2021. május 07. /
A Cziffra György-emlékév programjai hazai és külföldi partnerek közös szerepvállalásával valósulnak meg Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész művészeti vezetésével. Hazánkkal együtt ünnepel számos kulturális szempontból jelentős nagyváros, elsősorban Cziffra második
otthona, Párizs, de emlékhangversenyekkel tisztelegnek a 100 évvel ezelőtt született magyar művész előtt többek között Genfben, Moszkvában, Londonban, Bécsben és Prágában is. Mindez olyan közreműködőkkel, mint az Orchestre de la Suisse Romande, az Orchestre Philharmonique de Radio France vagy a North Czech Philharmonic Orchestra.
A február 9-én induló emlékév eseményeiből a vírushelyzet miatt több koncertet halasztani kényszerültek a szervezők, számos esemény megvalósult az online térben az elmúlt hónapokban élő közvetítéssel. Ezek visszanézhetők a cziffra100.hu weboldalon, a következő egy évben pedig még több koncertre, előadásra várják a közönséget a pandémia szabályaihoz igazodva élőben vagy online.
Emlékezni sokféleképpen lehet, főleg ha Cziffra Györgyről van szó, akinek életútja akár egy (romantikus) kalandregény is lehetne. Több ízben reménytelen helyzetből kitartásának, magába és a zeneművészetbe vetett hitének köszönhetően újra és újra kitört, és végül a világhírnévig jutott. Az életútból, a származásból és a történelmi sajátoságokból is eredő akadályok részletes feltárása helyett az emlékévet szervezők a Cziffra által képviselt – de Liszttől eredő – zenei gondolatiságra helyezik a fókuszt.
Cziffra igen szuggesztív előadóművész volt, a zenéhez, a zenéléshez is újszerűen viszonyult: részben családi hagyományok, részben személyisége okán a zenélést szórakoztatásnak fogta fel, amelynek nemcsak mélynek és tartalmasnak, hanem izgalmasnak, örömtelinek kell lennie. Egyediségének sikere pont a pillanat varázsának megragadásában, átadásában rejlett. Szenvedélyes újító volt, szellemisége a szabadság megéléséből, a határok – szó szerinti és átvitt értelmű – átlépéséből táplálkozott. Fordulatos életének köszönhetően szakmai pályáját a Zeneakadémián kezdte, munkatáborokban „folytatta”, majd a megélhetésért kényszerülve bárokban zongorázott, végül a világ legjelentősebb pódiumainak állandó szereplője lett. Öröksége előadóművészetében a mély zeneiségen és a senkihez sem hasonlítható káprázatos technikai tudásán túl a műfajok közti átjárás legitimációja, szépségeinek megmutatása, az improvizáció és a fiatalok folyamatos támogatása.
Az emlékév koncertjei e gondolatiság mentén tematikusan épültek fel. Hallhatók lesznek legendás klasszikus zenei előadók hangversenyei, akik a Pillanat varázsának művészei. Számos bemutatkozási lehetőséget biztosítva Fókuszba kerülnek a fiatalok. Teret kap a Műfajok találkozása, és nem maradhat ki az Improvizáció ünnepe.
A pillanat művészetének jegyében június 9-én kerül sor az eredetileg nyitókoncertnek tervezett programra, Boris Berezovszky és Balázs János közös hangversenyére a Zeneakadémia Nagytermében (a szervezők reményei szerint már személyes részvétellel). A két kitűnő zongoraművész Cziffra György zongoristákat próbára tevő átiratait – négykezeseket és szólókat – szólaltatja meg. Bő egy évszázaddal azután, hogy Liszt Ferenc a feje tetejére állított mindent, amit a zongorajátékról gondolt a kor közönsége, a budapesti éjszakában Cziffra György pokolian nehéz parafrázisokkal kápráztatta el az éjszakai bárok és eszpresszók vendégeit. „Estéimet néha nonstop hangversennyé változtattam” – emlékezett vissza önéletrajzában. Cziffra tudatosan keltette életre a liszti gyakorlatot, és ugyanazzal a szabadsággal és tehetséggel nyúlt elődje műveihez, ahogy Liszt saját kortársaiéhoz: nem öncélú virtuózként, hanem a zene mélyére hatolva. Boris Berezovszky és Balázs János mindketten részesültek a romantikus zongoraiskola örökségében, amelynek hangját felismerni sokkal könnyebb, mint meghatározni. Talán ahhoz lehet köze, amit Cziffra mondott Lisztről: „Ontotta a szépséget, és nem kímélte önmagát.” Az est kiemelt szponzora az MVM, műsorvezetője Bősze Ádám.
