2020. december 03. / Pavlovics Ágota
Vashegyi Györgyöt, akit a csodálatos Orfeo Zenekar és a mámorító Purcell Kórus alapítójaként és rendkívül sokoldalú muzsikusként ismertünk, 2017 októberében akadémikustársai a Magyar Művészeti Akadémia elnökévé választották. Októberben, hároméves ciklusa lejártát követően további
három évre kapott bizalmat. Az Elnök úrral nem csak a mögöttünk lévő ciklusról és a következő három év terveiről beszélgettünk.
Április 15-én hunyt el professor emeritus Fekete György belsőépítész, iparművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke. Mit jelent az Ön számára Fekete György személye?
V. Gy.: Professor emeritus Fekete György a köztestületté vált, Alaptörvénybe beemelt Magyar Művészeti Akadémia első elnöke volt 2011-től, majd második elnöki ciklusa után választotta őt a közgyűlés tiszteletbeli elnöknek. Tiszteletbeli elnökként is az MMA mindennapjainak szerves része maradt, egészen az utolsó pillanatig bejárt az irodaházba, aktívan közreműködött az aktuális programokban. Tehette ezt azért is, mert mindvégig megőrizte szellemi és testi frissességét, kifogyhatatlan jó szándék és hatalmas tenni akarás volt benne. Annyi terve volt, melyek megvalósítására további két emberöltő sem lett volna elég. Ha dolgozott valamin, azt mindig teljes odaadással tette. A művészi életpályamodell részeként ő alakította ki a 65 év feletti, elismert művészeknek járó művészjáradék és az 50 év alatti fiatal művészek számára a három évre szóló ösztöndíjpályázati rendszereket. Ez utóbbi keretében évente 100 ösztöndíjas kaphat havi 200 ezer forintot programja megvalósításához. Hatalmas lehetőségnek élte meg a Magyar Építészeti Múzeum megformálására kapott felkérést is, és ez a nagy feladat zömében ránk vár, mert nemcsak egy korszerű, 21. századi múzeumot kell létrehoznunk, hanem a magyar műemlékvédelem komplex problémakörét is kezelnünk kell. Ami engem illet, először személyesen 2015-ben találkoztam Fekete elnök úrral, amikor, már akadémikusként, segítségét kértem egy régóta dédelgetett álmom, a Határon Túli Magyar Zenészek Szimfonikus Zenekara megalapításához: akkor is megtapasztalhattam, hogy mennyire nyitott volt az új dolgok iránt. Fekete György – ahogy korábban is nyilatkoztam – rendkívül magasra tette a lécet, élete és elnöki munkássága például szolgálhat. Büszkék lehetünk arra, hogy ilyen elnökünk volt.
Fekete Györgytől, két elnöki ciklus után, Ön vette át a stafétabotot az MMA élén, hogy értékeli az eltelt három esztendőt?
V. Gy.: 2017 nyarán váratlanul ért az elnöki posztra kapott jelölés: végül azért vállaltam a feladatot, mert erős változtatni akarás volt és van bennem a magyar kulturális és művészeti életet illetően, mert rengeteg kihasználatlan lehetőséget látok. Óriási megtiszteltetés volt az a megelőlegezett bizalom, mellyel akadémikustársaim 2017 októberében elnökké választottak: elnökként az „Érték és minőség” jelszó követése határozta meg eddigi utamat. Programbeszédemben három éve azt mondtam, hogy az MMA szellemi és művészeti súlya napról napra növekszik, jó úton jár küldetése betöltéséhez.
Szeptember 7-én volt az MMA tisztújító közgyűlése, ahol a köztestülettől további három évre kapott bizalmat, ön maradt a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, kik az újonnan megválasztott vezetők a testületben?
V. Gy.: Szeptember 7-én tartotta a köztestület tisztújító közgyűlését, mely azonban nem volt teljesen eredményes, hiszen néhány pozíció a kétkörös szavazás után is betöltetlen maradt. Végül a második tisztújító közgyűlésen, október 7-én megválasztottunk minden elnökségi tagot és Haris László akadémikus úr elnökségi taggá választása miatt a Felügyelő Testületbe megüresedő helyre Lajta Gábor festőművész, grafikus, művészeti írót. Alelnököknek Kiss János és Marosi Miklós akadémikusokat, elnökségi tagoknak Farkas Ádám, Haris László, Kovács István és Rátóti Zoltán akadémikusokat választotta meg a közgyűlés. Mindannyiukkal nagy örömmel fogok együtt dolgozni, bízom az eredményes munkában.
Milyen tervekkel kezdte meg új elnöki ciklusát, melyek azok a sarokpontok, amelyek mellett megrajzolhatjuk a következő évek feladatait?
