Banse az Aribert Reimann német kortárs zeneszerző által új értelmezést kapott Mendelssohn-dalciklust énekli, Sosztakovics Esz-dúr csellóversenyét Várdai István játssza. A mű nyitótételében megjelenik az úgynevezett DSCH-motívum, a zeneszerző zenei névjegy-motívuma, amely neve német verziójából származik. A zenei motívumot a D-Esz-C-H hangjegysorozat alkotja, amelyet több jelentős művében is megszólaltat.
Siker, izgalom, hagyomány, változatosság, ezzel a négy szóval jellemezték a bérletet, mi vár a zenekarra ezeken a koncerteken kívül?
T. P.: Belföldi és külföldi turnékat is tervezünk, persze ezek csak akkor valósulhatnak meg, ha a járványhelyzet megengedi. Legyünk derűlátók, a zenekar nagyon várja a közönséggel való találkozást a bérletes és egyéb előadásai alkalmával.