A Cziffra György-emlékév Magyarország Kormányának döntése nyomán a Miniszterelnökség és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásának köszönhetően valósul meg. Támogatók: Emberi Erőforrások Minisztériuma, a 12., 10., 13., 22. kerületi önkormányzatok, Várkonyi Attila, Rekeczky Csaba.
otthona, Párizs, de emlékhangversenyekkel tisztelegnek a 100 évvel ezelőtt született magyar művész előtt többek között Genfben, Moszkvában, Londonban, Bécsben és Prágában is. Mindez olyan közreműködőkkel, mint az Orchestre de la Suisse Romande, az Orchestre Philharmonique de Radio France vagy a North Czech Philharmonic Orchestra.
A február 9-én induló emlékév eseményeiből a vírushelyzet miatt több koncertet halasztani kényszerültek a szervezők, számos esemény megvalósult az online térben az elmúlt hónapokban élő közvetítéssel. Ezek visszanézhetők a cziffra100.hu weboldalon, a következő egy évben pedig még több koncertre, előadásra várják a közönséget a pandémia szabályaihoz igazodva élőben vagy online.
Emlékezni sokféleképpen lehet, főleg ha Cziffra Györgyről van szó, akinek életútja akár egy (romantikus) kalandregény is lehetne. Több ízben reménytelen helyzetből kitartásának, magába és a zeneművészetbe vetett hitének köszönhetően újra és újra kitört, és végül a világhírnévig jutott. Az életútból, a származásból és a történelmi sajátoságokból is eredő akadályok részletes feltárása helyett az emlékévet szervezők a Cziffra által képviselt – de Liszttől eredő – zenei gondolatiságra helyezik a fókuszt.
Cziffra igen szuggesztív előadóművész volt, a zenéhez, a zenéléshez is újszerűen viszonyult: részben családi hagyományok, részben személyisége okán a zenélést szórakoztatásnak fogta fel, amelynek nemcsak mélynek és tartalmasnak, hanem izgalmasnak, örömtelinek kell lennie. Egyediségének sikere pont a pillanat varázsának megragadásában, átadásában rejlett. Szenvedélyes újító volt, szellemisége a szabadság megéléséből, a határok – szó szerinti és átvitt értelmű – átlépéséből táplálkozott. Fordulatos életének köszönhetően szakmai pályáját a Zeneakadémián kezdte, munkatáborokban „folytatta”, majd a megélhetésért kényszerülve bárokban zongorázott, végül a világ legjelentősebb pódiumainak állandó szereplője lett. Öröksége előadóművészetében a mély zeneiségen és a senkihez sem hasonlítható káprázatos technikai tudásán túl a műfajok közti átjárás legitimációja, szépségeinek megmutatása, az improvizáció és a fiatalok folyamatos támogatása.
Az emlékév koncertjei e gondolatiság mentén tematikusan épültek fel. Hallhatók lesznek legendás klasszikus zenei előadók hangversenyei, akik a Pillanat varázsának művészei. Számos bemutatkozási lehetőséget biztosítva Fókuszba kerülnek a fiatalok. Teret kap a Műfajok találkozása, és nem maradhat ki az Improvizáció ünnepe.
A pillanat művészetének jegyében június 9-én kerül sor az eredetileg nyitókoncertnek tervezett programra, Boris Berezovszky és Balázs János közös hangversenyére a Zeneakadémia Nagytermében (a szervezők reményei szerint már személyes részvétellel). A két kitűnő zongoraművész Cziffra György zongoristákat próbára tevő átiratait – négykezeseket és szólókat – szólaltatja meg. Bő egy évszázaddal azután, hogy Liszt Ferenc a feje tetejére állított mindent, amit a zongorajátékról gondolt a kor közönsége, a budapesti éjszakában Cziffra György pokolian nehéz parafrázisokkal kápráztatta el az éjszakai bárok és eszpresszók vendégeit. „Estéimet néha nonstop hangversennyé változtattam” – emlékezett vissza önéletrajzában. Cziffra tudatosan keltette életre a liszti gyakorlatot, és ugyanazzal a szabadsággal és tehetséggel nyúlt elődje műveihez, ahogy Liszt saját kortársaiéhoz: nem öncélú virtuózként, hanem a zene mélyére hatolva. Boris Berezovszky és Balázs János mindketten részesültek a romantikus zongoraiskola örökségében, amelynek hangját felismerni sokkal könnyebb, mint meghatározni. Talán ahhoz lehet köze, amit Cziffra mondott Lisztről: „Ontotta a szépséget, és nem kímélte önmagát.” Az est kiemelt szponzora az MVM, műsorvezetője Bősze Ádám.
A Cziffra György-emlékév Magyarország Kormányának döntése nyomán a Miniszterelnökség és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásának köszönhetően valósul meg. Támogatók: Emberi Erőforrások Minisztériuma, a 12., 10., 13., 22. kerületi önkormányzatok, Várkonyi Attila, Rekeczky Csaba.