V. Gy.: Régóta változatlan véleményem szerint a művészeti értékeknek minden magyar ember életében az eddiginél sokkal jelentősebb szerepet kellene játszaniuk. Az emberi élet művészet által gazdagodott kiteljesedésével nemzetünk a jelenleginél sokkal erősebb, boldogabb és minden tekintetben sikeresebb lehet. A sarokpontok: művészettel nevelés, közművelődés, művészeti támogatás- és ösztöndíjrendszer, művészeti ismeretterjesztés, kulturális örökségvédelem, életművek gondozása, valamint a magyar művészet határokon átnyúló egységének megerősítése. A Magyar Építészeti Múzeum megteremtése feladatának oroszlánrésze a következő három évben vár ránk, és emiatt különösen fontos volt, hogy az építészetnek szakmailag megkérdőjelezhetetlen, magas rangú képviselete legyen a novemberben induló ciklus elnökségében – szerencsére Marosi Miklós, most újraválasztott alelnök úr személye továbbra is garancia a sikeres munkára. Fontos továbbá az MMA Budapesten kívüli jelenlétének erősítése Nyugat- és Kelet-Magyarországon egyaránt. Összpontosítani szeretnék a „Hagyatékból örökség” program magasabb szintre emelésére, valamint a magyar művészet nemzetközi megjelenésének koordinálására. Ez utóbbi MMA-törekvéseket a közeljövőben, mint a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke, a Tanács elé is szándékozom terjeszteni.
Az egész világot megrengette a koronavírusjárvány és ez sajnos még nem múlt idő. Hogyan támogatja az MMA a kultúra és művészet területén segítségre szorulókat?
V. Gy.: Miniszterelnök úr felkérésére május-június folyamán összeállítottam egy 5 milliárd forintos kormányzati kulturális mentőcsomagot, mely a vírushelyzet okozta gazdasági nehézségeket hivatott a kulturális és művészeti téren enyhíteni: ebből 1 milliárd forintot közvetlenül az MMA osztott ki, a további 4 milliárd forint kulturális intézményeken keresztül jutott el a rászorulókhoz. Mi 6 országos szakmai szervezettel történő együttműködés keretében 150 millió forintot fordítottunk műtárgyvásárlásra, valamint 850 millió forintos összértékben nyílt pályázatot hirdettünk a kultúra és művészet területén dolgozó egyéni vállalkozó és adószámos magánszemélyek, valamint civil és egyéb gazdálkodó szervezetek részére, működési költségeik támogatására. Úgy érzem, e program sikeres volt, a jelek szerint sokat tudtunk vele segíteni.
három évre kapott bizalmat. Az Elnök úrral nem csak a mögöttünk lévő ciklusról és a következő három év terveiről beszélgettünk.
Április 15-én hunyt el professor emeritus Fekete György belsőépítész, iparművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke. Mit jelent az Ön számára Fekete György személye?
V. Gy.: Professor emeritus Fekete György a köztestületté vált, Alaptörvénybe beemelt Magyar Művészeti Akadémia első elnöke volt 2011-től, majd második elnöki ciklusa után választotta őt a közgyűlés tiszteletbeli elnöknek. Tiszteletbeli elnökként is az MMA mindennapjainak szerves része maradt, egészen az utolsó pillanatig bejárt az irodaházba, aktívan közreműködött az aktuális programokban. Tehette ezt azért is, mert mindvégig megőrizte szellemi és testi frissességét, kifogyhatatlan jó szándék és hatalmas tenni akarás volt benne. Annyi terve volt, melyek megvalósítására további két emberöltő sem lett volna elég. Ha dolgozott valamin, azt mindig teljes odaadással tette. A művészi életpályamodell részeként ő alakította ki a 65 év feletti, elismert művészeknek járó művészjáradék és az 50 év alatti fiatal művészek számára a három évre szóló ösztöndíjpályázati rendszereket. Ez utóbbi keretében évente 100 ösztöndíjas kaphat havi 200 ezer forintot programja megvalósításához. Hatalmas lehetőségnek élte meg a Magyar Építészeti Múzeum megformálására kapott felkérést is, és ez a nagy feladat zömében ránk vár, mert nemcsak egy korszerű, 21. századi múzeumot kell létrehoznunk, hanem a magyar műemlékvédelem komplex problémakörét is kezelnünk kell. Ami engem illet, először személyesen 2015-ben találkoztam Fekete elnök úrral, amikor, már akadémikusként, segítségét kértem egy régóta dédelgetett álmom, a Határon Túli Magyar Zenészek Szimfonikus Zenekara megalapításához: akkor is megtapasztalhattam, hogy mennyire nyitott volt az új dolgok iránt. Fekete György – ahogy korábban is nyilatkoztam – rendkívül magasra tette a lécet, élete és elnöki munkássága például szolgálhat. Büszkék lehetünk arra, hogy ilyen elnökünk volt.
Fekete Györgytől, két elnöki ciklus után, Ön vette át a stafétabotot az MMA élén, hogy értékeli az eltelt három esztendőt?
V. Gy.: 2017 nyarán váratlanul ért az elnöki posztra kapott jelölés: végül azért vállaltam a feladatot, mert erős változtatni akarás volt és van bennem a magyar kulturális és művészeti életet illetően, mert rengeteg kihasználatlan lehetőséget látok. Óriási megtiszteltetés volt az a megelőlegezett bizalom, mellyel akadémikustársaim 2017 októberében elnökké választottak: elnökként az „Érték és minőség” jelszó követése határozta meg eddigi utamat. Programbeszédemben három éve azt mondtam, hogy az MMA szellemi és művészeti súlya napról napra növekszik, jó úton jár küldetése betöltéséhez.
Szeptember 7-én volt az MMA tisztújító közgyűlése, ahol a köztestülettől további három évre kapott bizalmat, ön maradt a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, kik az újonnan megválasztott vezetők a testületben?
V. Gy.: Szeptember 7-én tartotta a köztestület tisztújító közgyűlését, mely azonban nem volt teljesen eredményes, hiszen néhány pozíció a kétkörös szavazás után is betöltetlen maradt. Végül a második tisztújító közgyűlésen, október 7-én megválasztottunk minden elnökségi tagot és Haris László akadémikus úr elnökségi taggá választása miatt a Felügyelő Testületbe megüresedő helyre Lajta Gábor festőművész, grafikus, művészeti írót. Alelnököknek Kiss János és Marosi Miklós akadémikusokat, elnökségi tagoknak Farkas Ádám, Haris László, Kovács István és Rátóti Zoltán akadémikusokat választotta meg a közgyűlés. Mindannyiukkal nagy örömmel fogok együtt dolgozni, bízom az eredményes munkában.
Milyen tervekkel kezdte meg új elnöki ciklusát, melyek azok a sarokpontok, amelyek mellett megrajzolhatjuk a következő évek feladatait?
V. Gy.: Régóta változatlan véleményem szerint a művészeti értékeknek minden magyar ember életében az eddiginél sokkal jelentősebb szerepet kellene játszaniuk. Az emberi élet művészet által gazdagodott kiteljesedésével nemzetünk a jelenleginél sokkal erősebb, boldogabb és minden tekintetben sikeresebb lehet. A sarokpontok: művészettel nevelés, közművelődés, művészeti támogatás- és ösztöndíjrendszer, művészeti ismeretterjesztés, kulturális örökségvédelem, életművek gondozása, valamint a magyar művészet határokon átnyúló egységének megerősítése. A Magyar Építészeti Múzeum megteremtése feladatának oroszlánrésze a következő három évben vár ránk, és emiatt különösen fontos volt, hogy az építészetnek szakmailag megkérdőjelezhetetlen, magas rangú képviselete legyen a novemberben induló ciklus elnökségében – szerencsére Marosi Miklós, most újraválasztott alelnök úr személye továbbra is garancia a sikeres munkára. Fontos továbbá az MMA Budapesten kívüli jelenlétének erősítése Nyugat- és Kelet-Magyarországon egyaránt. Összpontosítani szeretnék a „Hagyatékból örökség” program magasabb szintre emelésére, valamint a magyar művészet nemzetközi megjelenésének koordinálására. Ez utóbbi MMA-törekvéseket a közeljövőben, mint a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke, a Tanács elé is szándékozom terjeszteni.
Az egész világot megrengette a koronavírusjárvány és ez sajnos még nem múlt idő. Hogyan támogatja az MMA a kultúra és művészet területén segítségre szorulókat?
V. Gy.: Miniszterelnök úr felkérésére május-június folyamán összeállítottam egy 5 milliárd forintos kormányzati kulturális mentőcsomagot, mely a vírushelyzet okozta gazdasági nehézségeket hivatott a kulturális és művészeti téren enyhíteni: ebből 1 milliárd forintot közvetlenül az MMA osztott ki, a további 4 milliárd forint kulturális intézményeken keresztül jutott el a rászorulókhoz. Mi 6 országos szakmai szervezettel történő együttműködés keretében 150 millió forintot fordítottunk műtárgyvásárlásra, valamint 850 millió forintos összértékben nyílt pályázatot hirdettünk a kultúra és művészet területén dolgozó egyéni vállalkozó és adószámos magánszemélyek, valamint civil és egyéb gazdálkodó szervezetek részére, működési költségeik támogatására. Úgy érzem, e program sikeres volt, a jelek szerint sokat tudtunk vele segíteni.